Akadálymentesített Dermedési Pont a Tháliában - Villáminterjú Rába Rolanddal

Május 27-én jelnyelvi tolmácsolással siketek és nagyothallók számára is elérhető lesz a Dermedési Pont a K.V. Társulat előadásában a Thália Színházban.

Honnan jött az ötlet, hogy ilyen módon akadálymentesítsétek az előadást?

Egy színházi előadás jeltolmács vagy felirat nélkül nem érthető egy hallássérült ember számára, ezért ez a szórakozási lehetőség korlátozott a részükre. Az utóbbi időben szerencsére egyre több színházban játszanak jeltolmács közreműködésével, Pesten és vidéken egyaránt. A 90decibel nevű szervezet például konkrétan ilyen előadások szervezésével foglalkozik, és magam is játszottam már jeltolmács közreműködésével. A Jó estét nyár... című Fejes-darabot a Nemzetiben anno siketek részére feliratoztuk.

Mik voltak a tapasztalataid?

A jelelős előadásokat hallók is szokták nézni, így a reakciókban nem nagyon lehet érzékelni a különbséget, vagy én még nem érzékeltem. De a siketeknél, nagyothallóknál a taps például nem úgy „szól" ahogy a hallóknál: nem a két tenyerüket ütik össze, hanem felemelik a karjukat, és a kézfejüket rázzák.

Milyen speciális előkészületet igényel ez alkalommal az előadás?

A legnagyobb segítség, hogy Csernyánszki Boglárka jeltolmács elvállalta a közreműködést. Sok múlik azon, hogy a jeltolmács megérezze az előadás stílusát és jól tudja közvetíteni, így neki bizony videóról meg kell tanulnia az egészet, ami nem kis munka. Azt szeretném, ha a tolmács nem a színpad széléről jelelné az előadást, hanem benne lenne a jelenetekben a színészek mellett, így Boglárkával az előadás előtt fogunk még egy hosszabbat próbálni, hogy a mozgásokat, pozícióváltozásokat begyakoroljuk. Annyiban biztos más lesz az előadás, hogy bent lesz a térben egy új ember, és kicsit az egész ritmusa is igazodik majd a jeleléshez. Egyébként mindent lehet jelelni, zenét vagy hangot is.

Számomra a jelnyelvtolmács kicsit mindig színész is, hiszen erős gesztusokkal, mimikával dolgozik. Egy színész könnyebben elsajátítja a jelnyelvet?

A jelnyelvben nagy szerepe van a mimikának, az arcjátéknak, a testbeszédnek. Ezért nagyon látványos, és színészileg valóban érdekes. De nem könnyű megtanulni.

A beharangozókban nagy hangsúlyt fektettetek arra, hogy a megszólított célközönség hozza el halló barátait is.

Becslések szerint 60 ezer ember siket vagy nagyothalló él Magyarországon, így ők alkotják Magyarország harmadik legnagyobb nyelvi és kulturális kisebbségét, és 5-10 százalékuk születik siket családban, tehát a többségnek eleve halló környezetben kell siketként létezni. Fontos hogy legyenek olyan előadások, amit hallássérült és halló egyaránt ért, akár barátokról, akár családtagokról van szó.

Tapasztalataid szerint ma milyen eszközök könnyítik meg ezeknek az embereknek az életét?

2009 óta a jelnyelv hivatalos nyelv lett Magyarországon. Ez nagy előrelépés. Lassan, de bővül a siketek részére feliratozott tartalom, a televíziókban. Hallottam, hogy elindult egy videó tolmácsolási rendszer, aminek segítségével most már egy siket ember is képes otthonról videó hívás és tolmács közreműködésével telefonos ügyeket intézni. De amúgy a siketek is mindent ugyanúgy tudnak csinálni, mint a hallók. Sportolnak, autót vezetnek, sőt akár táncolni is járnak, hiszen „érzik" a zenét. Szerveztem már karaoke-bulit a siket barátomnak és ismerőseinek. Azt kérték, hogy magyar számok legyenek. Nem énekelték, hanem jelelték a feliratokat. Hatalmas buli volt!

Az interjút készítette: Vágó Marianna Rita