Mai mesék - Színházi nevelési konferenciát szervez a Kerekasztal

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ április 30. és május 2. között nevelési konferenciát szervez a Marczibányi Téri Művelődési Központba, Mai mesék - Összetett témákról fiataloknak címmel.

"Nem akarok olyan népmesét vagy tündérmesét, ami úgy magyarázza meg az életet, hogy leegyszerűsíti. A fiatalok nem vennék komolyan." (Edward Bond)

Számtalan színházi nevelési kísérlet zajlik ma Magyarországon. Valamennyien ismerjük a közhelyet, miszerint a gyerek nem hülye, csak fiatal. Ám sok esetben mégsem eszerint bánunk velük. Rengeteg példát tudunk sorolni, amikor lebutított történetekkel, álkérdésekkel bombázzuk a fiatalokat színházi előadásokon és színházi nevelési foglalkozásokon egyaránt.

A Mai mesék konferencia résztvevői, főként a gyerekekkel és színházzal foglalkozó szakemberek, a téma- és történetválasztás nehézségeivel, annak elméleti és gyakorlati módszereivel szembesülhetnek. Szeretnénk, ha a résztvevők felismerhetnék a tabuk, az elhallgatások, a hazugságok visszahúzó erejét, és példák során fedezhetnék fel a bonyolult, összetett problémák vizsgálatának lehetőségeit különböző korosztályokkal.

A Kerekasztal Színházi Nevelési Központ 2014. április 30-án mutatja be Edward Bond A széttört tál című drámáját a 10-13 éves korosztálynak. Ez a történet (ami a darab magyarországi ősbemutatója), ahogy a legtöbb hagyományos mese (gondoljunk csak például a Jancsi és Juliskára vagy bármely ógörög történetre), az életkörülmények romlásának családokra gyakorolt hatását vizsgálja. Az előadás rendezője Chris Cooper, Edward Bond alkotótársa, a legavatottabb Bond rendező a világon. A konferencia témáját ez a bemutató és a közös munka inspirálta.

A konferencia tervezett programja:

2014. április 30.

09.00 Edward Bond: A széttört tál - a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ bemutató előadása 5. osztályosoknak

Egy város valamikor a jövőben. Szellemváros. Az utcák néptelenek. Csupán egy kutya és egy lámpaoszlop emlékeztet a valamikori civilizációra. Nincsenek újságok. Nincs TV. Az emberek nem tudják, mit gondoljanak. Kint a szél zörgeti az ablaktáblákat. Bent mindenki egyre éhesebb, és elkezdi bedeszkázni otthonát. A szülők igyekeznek gondoskodni gyermekeikről. Kevés az élelem. Az Anya bizonygatja lányának, hogy ennie kell. A Lány bizonygatja Apjának, hogy a képzeletbeli barátjának van szüksége élelemre. Küzdelem az élhető jövőért, a képzelet erejéért, ami képes megváltoztatni az életünket...

A drámát 10-13 éves fiatalok számára írta a szerző, a kortárs brit drámairodalom egyik legmeghatározóbb alakja, Edward Bond. A Lány az a hős, aki a befogadóknak kapcsolódási lehetőséget nyújt a történethez, és lehetővé teszi, hogy alakján keresztül magukról, egymásról és a világról értsenek meg valamit az előadás során. Komplex és felkavaró történet, mely a ma társadalmának értékeiről, továbbélésük esélyéről hivatott beszélni.

Szereplők:
Anya – Lipták Ildikó
Apa – Nyári Arnold
Lány – Bagaméry Orsolya
Fiú – Farkas Atilla

Fordító – Bethlenfalvy Ádám

Design – Ceri Townsend, Theatre Ark, UK
Asszisztens – Hajós Zsuzsa
Munkatárs – Tárnoki Márk
Rendező – Chris Cooper, Big Brum TIE Co., UK

13.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról - moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám

14.00 Edward Bond: Gyerekek - az Örkény Színház Kaptár csoportjának előadása

„– Ígérd meg, hogy megteszel nekem valamit.
– Nem ígérhetem meg, amíg nem tudom, hogy mi –
– Az anyád vagyok. Ha megkérlek, hogy ígérd meg, akkor nem kellene kifogásokat keresned. Akarnod kellene, hogy megtedd."

