"Egyvalamiben nincs nézetkülönbség köztünk: marhára unjuk már ezt az egészet, ami a fejünk fölött zajlik" – mondja Cserhalmi György, akit a Nol.hu kérdezett. Lapszemle.
A kérdésre, még mindig fontos tud-e lenni számára egy-egy újabb elismerés, Cserhalmi György így nyilatkozott: "Ha szakmai díjat kapok, öröm van bennem. Hogyha államit kap az ember, egyből elkezd udvariaskodni. Pedig nem kéne. Fülig ér a szánk egy március 15-én vagy nemzeti ünnepen, amikor díjakat kapunk, tényleg fülig. De többnyire csak kínunkban. Egyre inkább úgy érzem, csak a szakmai elismeréseknek van létjogosultságuk, az államiakat meg jól el kéne rejteni valahová".
Annak kapcsán, hogy politikailag, világnézetileg is erősen megosztott a szakma, elmondta, ezzel az a legnagyobb baj, hogy "időről időre lemészároljuk egymást", és ezt nem lehet egyetlen kurzusra kenni. "Igaz, hogy kettészakadt közösség a miénk, de én beszélgetek ezzel is, meg azzal is, és egyvalamiben biztosan nincs nézetkülönbség köztünk: marhára unjuk már ezt az egészet, ami a fejünk fölött zajlik. Hányingeresen unjuk" - fogalmazott a színész.
Cserhalmi György a székesfehérvári Mester és Margaritában
Az Új Színház-ügy kapcsán úgy vélekedett, már csak azért is végképp érthetetlen ami történt, mert az Új Színházat "úgymond jobboldali" színházként tartották számon korábban is. "Ráadásul az ember, aki elkezdte széthordani – nevezzük nevén, Eperjes Károlynak hívják – na, most már ő sincs ott. Nem értettem, és most sem értem, miért történt az egész. Hol a hozama? A politikai, a gazdasági, a kulturális? Lehet, hogy van neki, lett neki, én nem látom mégsem. Emlékszem olyan időkre, amikor a filmgyár párttitkára azzal volt eltelve, hogy ő még a Darvas Ivánt is le tudja tiltani. És kinek volt abból haszna, tessék mondani? És hol van most az a párttitkár?" - vetette fel Cserhalmi György.
Arról is beszélt, hogy látja a színész társadalom helyzetét. "Nálam már két szerep is nehezen fér meg egymás mellett, nemhogy négy-öt. Biztosan vannak nálam szerencsésebbek, de nekem kettő tényleg nagyon elég. Anyagilag meg... Ne kerteljünk: szörnyű helyzetben vannak a színészek. A közalkalmazotti státuszban lévők nyolc-tíz éve nem kaptak fizetésemelést. És akkor mit szóljon, akinek még státusza sincs? Azok pedig, akik ide-oda alkalmazzák ezeket a színészeket, pontosan tudják, mekkora a córesz, úgyhogy lefelé kerekítik a próbapénzeket, fellépti díjakat, alaposan kihasználják, hogy kiszolgáltatottá vált a szakma" - fejtette ki a színész, aki azt is leszögezte, nem alkudozik, ha mondanak egy összeget, legfeljebb mást keresnek helyette.
"Mindig tudtunk röhögni, régen is, nem azért, mert az kellemes korszak lett volna, hanem mert mindennek ellenére baromi jól tudtuk érezni magunkat. Ma pedig attól vagyok boldog, hogy végignézek a családomon, az unokámon. Normális agyú, lelkű, egészséges embereket látok. Mi lehet ennél nagyobb öröm?" - összegzett Cserhalmi György.
Filmezésről, az MMA-ról, Jancsó Miklós haláláról is kérdezték. A teljes interjút itt olvashatja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.