Az abszurd dráma klasszikusát, Beckett Godot-ra várva című darabját mutatja be április 26-án a Katona József Színház, Zsámbéki Gábor és Ascher Tamás rendezésében.
Ajánló az előadás elé:
"1957. november 19-én aggódó színészek egy csoportja készült a közönség elé lépni. A San Franciscó-i Actors' Workshop tagjai. A közönség: a San Quentin Állami Börtön négyszáz elítéltje. Sarah Bernhardt 1913-as fellépése óta nem volt színházi előadás a San Quentinben. Negyvennégy évvel később Samuel Beckett Godot-ra várva című darabjára esett a választás, főként azért, mert nem szerepelt benne nő. Nem csoda, hogy aggódott Herbert Blau, az előadás rendezője is. Hogyan lépjenek a világ egyik legnehezebb közönsége elé ezzel a sötét, intellektuális darabbal, amely sok, művelt nyugat-európai nézőnél is kiverte a biztosítékot? (...)
Felment a függöny. Elkezdődött az előadás. És az, ami zavarba hozta a párizsi, londoni és New York-i színházak művelt közönségét, azonnal lekötötte az elítéltek figyelmét. Az egyikük ezt írta a börtönújság hasábjain: 'Három hatalmas bicepszű óriás odaállt az ajtóba, és várta a színésznőket meg a vicceskedést. Amikor rájöttek, hogy más lesz a műsor, hangosan elégedetlenkedni kezdtek, de úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg elsötétül a nézőtér, és csak akkor mennek ki. Csakhogy elkövettek egy hibát. Nézték két percig. És végig bent maradtak. Megrázónak találták.'" /Martin Esslin/
Ascher Tamás a rendezésről:
"Egy költő, író, festő megteheti, hogy arra gondoljon, egy kicsit megpihen, vagy végleg leáll. Ám arra folyton számítanak, aki egy színházi közösség része, mint én. Szerencsére. Így rám nagy az igény. Én magamtól már réges rég meglógtam volna a szinházi világból. Mindig kell valami lökés,inspiráció. Engem frissen tart, hogy szerepet kell találni ezeknek a nagyszerű tehetségeknek a Katonában, hogy izgalmasan alakul a színház sorsa, hogy új kezdeményezéseket indítunk, hogy megint van egy csomó fiatal nálunk, van új lendület. Ezt szívesen szolgálom. Rossz lenne, ha regényíró vagy akár csak irodai dolgozó volnék: az ember ül egy darabig az üres papírdarab fölött, nézi, aztán összegömbölyödik és inkább alszik egyet." (Ascher Tamással 2013 nyarán készített interjúnk itt olvasható.)
Az próbákról képekben:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Samuel Beckett:
Godot-ra várva
Vladimir: Kocsis Gergely
Estragon: Elek Ferenc
Pozzo: Kulka János
Lucky: Keresztes Tamás
Fiú: Varga Zétény m.v.
Díszlet: Khell Csörsz
Jelmez: Szakács Györgyi
Mozgás: Horkai Barnabás
Dramaturg: Török Tamara
Fordította: Kolozsvári Grandpierre Emil
Asszisztens: Tiwald György
Rendező: Ascher Tamás és Zsámbéki Gábor
Bemutató: április 26. 19:00
További előadások: április 27., május 8., 13., 17., 25., június 4.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.