Mágnás Miska: Cintányéros cudar világ lesz Győrben

Április 26-án mutatják be a Győri Nemzeti Színházban Szirmai Albert máig legnépszerűbb operettjét, a Mágnás Miskát. 

Ajánló a darab elé:

A Korláthy-birtok melletti vasútépítkezés mérnöke, Baracs Pista egy vásárban beleszeret a parasztálruhás grófkisasszonyba, Rollába. A gróf estélyt ad, mert szeretné elérni, hogy a vasút az ő birtokán haladjon keresztül. Baracs az estélyen ráismer Rollára, és tréfából a távollévő gróf Eleméryként mutatja be inasát, Miskát. Rolla viszonzásul cselédlányát, Marcsát öltözteti be Eleméry grófnőnek. Miska és Marcsa öltözéke, viselkedése az úri világ karikatúrájává válik. Megérkezik az igazi Eleméry, aki felvilágosult, modern ember, és a mérnök mellé áll a Baracs kontra Korláthy vasútépítési ügyben.

A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve. Először 1916-ban mutatták be, dalai (pl. Cintányáros cudar világ, Hoppsza Sári) hatalmas slágerekké váltak. Sikerét szatirikus, mulatságos történetének és az örökzöld slágereknek köszönheti, nem véletlen, hogy időről időre színpadra kerül.

Érdekességek az operettről:

Winkler Gábor ősszel megjelent kétkötetes művéből, az Operett - Szubjektív kalauz egy varázslatos világban című könyvből időről időre itt a Színház.hu-n is olvashatnak részleteket, ezúttal a Mágnás Miskáról tudhatnak meg érdekességeket:

A darab „Magnaten Miska" címmel színre került Bécsben, Milánóban és más európai városokban is. A Király színházi premieren Baracs Ivánt a népszerű bonviván, Király Ernő, Rollát a nem kevésbé közkedvelt primadonna, Lábass Juci, az idősebb Korláth grófot idősebb Latabár Árpád (a színpadon még az idősebb jelző nélkül), Miskát a bravúrosan táncoló Rátkai Márton, Marcsát a később inkább primadonna-szerepekben jeleskedő Fedák Sári, Pixit és Mixit Horváth Sándor és Skultéty Lajos vitte sikerre.

A darab állítólag kifejezetten a Rátkai–Fedák páros számára íródott, sikerre vitelének máig egyik záloga a hangban-táncban-játékban egyaránt alkalmas Miska–Marcsa páros biztosítása.

Keleti Márton rendezésében 1948-ban film készült a darab nyomán. A kor ideológiájának megfelelően azonban ehhez kissé át kellett írni a cselekményt: Baracs Ivánból, az intézőből még inkább a nép fia, Baracs István, az egyszerű családból származó vasúti mérnök lett. Korláth gróf neve az úri világ kigúnyolásának nyomatékosítása (= korlátolt) kedvéért Korláthyra változott, a család egy fővel, a kleptomániás nagymamával bővült, viszont az izgága, de a cselekmény bonyolításában csak másodszerepet játszó Gida kimaradt.

Új szereplőként került a történetbe az igazi Eleméry gróf, míg Pixi és Mixi együgyűsége az eredetinél is harsányabb színeket kapott. Megváltozott a zeneszámok sorrendje is, néhány ki is maradt, míg másokhoz Békeffi István új szöveget írt.

A film nem kis részben a szellemes muzsikának és a kiváló szereplőgárdának köszönhetően a szocialista filmgyártás egyik legnagyobb sikere lett. A szorosan vett „főszerepeket" Sárdy János (Baracs), Németh Marika (Rolla) és Gábor Miklós (Miska) játszották.

A közönség emlékezetében mégis alighanem Gobbi Hilda zseniálisan megformált kleptomániás nagymamája, valamint Latabár Kálmán (Pixi), ifjabb Latabár Árpád (Mixi) és a korábban Szegeden szubrettszerepeket játszó, a forgatás idején azonban már Budapesten, elsősorban drámai szerepekben excelláló Mészáros Ági (Marcsa) hármasa él a leginkább.

Bakonyi Károly- Szirmai Albert- Gábor Andor:

MÁGNÁS MISKA

operett 2 részben

Korláthy Gróf Krasznai Tamás
Stefánia, A Felesége Töreky Zsuzsa
Rolla, A Lányuk Mahó Andrea
Pixi Gróf Nagy Balázs
Mixi Gróf Járai Máté
Nagymama Mézes Violetta
Eleméry Gróf Maszlay István
Leopold Főkomornyik Rupnik Károly
Baracs István Mérnök Fejszés Attila
Miska Lovász Vincze Gábor Péter
Marcsa Mosogatólány Mózes Anita
Cigány Mohácsi Attila

Koreográfus: Fekete Miklós
Karigazgató: Balogh Eszter
Rendezőasszisztens Horváth Márta
Karmester: Silló István
Dinnyés Dániel

Rendező:
Molnár László

Premier: 2014. Április 26. 19.00 óra

Forrás: Győri Nemzeti Színház, Operett - Szubjektív kalauz, fotó: MTI