Mácsai Pál: "A díjjal az Örkény Színház munkáját ismerik el"

A Kossuth-díjat az Örkény Színház elismerésének tekintem - hangsúlyozta Mácsai Pál színész, rendező, színházigazgató, aki a nemzeti ünnep alkalmából vette át a kitüntetést sokoldalú színészi pályája, egyedülálló rendezései, valamint színházalapítói és a magyar színházi életet is gazdagító közéleti tevékenysége elismeréseként.

Mácsai Pál az MTI-nek úgy fogalmazott, a Kossuth-díj olyan feladatot ad az embernek, amit talán más díj nem. "Az első: nem válni Kossuth-díjassá" - mondta, utalva arra, hogy szakmájában van egy ironikus értelme is a Kossuth-díjasnak: azt a művészt jelenti, aki érinthetetlen és elveszíti az önmagában való kételkedés képességét. "Az ember ne higgye azt, hogy eleget tud, mert megkapta a Kossuth-díjat" - fogalmazott a színész-rendező.

Mácsai Pál szerint nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a múltban és a jelenben ki mindenki nem kapta meg a Kossuth-díjat azok közül, akik legalább annyira vagy jobban megérdemelnék, mint ő.

Az Örkény Színházat létrehozó és vezető művész hozzátette: nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez a díj nem csak az övé, hanem általa az Örkény Színház munkáját ismerik el. A színész-rendező kiemelte: élete fő műve az Örkény Színház, ebben a díjban a színház minden munkatársának munkája benne van, és ezért köszönettel tartozik nekik. 

Fotó: Nagy Gergő

"Mindemellett örülni is kell tudni a Kossuth-díjnak" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy élni kell azzal a lehetőséggel, amelyet egy ilyen nagy díj adhat, hogy az ember vissza és előre nézzen. Elárulta: ma úgy látja, hogy életében minden az Örkény Színház létrejöttének irányába tartott, és ez így jól is van. "Semmi nincs hiába, a kudarcok, pofára esések és az örömteli, jól sikerült megmozdulások is visznek valamerre" - tette hozzá.

A színház, amely korábban a Madách kamaraszínháza volt, 2001 óta működik Mácsai Pál vezetése alatt, 2004-ben vette fel Örkény István nevét és 2010-ben vált önálló intézménnyé. Az igazgató, akinek 2015-ben jár le a mandátuma, elmondta: újra fog pályázni. "A színházunkban van fejlődési lehetőség, kíváncsiság, és úgy érzem, ez az újabb öt év bennem is megvan" - fogalmazott.

Szólt arról, hogy a négyszáz nézőt befogadó nagy színházterem mellett a társulatnak szüksége lenne egy stúdiószínpadra is: készen áll arra a színház, hogy megfelelő anyagi kondíciók mellett egy kisebb játszóhelyet is működtessen, ahol olyan darabokat is be tudnak mutatni, amelyek a nagyszínpadon nem esélyesek, akár azért, mert szűkebb közönségréteghez szólnak, akár kísérletező jellegük miatt. Hozzátette: a kisebb, intimebb térben való munka a színészek szakmai fejlődését is szolgálná. "Ez a továbblépés egyik kulcsa" - mutatott rá az igazgató.

Korábbi munkáit felidézve számos színházi szerepe közül Rómeót, Cipollát, Antoniust és Trileckijt említette fontos állomásként, külön fejezetnek tartja az Azt meséld el, Pista! című Örkény-monológját, amelyet több, mint ötszázszor adott elő. Filmszerepei között Sopsits Árpád Torzók című munkájában játszott szerepét és a Terápia című sorozat főszerepét tartja legfontosabbnak. Rendezései közül Shakespeare Téli regéjét, és az Örkény-darabok új adaptációinak színpadra állítását emeli ki.

Fontosnak tartja, hogy a lassan huszadik évfolyamába lépő Lyukasóra című televíziós irodalmi játék résztvevője. Megemlítette, hogy fájlalja a rádiós színészi munkák eltűnését, és a tévéjáték műfajának megszűnését, hozzátéve, hogy e két terület neki magának is sok szép szakmai feladatot adott korábban.

Következő munkáiról szólva kitért arra, hogy április 11-én Anyám tyúkja címmel a magyar irodalom legismertebb verseit viszik színpadra Várady Szabolcs válogatásában. A következő évad műsorterve is csaknem elkészült már, ő maga Alfred Jarry Übü király című darabját állítja színpadra, amelyet a Szentendrei Teátrummal közösen mutatnak be.

Forrás: MTI