Nagy-Britanniában mutatkozik be a dzsenini menekülttáborban létrehozott Szabadság színház.
Dzsenin Ciszjordánia északi részén, a kulturális ellenállás mozgalmának egyik központja, ott működik a Szabadság színház, amelyet 2006-ban hozott létre Juliano Mer-Khamis, akit 2011-ben egy maszkos fegyveres lőtt le a színház előtt. Tanítványai folytatták meggyilkolt alapítójuk munkáját: tanítanak, rendeznek és játszanak a színpadon. A Szabadság színház alapítójának célja az volt, hogy legyen egy védett hely, ahol a gyerekek kiélhetik a fantáziájukat, és legalább gondolatban messzire juthatnak.
A színház most Londonban szerepel, a szenvedés és a változás, a pusztulás és a remény történeteit hozza el Nagy-Britanniába, a turnén új darab is szerepel, amely a betlehemi Születés Temploma elleni, 2002-es támadás eseményeit dolgozza fel. Az Öngyilkos üzenet Palesztinából című darabjuk a fiatal palesztinok identitáskeresését és pszichológiai traumáit boncolgatja - számolt be a Guardian című brit lap.
Fotó: maxblumenthal.com
A színház útja soha nem volt könnyű, és ma sem az, több tagja megjárta már az izraeli börtönöket. A sokszínű társulatban idős és fiatal, izraeli és palesztin, sőt külföldi is a legteljesebb harmóniában dolgozik együtt. A Szabadság színház azonban egy brit színházigazgató szerint különleges intézmény, alkotásaik sajátosak, így ideje, hogy a britek is megismerjék.
A színház a kis falvaktól a legnagyobb európai intézményekig sok helyen fellépett már. A vendégszereplés terveit ismertető londoni sajtótájékoztatón bemutatták a meggyilkolt alapító 10 éve készült dokumentumfilmjét, az Arna gyermekeit is. A filmbéli Arna, Mer-Khamis édesanyja, 1948-ban egy cionista elitalakulatban szolgált, majd belépett a kommunista pártba, és férjhez ment egy názáreti születésű palesztin értelmiségihez. Emberjogi aktivista lett, aki egész életében palesztinok között dolgozott. Művészeti és oktatóközpontot hozott létre a dzsenini menekülttáborban élő gyerekek számára, színházat alapított, amelyet 2002-ben ledózeroltak. Fia, Juliano vette át tőle a stafétabotot, és szenvedélyesen küzdött azért, hogy a Szabadság színháza technikailag is egyenrangú legyen a világ más teátrumaival, ahogyan azért is, hogy kivigye a színházat a menekülttáborból. Akár az úgynevezett szabadságbusz segítségével, amely a megszállt Palesztinába viszi turnéra a társulatot, akár úgy, hogy produkcióikkal külföldi vendégszereplésre indulnak.
Forrás: hirado.hu, Kossuth rádió, Guardian
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.