Edward Bond drámájában a szereplők szélsőséges szituációkból keresik a kiutat. De tetteikkel újabb nehéz helyzeteket teremtenek, és így egyre hosszabb az előttük álló út. Az előadás során felmerült kérdések: Milyen lehetőségei vannak a gyerekeknek a felnőttek világában? Mi az ő felelősségük? Mit tehet az ember, ha az ürességgel kell szembenéznie? Hogyan lehet klasszikus történetekkel fiatalokat megszólítani? Milyen módon érdemes – nézői és részvételi szerepet egyaránt kínálva – archetipikus helyzetekkel foglalkozni fiatalokkal?

A darab különlegessége, hogy felnőtt színészek és egy fiatalokból álló csoport játszanak együtt. A kötött szövegű részek mellett a csoportos jelentekhez a szerző mondatokat kínál, de nagy szabadságot hagy a fiataloknak szövegeik alakításában. Izgalmas kérdés, hogy milyen további eszközökkel lehet segíteni a játszók kreativitását.

Az elmúlt évadban elindított Örkény IRAM, az Ifjúsági Részleg és Alkotóműhely mozgásba hozta a színházat. Több mint 2300 fiatal vett részt eddig a különböző típusú programokon, a munkában a színház szinte valamennyi dolgozója közreműködött.

Működésünk fókuszában a színház, e sok ezer éves társadalmi, művészeti jelenség mélyebb megismertetése, a „nézni tudás" színházi értelmű fejlesztése, valamint a fantázia és az alkotó képzelet serkentése áll.

Közreműködnek az Örkény Színház színészei: Szandtner Anna és Ficza István.

Fiatalok a KAPTÁR alkotócsoportban: Bakó Flóra, Bálint Ágnes, Beczők Bianka, Bráder Edina, Debre Anna, Dohy Balázs, Egri Zsófi, Kara Kata, Kereszty Anna, Kovács Laura, Lakatos Dorina, Ledő Barnabás, Mellári Zoé, Reseterics Luca, Stribik Eszter, Szalai Sára, Török Tímea, Zámbó Bianka

Zenei munkatárs: Kákonyi Árpád
Műhelyvezetők: Bethlenfalvy Ádám, Neudold Júlia
Fordította: Bethlenfalvy Ádám

16.00 Beszélgetés Edward Bonddal és Chris Cooperrel az előadásról - moderátor és tolmács: Bethlenfalvy Ádám

17.00 Kapcsolódások – A mese mint a világ megismerésének terepe - Chris Cooper workshopja

Chris Cooper 2006 óta a Kerekasztal állandó szakmai partnere. Az egyik első és nemzetközi szinten legelismertebb angliai színházi nevelési társulat, a Big Brum Theatre in Education Company művészeti vezetője. Chris Cooper sokoldalú tapasztalattal rendelkezik a színházi nevelési előadásokkal kapcsolatban: főállásban foglalkozik Edward Bond drámáinak színrevitelével. Workshopján az általa két alkalommal is megrendezett, A széttört tál című színházi nevelési előadás kapcsán felmerülő kérdésekről, a témaválasztásról és annak feldolgozásáról tudhatunk meg többet.

2014. május 1.

10.00 Meséljünk együtt! - Edward Bond nyílt próbája a Kerekasztal színészeivel

Edward Bond korunk egyik legizgalmasabb drámaírója, színházi gondolkodója. Munkásságát színháztörténeti szempontból mindenki méltatja, viszont kevesen vannak, akik kellő mélységben ismerik gondolkodását. Az utóbbi időben elsősorban fiatalok számára ír. Színháza azt vizsgálja, hogy a mai világban mit jelent embernek lenni. Mintája a nem lebutított ifjúsági színháznak: állítja, hogy az ember világszemlélete, tájékozottsága nem az életkorán múlik. Színházának fontos eleme, hogy nem látványosan, de annál megfontoltabban kapcsolódik azokhoz a kérdésekhez, problémákhoz, amelyek jellemzőek korunkra. A konferenciára való meghívásakor az előadásához kapcsolódó nyílt próba megtartására és egy beszélgetésre kérte őt a Kerekasztal, melyek lehetőséget adnak megérteni gondolkodását és extrém történetei mibenlétét.

