"Tele vagyok tervekkel" - Tiboldi Mária 75 éves

A napokban töltötte be 75. életévét Tiboldi Mária színésznő, az Operettszínház örökös tagja. A színésznő az MTI-nek arról beszélt, hogy tele van tervekkel, most leginkább az írás foglalkoztatja.

 "Szerencsésnek mondhatom magam, mert egy szép kerek évfordulót ünnepelhettem. Talán életemben először talált meg ennyi öröm, mert egy időben lehettem részese a családom, a Duna televízió és a Dankó Rádió köszöntésének húsvét vasárnapján" - fogalmazott a színésznő.


Felidézte, hogy több, mint 50 éve van a pályán: 1961-ben, az első zenés osztályban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezután két évadot a Szegedi Nemzeti Színházban töltött, ahol prózát, operettet, operát egyaránt játszott. "Az induláshoz megkaptam az összes lehetőséget, az operettekben rögtön főszerepeket játszottam" - idézte fel.


1963-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, ahol eljátszhatta például a Csárdáskirálynő Szilviáját, ám úgy érezte, fiatalként nem igazán jut szóhoz a társulatban, amikor ott még Honthy Hannának kerestek szerepet. 1966-ban Németországban kezdett nemzetközi karriert.

 

tiboldimaria2

Fotó: Marjai János / MTI


"Mindig én döntöttem a sorsomról" - hangsúlyozta a színésznő. Mint felidézte, mikor német nyelvterületre érkezett, még egy árva szót sem tudott németül, Kálmán Imre Csárdáskirálynőjének szövegét például ki kellett szótároznia. És bár Berlinben, Münchenben és Salzburgban egyaránt primadonnaszerepeket énekelt, és német nyelvterületen valóságos sztárként ünnepelték, gyakran erős honvágy gyötörte, és szerett volna magyar színpadon, magyar nyelven játszani.

 

Mint mondta, az is a saját döntése volt, hogy 10 év után hazajött. 1976-tól újra az Operettszínház tagja lett. Kedvenc szerepei között volt A denevér Rosalindája, a Csárdáskirálynő, a Marica grófnő és A víg özvegy. Nem csak külföldön, a saját hazájában is bizonyított.


Elmondta: élete során itthon és külföldön 50 operett főszerepét énekelhette, négy önálló estet írtak számára, tíz nagylemezt készített és nyolc televíziós operett-főszerepet játszott el. Japántól Amerikáig bejárta a világot. 2003-ban azért távozott az Operettszínházból, mert úgy gondolta, hogy már nincs számára újabb feladat. Ekkoriban már egészen más, új stílusú előadásokat és egyre több musicalt tűztek műsorra.


A színésznő a Zene az életem című televíziós showműsoráért nívódíjat kapott. Mint mondta, büszke Jászai-díjára, örökös tagságára az Operettszínházban és életműdíjára.


A családjáról elmondta: két fia és négy unokája van, a legfiatalabb 1, a legidősebb 23 éves. "Érdemes volt legyőzni a betegségeket, és mindig újrakezdeni. Mindig azt mondogattam magamnak: szükség van rám, talpraállok és megyek tovább" - fogalmazott, hozzátéve, hogy ne hagyjuk, hogy a negatív erők eluralkodjanak rajtunk, próbáljuk pozitívvá változtatni a rossz szokásokat, érzéseket, élethelyzeteket.

 

tiboldimaria

Fotó: Marjai János / MTI


A fiataloknak azt üzente: készen kell állni a sikerre. "Biztos vagyok benne, hogy mindenki számára jönnek lehetőségek. Például nem árt kívülről tudni bizonyos szerepeket akkor is, ha még nem osztották ránk. Nekem például rengeteg beugrásom volt" - idézte fel. "Tessék a szervezetet, az agyat, a szívet, a torkot mindig készenlétben tartani, mert akármikor lehetőséget kaphatunk a sorstól" - fogalmazott.


Ha az ember úgy érzi, hogy nincs lehetősége, akkor saját magának kell kitalálnia feladatokat - vallja Tiboldi Mária. Ő például könyvet írt az édesapjáról, aki testnevelő tanár volt, és a nevéhez fűződik a szolnoki kosárlabdasport megteremtése. A színésznő minden évben elmegy Szolnokra, hogy átadja a Tiboldi Tibor-díjat, ezzel ápolva apja emlékét.


Tiboldi Mária arról is beszélt, hogy szeretne darabot írni. A nemzet csalogánya című, példaképéről, Blaha Lujzáról szóló önálló estje adná az alapját a szövegnek, amely kettejük életútjának párhuzamosságait fedné fel.


Felidézte, hogy másik nagy kedvencéről, Alpár Gittáról, az 1930-as évek magyar származású világsztárjáról is készített önálló estet. Az itthon kevéssé ismert magyar énekesek - köztük például Eggerth Márta - emlékének megőrzését is feladatának tekinti.


"Egy művész az álmában is az. Mindig arról álmodom, hogy énekelek. Ez egy nagy, örökre szóló elkötelezettség" - fogalmazott. "Itt vagyok 75 évesen, és tele vagyok tervekkel. Talán a Jóistennek még célja van velem. Talán nekem még valamit el kell mondanom" - fogalmazott.

 

Forrás: MTI 

 

süti beállítások módosítása