Tamási Zoltán rendezése, A zlíni bőröző áprilisban a Jurányiba költözik. Ennek kapcsán olvashatnak rövid interjút.
A darabról:
1914-ben, Tomas Batát, a cipőgyárost, sikerekben gazdag munkájának elismeréseként, Zlín díszpolgárává választották. Tomas Bata, szerető felesége kíséretében kilépett házának kapuján és elindult a Városháza díszterme felé, hogy részt vegyen díszpolgárrá avatásának hivatalos ceremóniáján, ám ott rettenetes megrázkódtatás érte.
A történet gyökerei 1894-be nyúlnak vissza, amikor a Bata testvérek Zlínben megalapították a Bata Shoe Company-t, és ezzel lerakták a későbbi világmárka birodalom alapjait. Néhány év múlva az üzem gyárrá, az alkalmazottak száma húszról, háromszázra bővült, és munkába lépett Mila Pasek, egy szimpatikus és törekvő fiatalember. Nem sokkal később a legkisebb Bata testvér, Milos rejtélyes körülmények között, nyomtalanul eltűnt...
A történetet a korabeli bírósági jegyzőkönyvek, tanúvallomások, Mila Pasek saját feljegyzései, korabeli újságcikkek, levéltári dokumentumok, valamint a Bata család levelezései, visszaemlékezései alapján rekonstruáltuk.
Előadás időpontok:
április 16. szerda, 19:00
május 20. kedd, 19:00
Villáminterjú:
A '90-es években a közönség legtöbbet a Szkéné Színházban láthatott. Hogyan kerültél oda?
A Szkéné Színház volt az egyetlen hely, amelyik befogadott minket. Megalapítottuk saját társulatunkat, az Utolsó Vonal Színházi Érdektömörülést, mely tíz évig működött a Szkéné Színházban, az Arvisura árnyékában.
Imre Zoltán szerint az Utolsó Vonal újraírta az akkori színházi formakánont. Szerinted mitől volt különleges a társulat munkája?
Talán a személyes kötődés történeteinkhez és a közvetlen hangnem hatott újszerűen, vagy meglepően. Nem hiszem, hogy bármiféle formakánont újraírtunk volna, de az biztos, hogy eredeti, szokatlan és méltatlanul alulértékelt színfoltot képeztünk az akkori színházi palettán. Saját darabjainkat állítottuk színpadra. Regős János is saját, kamaszkori naplójegyzeteivel csatlakozott társulatunk törekvéseihez. Ebből született a Piroska – családi hisztériák, ami az UV legsikeresebb előadása lett.
Az Utolsó Vonalas korszak után a Stúdió K Színházban rendeztél és hoztad létre a Pokoli kamaradarabokat.
A pokoli kamaradarabok adaptációk. Venedikt Jerofejev, Thomas Bernhard, illetve D.H. Lawrence műveinek felhasználásával készült, megrázó emberi sorsokat felmutató történetek. Közülük a Hű de messze van Petuski című előadás lett legsikeresebb és többszörösen díjazott is.
Milyen témát dolgoz fel a Jurányiban április 16-án bemutatásra kerülő, A zlíni bőröző c. darab?
Vannak emberek, akik teljesen érzéketlenek mások érzései iránt. Szociopatáknak hívjuk őket. A közvélemény – tévesen – a sorozatgyilkosokkal társítja a fogalmat, de szociopaták köztünk is élnek, szabadlábon, olykor sikeresek és a társadalom elismeri őket. Ezt a témát boncolgatja A zlíni bőröző, mely a kilencedik színdarabom.
Nem csak írod, rendezed a saját darabjaidat, hanem szerepelsz is bennük. Nem hiányzik egy külső szem?
Külső szem mindig van. Aki kérdéseket tesz fel, aki megkérdőjelez. Ezeken elgondolkozunk és megoldásokat keresünk. Ezt hívjuk közös alkotómunkának. Ez pokoli nehéz. Ezért olykor nem kívánjuk a külső szemet.
A zlíni bőröző Bruscon Színház név alatt fut. Ez azt jelenti, hogy alapítottál egy társulatot?
Társulatot majd akkor alapítok, ha megkapom az évi minimum százmillió forintos támogatást. Ez – úgy néz ki – elsöprő sikereimnek, valamint a társadalmi, gazdasági stabilitásnak, illetve szárnyalásnak köszönhetően, bármelyik pillanatban bekövetkezhet, ezért sürgősen nevet kellett adni a születő társulatnak. Ezért, hála istennek, mától, van egy Bruscon Színház is, ami sajnos még nem társulat.
Tamási Zoltán: A zlíni bőröző
egy történet mozaikdarabkái
Szereplők:
Thomas Bata, cipőgyáros – Tamási Zoltán
Anna, a felesége – Álmosd Phaedra
Jana Svoboda, a titkárnője – Gera Marina
Jan Bata, az öccse – Jáger Szabolcs
Helena, Jan felesége – Gergely Katalin
Milos Bata, a legkisebb testvér – Bródy Norbert
Mila Pasek, cipőfelsőrész készítő munkás – Oldal István
Dana, a felesége – Zboray Antónia
Sonja, a lányuk – Sipos Vera
Jirka Slacek, betanított munkás – Orbók Áron
Jakub Rohas, építkezési vállalkozó – Orbók Áron
Pavel Darbak, rendőrfőhadnagy – Bodor Géza
Díszlet – Oldal István
Zene – Monori András
Fény – Csáki Rita
Hang – Makray Gábor
A rendező munkatársa: Farkas Bea
Rendező – Tamási Zoltán