13.00 Színházi nevelési történetek – Egy kutatás tapasztalatai - Cziboly Ádám drámatanár, pszichológus, kutatásvezető előadása

"A színházi nevelési programok száma az utóbbi években radikálisan növekszik Magyarországon. Az elmúlt színházi évad második felében Bethlenfalvy Ádámmal egy országos kutatás keretében felmértük, milyen főbb színházi nevelési gyakorlatok léteznek ma. A kutatás eredményeképpen megszületett Színházi nevelési programok kézikönyve összesen 119 szervezet 172 programját tartalmazza. A programok történetválasztása rendkívül szerteágazó: az irodalmi klasszikusoktól a kortárs ifjúsági drámákon át a megtörtént eseteken alapuló improvizációkig nagyon sok mindennel találkoztunk. A választott történetek dramatizálása, a színházi formanyelv, a történetben megtalált központi kérdés vagy állítás, a történet feldolgozásának módja is mind-mind nagyon széles spektrumon mozog. Az előadásban igyekszem erről összképet adni, és a fontosabb kérdéseket, dilemmákat is bemutatni." - Cziboly Ádám

14.00 Szükséges szörnyűségek – A mese hatalmáról - Dr. Kádár Annamária mesepszichológus előadása

A mesékben a személyiségfejlődés különböző állomásai jelennek meg: a próbatételek valójában életpróbákról, életfeladatokról szólnak. Szimbolikus formában fellelhetők bennük a lelkünkben felmerülő konfliktusok is: az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a férfi-nő kapcsolat megpróbáltatásai, a döntések, az értékrend, ami mentén választunk, és az a mód, ahogy a kihívásokra válaszolunk. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt.

A mesében minden MI vagyunk: nemcsak a legkisebb királyfival, szegénylegénnyel azonosulhatunk. Az elindulás jelenti a saját komfortzónánkból való kimozdulást, a hamuban sült pogácsa az erőforrásainkat, a sárkányok nagyon gyakran belső sárkányok, a saját félelmeink, szorongásaink, kishitűségünk, amit meg kell szelídítenünk, a segítőtársak szimbolizálják a társas kapcsolati hálónkat, a párválasztás, a királylány megtalálása a saját jobbik énrészünk megtalálását, a mesében az elérendő cél pedig az önmegvalósításunk. Járjuk végig együtt a mesehős útját, és nézzük meg, hogy mi az, amit megtanulhatunk a mesehőstől!

15.00 Lehetőségek – A konstruktív mesélő - Nahalka István, a neveléstudomány kandidátusának előadása

Az előadás résztvevői megismerkedhetnek a konstruktivista tanulásszemlélet alapjaival. Ez a szemlélet nem fogadja el, hogy a tudás az emberekben annak közvetítésével formálódik meg. Az ember agya nem tudástartály, amelyet az iskolában és más erre hivatott helyeken fel kell tölteni, hanem eleven, állandóan „mozgásban lévő", alkotó képződmény. Tudásunkat mi magunk hozzuk létre, ezért megismételhetetlen, egyedi, csak a miénk. E konstruálás főként a már meglévő tudásból építkezik, állandóan értelmezve mindazt, ami a körülöttünk lévő világban üzenetként, inger formájában megjelenik. Így tapasztalataink nem a külvilág bevetülései, hanem szintén konstrukciók.

Ezt az apparátust gyermekkorban a helytelen nevelés könnyen elronthatja: bárki elveszítheti kisgyermekként még meglévő hitét, hogy kis túlzással, a világot ő konstruálja. Azonban ez a hit meg is maradhat, így a konstruálásban nagy szerepet fog játszani a képzelet és a bátorság. A mesék ezt a folyamatot nagyban segítik, mert a mese a gyermek számára ugyanúgy nem csak egy átvett, „beengedett" történet, mint ahogy semmilyen tudásunk nem lehet egyszerű „tudásbeültetés", „ismeret-implantáció", hanem alkotás. Esti mesét hallgató gyermekeink, unokáink nem pusztán tágra nyílt szemmel fogadják be szavainkat, hanem kezelésbe veszi őket mindaz, ami már tudás bennük, ami már korábban megkonstruálódott. A mese így a dobhártyát mint határoló réteget elhagyva, az idegrostokon befelé vándorolva csodálatos világgá konstruálódik.

