Április 26-án mutatják be a Soproni Petőfi Színházban Andrew Lloyd Webber és Tim Rice rockoperáját.
Evita anno:
1980 augusztusában mutatták be az Evitát a budapesti Margitszigeten. A magyarországi ősbemutató kirobbanó újdonságként hatott a közönségre több okból is. A rockopera műfajának számos világsikerű darabját már ismerték lemezekről és a külföldi rádióadók műsorai révén, miközben valószínűtlennek tűnt, hogy ezek a művek életre keljenek a hazai színpadokon. Hiányzott hozzá a színházi tapasztalat, a kellő stílusismeret, a komplex és sokoldalú előadói felkészültség. Színházainkban akkortájt az operett és a zenés vígjáték sajátos kultusza virágzott. A frissítéshez bátorságra, fantáziára és új látásmódra volt szükség.
A Hair és a Jézus Krisztus Szupersztár világsikerű dallamait a hetvenes évek végén azonban már generációk dúdolták itthon, ám az Evita még ismeretlen volt, és lenyűgöző meglepetésként érkezett hozzánk, ráadásul a budapesti előadás minimális késéssel követte az eredeti londoni bemutatót.
Háromezer néző ünnepelte esténként Evitát a Margitszigeten, a közönség is érezte, hogy ezzel a produkcióval a műfaj honfoglalása is bekövetkezett. Az Evitával egy új színházi műhely jött létre, a Rock Színház társulata, mely ezt az előadást mindvégig műsoron tartotta másfél évtizedes fennállása során.
A Soproni Petőfi Színház Evita előadását a hajdani ősbemutató rendezője, Katona Imre állítja színpadra. A főbb szerepekben Füredi Nikolett, Feke Pál, Vastag Tamás, Fésűs Nelly és Szolnoki Tibor látható.
María Eva Duarte de Perón, akiért százezrek rajongtak:
Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Miért kell, hogy sírj Argentína". Ő Evita Perón, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.
„Visszajövök és millióké leszek!"- mondta halála előtt Evita Perón. Fél évszázaddal később jóslata valóra vált. Mítosza élőbb, mint valaha: filmek készültek róla, könyveket írtak az életéről, Buenos Airesben múzeum őrzi emlékét, és a Recoleta temetőben található sírboltja igazi zarándokhely. Az argentinok számára két múlhatatlan érték létezik: Evita és a tangó. E két dolog az, mely összefogja egy egész nemzet ábrándjait, hitét és érzelmességét, mely hordozni képes amegingathatatlan illúziókat és a csalóka reményt.
Evita sorsának, rendkívüli történetének megjelenítéséhez Andrew Lloyd Webber komponált zenét Tim Rice szövegkönyve nyomán. A szerzőpár együttműködése nyomán remekmű született. Az Evita kivételes hatású zenedráma, mély és összetett tartalmakat hordozó színpadi alkotás, a rockopera műfajának kimagasló klasszikusa.
Katona Imre pályafutásnak fontos mérföldköve a mű. Ez volt az első nagy zenés színházi produkció, amelyet színpadra állíthatott 34 évvel ezelőtt, s most ugyanezzel a darabbal búcsúzhat a műfajtól is, mert ahogy korábban megfogalmazta, nem szeretne már zenés előadásokat rendezni.
Andrew Lloyd Webber - Tim Rice
Evita
Evita - Füredi Nikolett
Che - Vastag Tamás
Peron - Feke Pál
Magaldi - Szolnoki Tibor (Jászai-díjas)
Lány - Fésűs Nelly
Katonatisztek, gyászolók, arisztokraták, újságírók, munkások, nyomozók, Argentína népe:
Molnár Anikó, Simon Andrea, Szlúka Brigitta, Szőcs Erika, Ács Tamás, Czár László,Madár K. Zoltán, Sárdy Zoltán, Papp Attila, Savanyu Gergely, Balogh Fanni,
Csernus Anita, Lukácsi Laura, Perovics Eszter, Szalai Dóra, Tiszolczi Lilla, Lukács Levente,
Pásztor Richárd, Szakál Attila, Száraz Dávid, Szeles Tamás, Szóka Roland,
Stánicz Zoltán, Vágási István
Zenei vezető: Oberfrank Péter (Liszt-díjas)
Korrepetitor: Sárdy Barbara
Díszlettervező: Katona Imre
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Szcenikus: Kovács Ferenc
Video: Torma Sándor
Ügyelő: Madár K. Zoltán
Tangó konzulens: Nestor Pellicciaro
Koreográfus: Szakál Attila
Rendezőasszisztens: Simon Andrea
Rendező: Katona Imre
Forrás: Színház.hu, Soproni Petőfi Színház