Elkezdődött a Városmajori Színházi Szemle

A Városmajori Szabadtéri Színpadon június 10. és július 8. között rendezik meg a Színházi Szemlét, melynek keretében 5 vidéki és 2 határon túli színház produkcióját láthatja a közönség.

 A fesztivál a Miskolci Nemzeti Színház A tanítónő című előadásával vette kezdetét.

A Városmajori Színházi Szemlét a Budapesti Nyári Fesztivál kiemelt eseményeként szervezik meg minden évben a nyári színházi szezon kezdetén. Bán Teodóra fesztiváligazgató ajánlása szerint a „fesztivál a fesztiválban” programsorozattal a budapesti nézőknek kívánnak kedvezni. „A könnyedebb nyáresti színházba járási igényeknek megfelelő, ám tartalmas szórakozást kínálunk a műfaji sokszínűség jegyében" - mondta az igazgató.

Az idei programot felkért szakemberek: Karsai György egyetemi tanár, Pécsi Júlia producer és Nagyszentpéteri Miklós táncos válogatta a fővároson kívüli színházak aktuális repertoárjából. Ismert klasszikusok és kortárs feldolgozások egyaránt szerepelnek a programban.

A versenyprogramba bekerült 7 előadást szakmai és közönség zsűri kíséri figyelemmel, akik több kategóriában adnak díjat. A szakmai zsűri tagjai: Keszthelyi Kinga dramaturg, Szalay Marianna színművész és Bán Teodóra, a Szabad Tér Színház igazgatója. A nézők a színház honlapján szavazhatnak a legjobb előadásra.

A Városmajori Színházi Szemle programja:

Június 10. A tanítónő – Miskolci Nemzeti Színház (rendező: Rusznyák Gábor)

„Csapó, első szám, bekap! Éljen az első demokratikus magyar film!” Ezzel a felkiáltással kezdődtek meg a háború utáni első filmnek, A tanítónőnek a felvételei 1945. október 2-án a háború nyomait még erősen magán viselő, rohamléptekben helyrepofozott Hunniában. A produkció művészeti vezetője, Zsoldos Andor már évtizedek óta szerette volna filmre vinni Bródy Sándor regényét, de nem sikerült megszereznie az engedélyt a forgatáshoz. Az indoklásban pedig a regény felforgató gondolatiságára hivatkoztak a hivatalos közegek. A film érdekessége, hogy ez volt Jávor Pálnak, a korszak egyik legnagyobb sztárjának a nagy visszatérése (korábban a nyilas filmirányítás antifasiszta magatartásáért száműzte őt a filmvászonról), valamint utolsó magyar filmje is egyben.

Június 12. Mágnás Miska ("Cudar világ") - Weöres Sándor Színház, Szombathely (rendező: Czukor Balázs)

Minden idők egyik legsikeresebb magyar filmjét 1948-ban hívta életre az örök szórakozni vágyás igénye. A produkcióban az akkori filmgyártás krémje vett részt: Keleti Márton rendezte, a zenét Fényes Szabolcs szerezte, a főbb szerepekben pedig a korszak legnagyobb színészei – Gábor Miklós, Mészáros Ági, a két Latabár és Gobbi Hilda – brillírozott. Mi sem igazolja jobban a darab sikerét, minthogy a Mágnás Miska a magyar filmgyártás máig legnagyobb nézőszámot elért darabja lett. Legalábbis egy, a HVG által 1999-ben felállított rangsor szerint a Mágnás Miskára az évtizedek alatt közel 10 millió mozijegyet adtak el, s ez azóta is magyar rekordnak számít. A mai köntösbe bújtatott előadástól ne a klasszikus operett-hangulatot várjuk!

Június 14. Opera Ultima - Újvidéki Színház (rendező: Kokan Mladenović)

Különös édes-bús, színes-komor, fekete-fehér előadás, mely Beaumarchais A sevillai borbély és Figaro házassága című műveit veszi alapul, és segítségükkel mutatja be Újvidéket és Szerbiát, méghozzá a könnyed komédia és a sötét szatíra eszközeinek segítségével. Fekete és fehér felvonások, melyek egymás tökéletes ellentétei, ám furcsa módon mégis teljes egészet alkotnak együtt. Garantáltan a fesztivál egyik legkülönlegesebb és legellentmondásosabb előadása.

2.  
3. Június 21. Hyppolyt, a lakáj – Csiky Gergely Színház Kaposvár (rendező: Guelmino Sándor)
   

1. „Még a hagymát is hagymával eszem!” „Öltözz ünneplő dresszbe! - Dresszbe!? Mi vagyok én futballista?” Még számtalan olyan szállóigévé vált mondatot lehetne idézni a filmből, melyet garantáltan mindenki ismer. Az 1931-es Hyppolit, a lakáj volt a második magyar hangosfilm, mely olyan színészóriásokat vonultatott fel, mint Kabos Gyula, Jávor Pál és Csortos Gyula. Korszakának egyik legnagyobb filmsikere volt, melyet mind a mai napig komoly rajongás övez. Napjainkig tartó sikerét a számtalan színházi feldolgozás mellett mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.

Június 28. Parasztopera – Csiky Gergely Állami Magyar Színház Temesvár (rendező: Szikszai Rémusz)

A Parasztopera Pintér Béla legismertebb és legkedveltebb műve. Számos vonása van, melyek miatt a kritikusok és a nézők egyaránt szeretik: zseniálisan jelennek meg benne a népi kultúra motívumai, tűpontos a dramaturgia, különös hangulatot keltenek a groteszkül szókimondó szövegek és az énekes beszédmód. Az előadás különlegessége a zeneisége: klasszikus sorstragédia operettben elzenélve, amelyben az erdélyi magyar népdalok és a barokk vonószene keverednek egymással, utánozhatatlan és definiálhatatlan egyveleget alkotva.

Július 3. 39 lépcsőfok – Pécsi Nemzeti Színház (rendező: Horgas Ádám)

Ettől az előadástól nem kevesebbet kap a néző, mint Alfred Hitchcock zseniális korai munkáját, melyet a filmkritikusok és -lexikonok a Mester egyik legjobb thrillereként tartanak számon. A film egyrészt meghozta Hitchcock számára az igazi áttörést, másrészt azért is fordulópont volt, mert itt jelent meg először a rendező egyik kulcsmotívuma: a tévedésből, azaz egy el nem követett bűnért felelősségre vont, majd üldöztetésnek kitett, ártatlan ember figurája.

Július 8. Adáshiba – Veszprémi Petőfi Színház (rendező: Tordy Géza)

Szakonyi Károly a Vígszínház felkérésére írta meg az Adáshibát 1970-ben, melyet azóta is folyamatosan játszanak Magyarország különböző színházaiban és Európa számos teátrumában. Többek között Törökországban is színpadra állítottak már – komoly sikerrel. Ebben a darabban minden a televízió körül forog: az egyes családtagoknak sokkal erősebb a kapcsolata a tévével és az általa közvetített (ál)valósággal, mint egymással. A mű tökéletes látlelete a Kádár-korszaknak, a lassan puhuló diktatúrának, a „legvidámabb barakknak”. Zseniálisan mutatja be az elbutulást, eltunyulást, elidegenedést, melyet a társadalmi tudat formálásának legtökéletesebb eszközével, a televízióval segít elő a rendszer. Rés pedig akkor keletkezik csak a pajzson, amikor a titkozatos albérlő elrontja a dobozt...

Bővebb információ: www.szabadter.hu