16.00 Saját mesék - Kárpáti Péter drámaíró workshopja

19.00 Kárpáti Péter: A negyedik kapu - a FÜGE, a Gólem Színház és a Titkos Társulat készülő előadásának munkabemutatója

A zsidó sátoros ünnepen a közösség tagjai kint éjszakáznak a kertben, egy sátorban, isznak, esznek, beszélgetnek, mesélnek, és nézik a csillagokat, amíg el nem alszanak. A sátoros ünnepen parancs: boldognak kell lenni, önfeledtnek, szabadnak. És ez nem könnyű dolog...

Az előadás bemutatója augusztus végén lesz. A társulat jelenleg a próbafolyamat felénél tart. A nyílt próba során egy saját mesélési technikába avatják be a konferencia résztvevőit.

Színészek: Fodor Tamás, Nagy Zsolt, Sipos György, Tóth Ildikó

Zenészek: Csizmás András, Szabó-Sipos Ágoston
Tér: Izsák Lili
Mozgás: Vadas Zsófia Tamara
Konzultáns: Borgula András
Munkatárs: Kárpáti Liza
Produkciós vezető: Kulcsár Viktória, Marcsa Barbara

Írta és rendezte: Kárpáti Péter

2014. május 2.

10.00 Az emlékezés drámái – Szobor - a Káva Kulturális Műhely előadása középiskolásokkal

„Nem vagyok a magam ura. Az embereket kell képviselnem. Ők pedig nem szeretnek tragédiákra emlékezni. Nem szeretik bűnösnek érezni magukat. És igazuk is van. Megtörtént. Nem tehetünk róla. Felejtsük el."

A Káva színházi játékának alapja a romák ellen az 2008-2009-ben elkövetett magyarországi gyilkosságsorozat. A kiinduló alapötletet egy újsághír adta, melyben egy Magyarországon élő külföldi szobrászművész emlékmű-tervét több érintett falu önkormányzata is visszautasította. A Káva az előadás kapcsán a színház és a dráma eszközeit felhasználva emberség és előítélet viszonyát vizsgálja középiskolás vendégeivel együtt. Egy általuk írt történetet használnak, amely egy képzeletbeli magyar faluban játszódik, ahova egyik nap különös csomag érkezik...

Polgármester – Takács Gábor
Anna, a lánya – Kőszegi Mária
Marci, Anna szerelme, az áldozat barátja – Kardos János

Író, dramaturg – Sebők Bori
Látványtervező – Kiss Gabriella
Kivitelező – Iszlai Zoltán
Technika – Pintér István / Bodzsár Gáspár
Rendező – Perényi Balázs

13.30 Beszélgetés Takács Gáborral, Róbert Júliával és Sebők Borival az előadások létrejöttéről

15.30 Varjak - a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére létrejött színházi nevelési előadás nevelőotthonokban élő fiatalok számára készült

A program a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány kezdeményezésére és gondozásában, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ szakmai támogatásával és a Soltis Lajos Színházzal együttműködésben, az Európai Bizottság Daphne III. programjának pályázati támogatásával jött létre. A próbafolyamat és az előadás célja az állami gondozásból, a nevelőotthonokból megszökő, majd visszakerülő fiatalok érzékenyítése olyan problémákra, amelyekkel életük során nagy valószínűséggel szembesülni fognak.

A történet főszereplője egy húsz év körüli fiú, aki két év kóma után egy katonai kutatóközpontban tér magához. Családjáról és a múltjáról semmit nem tud. Nem keresték, ő pedig nem emlékszik semmire és senkire. Elementáris igényt érez rá, hogy újradefiniálja önmagát...

Színész-drámatanárok: Benkő Ágnes, Lipták Ildikó, Nagy Zsuzsi, B. Péter Pál, Kazári András, Pesti Arnold
Dramaturg: Pass Andrea
Zene: Komlóczi Zoltán
Díszlet, jelmez: Ondraschek Péter
Rendező: Kaposi László

18.00 Beszélgetés Kaposi Lászlóval, az előadás rendezőjével