Dráma és játékosság – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Az idei évad utolsó bemutatójára készül a Budapesti Operettszínház. Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjének premierje május 16-án lesz. Az alkotók és a művészek a Zelnik István Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum teaházának kertjében rendezett sajtótájékoztatón meséltek arról, mi teszi rendhagyóvá Lehár Ferenc művét.

„A mosoly országa bemutatásával régi adósságot törleszt a Budapesti Operettszínház, hiszen tíz év után először állítjuk színpadra az operettek egyik legcsodálatosabbikát. Nem véletlen, hogy ezt az darabot a két világháború között, az akkori Magyar Királyi Operaház is többször műsorára tűzte" – mondta Kerényi Miklós Gábor, a darab rendezője. A direktor kiemelte, kollégáival ezúttal is arra törekedtek, hogy a klasszikus produkció mai hangvételt kapjon. A modern és a tradicionális vonal összhangját erősítik a jelmezek és a díszletek is. Gyamathy Ágnes díszleteiben a keleti és a nyugati világ találkozik. Az aprólékos részletességgel kidolgozott bútorok mellett, fő motívumként az európai illetve kínai stílusú legyezők jelennek meg. Horváth Kata jelmeztervező szerint nehéz, de egyben nagyon élvezetes munka volt a kosztümök elkészítése, megtervezése, ami hosszadalmas és alapos előkészítést igényelt. A több mint 300 színes öltözék természetesen szintén ötvözi a modern és a kasszikus motívumokat.

„A múlt század elején kedvelték a keleti témájú zenés darabokat, Lehár műve mellett, ekkoriban születette Puccini Pillangóasszonya és Kálmán Imre Bajadérja is. Mindhárom műben közös, hogy ugyanarra a kérdésre keresik a választ: találkozhat-e egy európai és egy ázsiai ember érzelemvilága, avagy a különböző népek gyermekei közt létrejöhet-e igazi szerelem. Ez a kérdés abban az időben foglalkoztatta az embereket, és úgy gondolom, hogy ma is ugyanilyen aktuális, hogy hogyan lehetnek a különböző kultúrkörökből érkezők elfogadóak egymással. Manapság ez igazából nem csak a kulturális különbségeket érinti, hanem általában a másság elfogadását. A mosoly országának igen fontos üzenete van, mert ellentétben azzal a fajta elutasítással, ami napjainkat jellemzi mindennel szemben, ami kicsit is más, ismeretlen, megmutatja, rávilágít arra, hogy a különbözőségek az életünk szépségét adják" – hangsúlyozta KERO®.

Makláry László, az Operettszínház főzeneigazgatója úgy vélte, A mosoly országáé az operett-irodalom legnagyobb ívű muzsikája. „Lehár Ferenc legtöbb emóciót, drámai szituációt felvonultató műve ez, nem véletlen, hogy világszerte operaházak repertoárján szerepel. A darab olyan erős vokális követelményeket támaszt a két főszereplővel szemben, amilyennel általában csak operaénekesek rendelkeznek. Mi különösen büszkék vagyunk, arra, hogy ezeknek a vokális és zenei elvárásoknak meg tudunk felelni, és saját művészeinkkel tudjuk színpadra állítani A mosoly országát, ráadásul hármas szereposztásban" - mondta a darab zenei vezetője, karmestere, aki mellett Balassa Krisztián is vezényli majd a Lehár-operettet.

A Lizát alakító három művésznő közül Frankó Tünde, aki operaénekesként tesz néha kirándulást az operettek világába, Makláry Lászlóhoz hasonlóan a mű rendhagyó zenei szerkezetére hívta fel a figyelmet. „A mosoly országát a zenei felépítése különbözteti meg a többi operettől. Egy operai igényű és rendszerű műről van szó, ami olyan plusz nehézséget ad a két finálénak és a duetteknek egyaránt, amitől Puccini vagy Verdi darabjaival vetekszik. Nem véletlenül hasonlítottam A mosoly országát Puccini műveihez, hiszen Lehár Puccini egyik legjobb barátja volt. Fantasztikus szellemi szövetség jött létre kettejük között és hasonlóképpen fogalmazták meg véleményüket is a világról, a zenén keresztül - jó ebbe egy kicsit visszacsöppenni."

Bordás Barbara először énekli Lizát, a szerep pedig több szempontból is kihívást jelentett számára. „Az évad elején még nem tudtam, hogy Lizát fogom énekelni, így nagyon gyorsan kellett elsajátítanom ezt a nehéz zenei anyagot. A karakter megformálása is nagyobb kihívást jelent, mint az eddigi szerepeim, hiszen a legtöbb operettben a primadonna és a bonviván a darab elejétől szeretik egymást, és az egész történet arról szól, hogyan keresik a lehetőséget, hogy ez a szerelem beteljesüljön, miközben az események alakulását külső erők akadályozzák, befolyásolják. Ezzel ellentétben A mosoly országában a két főszereplő nem a külvilággal, hanem saját magával vív valamiféle belső harcot: nem azért nem találják meg egymás mellett a boldogságot, mert valaki vagy valami ezt akadályozza, hanem mert a saját büszkeségük, értékrendjük befolyásolja őket ebben" – véli Bordás Barbara, aki szerint Lehár Ferenc műve igen összetett darab, mély érzelemvilággal, ami bonyolultabb karakterformálást igényel, mint a többi primadonna szerep. Lizaként Frankó Tünde és Bordás Barbara mellett még Lukács Anita is színpadra lép A mosoly országa előadásaiban.

