Megkezdődött pénteken a Versünnep Fesztivál 2014 professzionális színészeknek, előadóművészeknek és szakirányú hallgatóknak meghirdetett versmondó versenyének döntője, amelyet a költészet napja alkalmából tartanak a Nemzeti Színházban.
A vers- és prózamondó fesztivált a Versünnep Alapítvány és a Bánffy György Kulturális Szalon ötödik alkalommal hirdette meg, az idei verseny a család európai éve és az I. világháború kitörésének 100. évfordulója jegyében telik.
A pénteki budapesti eseményen köszöntőt mondott Szász Jenő, a program társszervezője, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, aki arról beszélt, hogy verset olvasni jó, verset hallgatni még jobb. Illyés Gyulát idézve azt mondta: aki a versírást abbahagyja, az igazmondást hagyja abba. Németh László szavait is idézte: "A gyermeknek természetesebb tápláléka a vers, mint a próza. A kép színesebb, ha rímmel jön, s amit el nem mond a mondat, megértet a ritmus."
Emlékeztetett arra, hogy József Attila mellett ugyancsak ezen a napon ünnepeljük a szintén nehéz sorsú, száműzetésben élő Márai Sándor születésének évfordulóját is, aki naplójába azt írta: "nincs más haza, csak az anyanyelv".
A Versünnep Fesztivál jó alkalom a haza fogalmának, a szülőföld szeretetének éltetésére - mondta.
A program házigazdái, Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Takács Bence Ervin előadóművész és műsorvezető az eseményen köszöntötték Mádl Dalmát, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, valamint Bánffy Tildát, Bánffy György színművész özvegyét.
A döntő zsűrijének elnöke Császár Angela színművész, tagjai Rubold Ödön és Dráfi Mátyás színművészek, Mezey Katalin író, költő, műfordító és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának képviseletében Tenki Réka, a teátrum színművésze.
A szeptember óta tartó többfordulós válogatókon két kategóriából kerültek ki a döntő résztvevői: hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói. Az idei versenyen a minden évben kötelező kortárs vers mellett a család és az I. világháború témaköréből kellett választaniuk a versenyzőknek, akik három művel indulhattak a megmérettetésen.
A versenyzők a Versünnep-díjért (Muharos Lajos Munkácsy-díjas ötvösművész kisplasztikája), és - kategóriától függően - 1 millió, valamint 500 ezer forintos fődíjért versenyeznek. Idén először a Versünnep Alapítvány lehetővé tette civil közösségek számára is, hogy csatlakozzanak a versenyhez.
A pénteki rendezvényen mutatták be a Napút folyóirat költészet napjára megjelent számát. Szondi György főszerkesztő tájékoztatása szerint az Áprilisi tizenegyek című összeállításnak három különlegesebb szervező eleme van. Az első, hogy 38 költő József Attila és/vagy Márai Sándor nevére akrosztichonokat alkotott. A második, hogy 11 kritikus kifejtette gondolatait a költészet olvashatóságának határairól és a befogadói tapasztalatokról, a harmadik pedig, hogy Suhai Pál felhívására 11 felkért költő magyarra ültette Rainer Maria Rilke egy eddig le nem fordított nyolcsorosát.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.