Az árnyék nélküli asszonnyal indul a Strauss 150 Fesztivál az Operaházban

A Magyar Állami Operaház tematikus, Májusünnep címet viselő rendezvénysorozata idén a 150 éve született Richard Strauss előtt tiszteleg. A Strauss 150 Fesztivál, amely a világon egyedülálló módon a szerző hat nagyoperáját vonultatja fel, Az árnyék nélküli asszony magyarországi bemutatójával veszi kezdetét.

Strauss legfilozofikusabb művét Szikora János színrevitelében ismerheti meg a hazai közönség. Az produkció különlegessége, hogy jelmezkollekcióját a nemzetközileg is elismert tervező, Zoób Kati elképzelései alapján alkották meg az Opera műhelyeiben. A díszlettervező, Horesnyi Balázs még a budapesti Opera színpadán is ritka méretekben gondolkodott: díszlete 22 méter átmérőjű teret fog össze. „A méret nem előny és nem is hátrány." – nyilatkozta Horesnyi Balázs – „Inkább a szimbolikája érdekes: egy parkolóházban vagyunk a lét és nemlét határán."

 

A tervező kiemelte: a Hofmannsthal-regény és a straussi zene nyomán sokféle terv született. Végül Szikora János szikár, céltudatos gondolatmenete alapján született meg a tér, amely vetítés segítségével foglalja keretbe a cselekményt. „A vetítés e rendezésben dramaturgiai erővel bír, hangsúlyosan egészíti ki a színpadi történéseket. Míg lent zajlik a jelenet, a vásznon olyan szereplők is felbukkannak, akiket a színen nem látunk. Megjelennek továbbá olyan helyszínek, amelyek díszletmozgatás nélkül teszik lehetővé az érzékletes ábrázolást." – tette hozzá Horesnyi Balázs.

 

arnyelnelkuli1

 

Szikora János rendező ugyancsak hangsúlyozta: a színpadi színpadkép nem követi a librettó helyszínváltozásait. „A tér a létezés terének metaforája. Az emberi létezésé, amely maga is átmenet, és az átmenetek közt egy pillanatnyi időzés itt a földön, vagyis parkolás. Freud óta »hivatalosan« is tudomásul vettük, hogy belső világunk történései: álmaink, vágyaink, emlékeink éppúgy hozzátartoznak a valósághoz, mint a szemmel látható, tapintható környezet. A rendezői koncepció lényege tehát: nemcsak azt látjuk, ami a színpadon zajlik, hanem külön leforgatott filmjelenetek és animációs snittek segítségével azok a vágyak, álmok emlékek is megjelenítődnek, amelyekről a szereplők énekelnek."

 

Ezáltal valósul meg a legfőbb rendezői szándék: plasztikusan megjeleníteni a mű által ábrázolt belső és külső világot anélkül, hogy az emberi lét szenvedésekkel teli küldetésébe vetett pozitív hitet megkérdőjeleznénk. A rendező kiemelte: „Az árnyék nélküli asszony nem akar idea maradni. Árnyékot akar, földi akar lenni, szenvedni akar, mert rájön, hogy így lehet csak ember, vagyis olyan tényezője a létezésnek, amelyből élet fakad. Vállalja ezt a sorsot még akkor is, ha ennek halandóság az ára. Meg kell halnia annak, aki életet ad. Ez a paradoxon vonzóbb a számára, mint az öröklét egyhangú unalma. Én ennek hangjait hallom Richard Strauss zenéjében és ezt olvasom Hofmannsthal történetében." – mondta Szikora János.

 

arnyeknelkuli2

 

 

A Zoób Kati által tervezett jelmezek a figurák személyiségét és lelki beállítódásait is ábrázolják. Az alkotó a térre jellemző metaforákat megerősítve az öltözékek metaforikus megjelenítő erejét használta. Az égi és földi szereplők megformálásához összeolvasztotta a divat, a mese és a realitás elemeit, megidézve a mű születésével egyidejű és a napjainkban aktuális elemeket. A szabásvonalakkal kapcsolatban Zoób Kati elmondta: „A mai kor vizuális kultúráját követve nem volt célom az archaizálás. Hagytam megszületni, kialakulni a karaktereket, és csak azután fogalmazódott meg bennem az árnyék, mint fogalom ábrázolása, az elfelezett, hátul fekete ruhák megalkotásának gondolata. Ennek ellentétpárját, az égi tisztaságot egészen másképp, a világos színek erejével és szimbolikusan, ragyogó fejdíszekkel jelenítem meg."

