Kulka János: "Boldog butaságban mutogatunk egymásra"

A life.hu kérdezte Kulka Jánost, aki nyílt leveléről és a Nemzeti Színháztól való távozásáról is nyilatkozott. Lapszemle.

 

A kérdésre, milyen reakciót kapott a nyílt levélre, amelyet Orbán Viktornak címzett, úgy felelt: "(…) Nem kaptam választ, de a szakmából sokan biztosítottak a támogatásukról és köszönték meg a kiállásomat. Egyébként ezt a levelet nem a személyes érintettség okán írtam, abban bízom, hogy Orbán Viktor reagál, és a magyar társadalom választ kap arra, hogy ez a méltatlan ember meddig maradhat a helyén, meddig mérgezheti a levegőt a megnyilvánulásaival. Az is megdöbbent, hogy közbeszéd tárgya lehet a homofóbia" - fogalmazott Kulka János, aki arról is beszélt, hogy mindentől függetlenül remekül érzi magát, hiszen a legszerencsésebb színészek közé tartozik.

 

lka

 

A színházi szekértáborokról szólva elmondta, úgy véli, a szakma csak elhitette magával, hogy valahová állni kell, és ezért az egészért egy külső hatalom a felelős, de ez nem igaz! "Mi magunk csináltuk azt, hogy ilyen ma a közélet, és ahelyett, hogy megváltoztatnánk, csak boldog butaságban mutogatunk egymásra, hogy mindenről más tehet, és hogy egyedül Orbán Viktor a felelős… nem, mi mind felelősek vagyunk a kialakult helyzetért. (…) Összefogásra képtelen ez a szakma - van valami egyformaság a színészekben, ahogy gyermeki ártatlansággal nézünk a történésekre, akkor is, amikor már nem úgy kellene" - nyilatkozta Kulka János.

 

A Nemzeti Színházból való távozása kapcsán megjegyezte, furcsának találja, hogy  még csak egy éve történt. "Nézem a fákat, ugyanolyan zöldek, mintha semmi sem változott volna. Múltkor hallottam, hogy a színház vendégkönyvében a Vidnyánszky korszaktól kezdve vannak bejegyzések - mintha nem lett volna tíz év és nem lett volna az Angyalok Amerikában, a Sirály… Eltüntették a múltat - pedig nem lehet újraírni a történelmet, hiszen vannak emlékezők. Bár én nem vagyok múltba merengő fajta, inkább az újabb feladatokra koncentrálok. A 10 év Nemzetiből az együttlét öröme marad meg, és nem az utolsó idők fájdalma. Talán ez a túlélési ösztön, ahogy lassan letelik a gyászév, és az ember elengedi a rosszat. Így lehet túlélni, életben maradni" - vélekedett a színész.

 

A teljes interjút itt olvashatja.