A Budapest Táncszínház két előadását látja vendégül áprilisban a debreceni Csokonai Színház. A 80 nap alatt a Föld körül című táncelőadás öt, míg a Bolero táncgála két alkalommal szerepel a teátrum e havi műsorában.
Ajánló a 80 nap alatt a Föld körül c. előadás elé:
A méltán világhírű mű szereplői, története, tematikája és mondanivalója öröktörvényű emberi tulajdonságokról mesélnek. A főhős, Philies Fogg olyan tulajdonságok megtestesítője, mint a humanizmus, a becsület, az adott szó és az egészséges versenyszellem. A föld körüli út során különböző kultúrákat, életszituációkat és változatos táncokat mutat be a darab a nézőknek. A tánc nonverbális nyelve segít bemutatni a világ változatosságát, a kulturális sajátságokat, közös emberi értékeket. A mese végén, ahogy az kell, győz a jó. Kiderül, hogy a cél maga a megtett út, és minden lehetőség közül győz a szerelem, melyre főhősünk egy indiai hercegnő személyében talál rá.
Előadások:
április 7. 15:00,
április 8. 14:00,
április 9. 14:00 és 18:00,
április 10. 14:00
Ajánló a Bolero c. táncgála elé:
A Bolero táncgála két részből áll: egyik maga a Bolero című előadás, másik az Anna Frank naplójára épülő Egy napló víziói.
Az est 1. része: Bolero
Ravel azt mondta a művéről, hogy az „dallam nélküli zenekar, ezért ebben a produkcióban az emberi elmét jelképezi a zene, ami a tapasztalás révén egyre inkább kibomlik, és fokozatosan feltárja a lélek minden rezdülését."
A spanyol bolero 16 ütemes táncritmusa és egy ehhez kapcsolt dallam a műben folyton visszatér. S hogy ez a visszatérés, a zenekarra írt, közel húszperces alkotásban nem válik unalmassá, az Ravel zeneszerzői tehetségét és bravúros hangszerelését dicséri.
A Bolero 1928-ban keletkezett. A mű voltaképpen a szerencsének köszönheti létét, a szerző ugyanis egy Albeniz-zongoraművet szeretett volna eredetileg meghangszerelni, de azt egy másik zeneszerző már jogilag lefoglalta magának. Ekkor született meg Ravel új terve: egy olyan koncepció, amelyben ugyanaz a téma ismétlődik egyre nagyobb hangerővel, s mindig más és más hangszereléssel, a ritmus megrögzött állandóságát pedig a pergődob ütései alkotják. A Bolero 1928 novemberében hangzott föl először, s éppen lenyűgözően eredeti gondolatai miatt ellentétes reakciókat váltott ki: egy nő például egyenesen kijelentette, hogy a szerző bolond. A darabot Toscanini vitte a világsikerig, bár Ravel mindig is ellenezte az olasz dirigens túlságosan gyors tempójú felfogását. Az alkotás mára ugyanolyan tananyag a zeneszerző-hallgatók számára, mint Bach Kunst der Fuge című műve. A Bolerót már bemutatásának idejétől kezdve balettváltozatban is rendszeresen előadták.
1928. november 22-én mutatták be a párizsi Operában. A darab megrendelője, a vagyonos, művészetpártoló táncosnő, Ida Rubinstein táncolta a főszerepet. A zseniális zeneszerzői ötletnek köszönhetően kiemelkedik Ravel alkotásai közül. Ennek ellenére (vagy épp ezért) Ravel önironikusan azt mondta Honeggernek: „Csupán egyetlen mesterművet alkottam, a Bolerót; sajnos ebben nincs zene."
A Bolero a modern tánc nagy klasszikusa. Ez a balett tisztelettel adózik a modern tánc minden mesterének. A Bolero a végkimerülésig szóló tánc.
Táncolják: A Budapest Táncszínház Társulata
Zene: Maurice Ravel
Jelmez, díszlet: Molnár Zsuzsa
Koreográfia: Raza Hammadi
Az est 2. része: Egy napló víziói
„Nyolcunkat itt a Hátsó traktusban egy darabka kék égnek képzelem, melyet komor, fekete viharfelhők vesznek körül. És ez a körbefogott darabka kékség, ahol élünk, egyelőre még biztonságos, de a közelgő veszedelmek felhőgyűrűje egyre szorosabban bekerít minket. (...) Nézünk mindnyájan lefelé, ahol az emberek egymással harcolnak, nézünk fölfelé, ahonnan nyugalom és szépség árad, de se föl, se le nem juthatunk, egy nagy, sötét kolosszus állja utunkat (...)" - írja egy kislány a naplójába, miközben a II. világháború viharfelhői egyre jobban gyülekeznek a feje fölött. Nyolc rejtőzködő életét tudósítja, szinte napi rendszerességgel, de leginkább mégis saját magával ismertet meg bennünket. Anne Frank naplóját mára sokmillióan olvasták, írója történelmi személyiség, de az olvasóinak csak Anne. Mindenki saját Annéja.
A Budapest Táncszínház előadása ennek a különleges, életszerető embernek a személyiségét próbálja kibontani a tánc és az irodalom határán egyensúlyozva. A lánya naplóját először olvasó édesapa hangján, de Anne saját gondolatain keresztül jutnak el hozzánk a rejtőzködők életének apró zörejei, az élet lüktetése, a félelem és a bátorság dübörgése, a puha lépések neszében rejlő idegfeszültség, és a mindenen átsugárzó erő, melynek valódi természetéről még a legközelebbi hozzátartozói sem tudtak. A megváltást és a beteljesülést csak a megértés hozhatja el, egy másik ember tökéletes elfogadása. Mindannyiunk számára.
Koreográfus: Földi Béla
Koreográfus asszisztens: Sághy Alexandra
Dramaturg: Vécsei Anna
Jelmez: Kis Júlia
Zeneszerző: Szántó Dániel
Anne Frank: Sághy Alexandra
és a Budapest Táncszínház Társulata
Előadások: április 8. és 10. 19:00
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.