A férfi főszerepet szintén három művész alakítja: Boncsér Gergely, Vadász Zsolt és Homonnay Zsolt. „A mosoly országa mondhatni az operettek unikuma, Annak ellenére, hogy ötödszörre talál meg ez a főszerep, nagyon boldog vagyok, hogy újra énekelhetem Szu-Csongot, mert lelkileg már érettebben tudtam rákészülni a szerepre" – mondta Vadász Zsolt, hozzátéve, hogy a darab próbafolyamata is nagyon izgalmas volt, a bemutatóig pedig már csak az utolsó simítások vannak hátra. „A darab váza, a figurák, a szereplők személyisége, mozgáskultúrája, a gondolatviláguk már körvonalazódott, tulajdonképpen már a finisben vagyunk, az apró csiszolások zajlanak. Most azon dolgozunk hogyan tehetnénk még nemesebbé, még élvezetesebbé az előadást" - tette hozzá.

Boncsér Gergely - aki szintén Szu-Csongot alakítja a Lehár-operettben - azt hangsúlyozta, hogy az általa megformált karakter személyisége fontos üzenetet hordoz a mai ember számára. „Arra az önuralomra és visszafogottságra, a mindig tiszta és őszinte megnyilvánulásra, ami Szu-Csongra jellemző, nem tudnék példát mondani a hétköznapokból. Emellett a herceg egy gondolkodó, mélyérzelmű figura, akinek minden szavából sugárzik a megfontoltság. A tettei mégis elárulják, hogy ő sem tökéletes vagy mindenható – elhatalmasodnak rajta az érzelmek, szenved, hatással van rá a környezete, és fejére tud nőni a hagyomány is. Bármennyire küzd ellene, végül mégis hagyja, hogy a konzervatív tradíciók győzedelmeskedjenek az érzelmei fölött – ezzel tulajdonképpen szintén egyfajta alázatot mutat, amivel manapság nem találkozunk" - mondta Boncsér Gergely.

A mosoly országa nem csak a szereplők karaktere vagy zeneisége miatt jelentett kihívást az alkotók és a művészek számára, hanem azért is, mert egy olyan operettről van szó, aminél elmarad a „happy end". „A darab vége szomorúságba, elválásba hajlik, ez a közönség számára talán nem annyira vonzó, pláne, hogy A mosoly országában nem csak a fináléból hiányzik a vidámság, de a dalok nagy része is inkább melankolikus. Ezért az eddigi tapasztalatok alapján úgy döntöttünk, hogy átdolgozzuk a darabot, megtartva az eredeti zenét, de hozzátéve azt a vircsaftot, lendületet, ami csak a magyar előadásokra jellemző" – mondta Kerényi Miklós Gábor. A darab rendezője elárulta, hogy a történetbe beleszőttek egy erős táncos-komikus vonalat, ami jól ellensúlyozza az operett hangsúlyos drámai szálát.

„Hatfaludy Ferenc gróf az eredeti darabban kicsit régimódi másodbonviván volt, mi pedig megpróbáltuk modernizálni a figurát, amelyből végül nem egyszerű huszártiszt lett, hanem egy katonakarmester, akinek tánc- és énekjeleneteit is igyekeztünk hangsúlyosabbá tenni. Annak idején Hatfaludy Ferit Rátonyi Róbert játszotta, aki több különleges betétet is rendelt ahhoz a két számhoz, amit Mi-vel adott elő: charlestont, angolkeringőt, foxtrottot - ez óriási sikert aratott. Ám miután Rátonyi távozott az Operettszínháztól, ezek a betéteket kivették a darabból. Sajnos, semmilyen formában nem maradtak fenn források, információk ezekről a táncokról, ezért Lőcsei Jenő

koreográfussal újakat készítettünk, visszacsempészve az előadásba ezt a Rátonyi-féle ötletet" – avatott be a kulisszatitkokba KERO®.

Hatfaludy Ferenc gróf szerepében Szabó Dávid és Kerényi Miklós Máté mellett az Operettszínház fiatal művésze, Kádár Szabolcs is látható, párjukat, Mi-t pedig Dancs Annamari és Szendy Szilvi alakítják.

„Hatfaludy Feri már sok mindent megélt, sok mindent tud a világról, nagy meglepetést nem lehet neki okozni - egészen addig, amíg nem találkozik Mi-vel, ezzel a különleges kínai lánnyal, akitől kicsit megbolydul az élete. Bár útjaik elválnak, Hatfaludy három hónapon át azon gondolkodik, milyen hatással volt rá Mi, végül pedig arra az elhatározása jut, hogy a lány után megy Kínába, mert nem csak ő érdekli, de az a világ is ahonnan jött" - mesélte Kerényi Miklós Máté az általa megformált gróf-katonakarmesterről, aki a színész szerint sokkal komolyabb és okosabb karakter, mint ahogy ez egy áltlagos táncos-komikus szerepnél megszokott.

„A táncos-komikus általában kicsit egyszerű, nagyon vidám figura, ezért válik viccessé. Feri ezzel ellentétben tisztában van vele, hogy mikor viccel, és melyik pillanatban miért mond egy-egy poént. A táncos komikus szerep valahol mindig ugyanolyannak tűnik, ám ettől válik nehézzé is a színész számára: meg kell találnod benne azt a karaktert, amilyen még nem voltál, vagy ahogyan még nem alakítottál egy-egy ilyen figurát" – véli Kerényi Miklós Máté.

A május 16-ai premieren és az azt követő előadásokon a produkcióban látható még Földes Tamás, Németh Attila, Jantyik Csaba, Dézsy Szabó Gábor, Vásári Mónika, Kolti Helga, Faragó András, Józsa Imre, Kristóf István, Balogh Bodor Attila és Péter Richárd.

Kodova Michaela, Színház.hu