 

arnyeknelkuli5

 

A magyarországi bemutató Halász Péter, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatójának zenei irányításával valósul meg. A karmester a sokféle szimbólummal tűzdelt librettót elemezve ugyancsak sokféle értelmezési utat lát. „Számos kérdést feszeget a mű, amelyek nemcsak a rendezőt foglalkoztatják, hanem engem is. Mi tesz valakit emberré? Mit jelent anyának lenni? Megszerezni viszonylag könnyű valakit, de hogyan lehet megtartani? Mit jelent az együttérzés és felelősségvállalás a gyakorlatban? A mai világban, amikor a klasszikus családi struktúrák erősen megbomlottak, fontos ezekre a kérdésekre válaszokat keresni."

 

A dirigens kiemelte, Az árnyék nélküli asszonyt sokan tartják Richard Strauss főművének; zeneileg is többféle világ találkozik benne. Dallamvilága az Elektra disszonáns fűzését is idézi, de van benne sok megkapóan dallamos muzsika is, és az Ariadné kamarazenei világa is megjelenik. A mű megszólaltatása hatalmas hangszeres apparátust igényel, az Opera zenekari árkában a valaha volt legnagyobb létszámú zenekar foglal majd helyet. „Az emberi és nem emberi világok bemutatása során a szerző kamarazenei és nagyzenekari hangzást is igényel. Izgat, hogy lehet ezt a hiperintelligens, gazdag partitúrát dinamikusan, plasztikusan megszólaltatni. Ehhez a különleges operához a magyar Strauss-énekesek színe-java fogja legjobb tudását adni." – tette hozzá Halász Péter.

 

arnyeknelkuli3

 

Az árnyék nélküli asszony főbb szerepeiben a hazai operaélet vezető művészei lépnek színpadra: Kovácsházi István, Sümegi Eszter és Rálik Szilvia. Richard Strauss kimagaslóan nehéz szólamvezetését interpretálni komoly énekesi feladat. Sümegi Eszter és Rálik Szilvia az utóbbi években sikerrel abszolvált egy-egy Strauss-címszerepet az Opera színpadán – most azonos darabban, a császárné és Barakné szerepében debütálnak. Rálik Szilvia egyedülálló bravúrra készül: bemutatkozása után csupán napokkal az Elektra címszerepében is hallhatja őt a Strauss 150 Fesztivál közönsége.

 

Visszatérő vendégként érkezik a budapesti Operába Heiko Trinsinger, aki Németország kiemelkedő operaházainak szinte mindegyikében színpadra lépett, de Európa-szerte keresett bariton. Az árnyék nélküli asszony magyarországi bemutatóján és az azt követő előadásokban Barak, a kelmefestő szerepét alakítja. Világhírű mezzoszopránunk, Komlósi Ildikó novemberben a Metropolitan színpadán debütált Az árnyék nélküli asszony dajkájának szerepében – New York közönsége után második állomásként a Magyar Állami Operaház publikuma hallhatja a produkcióban.

 

arnyeknelkuli4

 

Richard Strauss:

 

Az árnyék nélküli asszony

 

A császár: Kovácsházi István

A császárné: Sümegi Eszter

A dajka: Komlósi Ildikó

A szellemek hírnöke: Haja Zsolt

A templomküszöb őre: Kertesi Ingrid

Az ifjú jelenése: Balczó Péter

A sólyom: Markovics Erika

Égi hang: Schöck Atala

Barak, kelmefestő: Heiko Trinsinger

Barak felesége: Rálik Szilvia

A félszemű, Barak fivére: Geiger Lajos

A félkarú, Barak fivére: Cserhalmi Ferenc

A púpos, Barak fivére : Horváth István

A város őreinek hangja: Haja Zsolt, Cserhalmi Ferenc, Geiger Lajos

Hat gyermekhang: Szakács Ildikó, Kertesi Ingrid, Keszei Bori,

Markovics Erika, Balga Gabriella, Schöck Atala

Három szolgáló: Szakács Ildikó, Keszei Bori, Balga Gabriella

 

Karmester: Halász Péter

Díszlettervező: Horesnyi Balázs

Jelmeztervező: Zoób Kati

Rendező: Szikora János

 

 

Magyarországi bemutató: május 25.

További előadások: 28., 31., június 4.