"Szomorúsággal szemléljük" - Magyarországi alkotók közleménye a szabadkai vezetőváltásról
Nemrég Andrási Attila lett a Szabadkai Népszínház magyar társulatának művészeti vezetője. A vezetőváltás kapcsán szeretne megszólalni Máté Gábor, Tasnádi István, Dömötör András és Bérczes László.
Közlemény
Alulírottak aggodalommal és végtelen szomorúsággal szemlélik azt a változást, ami a Szabadkai Népszínház magyar társulatának élén történik. A Magyar Nemzeti Tanács olyan személyt javasolt vezetőnek, aki a társulatot és az elmúlt évek munkáját, mely az egyik legerősebb magyar színházi közösségét hozta létre, nem ismeri. Nem ismeri – de elutasítja azt. Kinevezése ennek ellenére megtörtént.
Mi a döntést befolyásolni nem tudjuk, azt tehát tudomásul vesszük. Nem vehetjük viszont tudomásul az új társulatvezető, Andrási Attila summás minősítését, mellyel ő az elmúlt évek előadásait illeti. Ezen előadások egy részéhez közünk van, ezért visszautasítjuk azokat az elnagyolt, demagóg és általánosító jelzőket, melyekkel munkánkat az új társulatvezető közvetve vagy közvetlenül jellemzi. Megszólalásunkat nem saját tevékenységünk igazolásának vágya, hanem a társulat iránt érzett felelősségünk indokolja.
Mik azok a nyílt vagy bújtatott vádak, amiket az új vezető nyilatkozatába csomagol: „A polgárpukkasztásnak többé semmilyen értelme nincs.” – ezzel az állítással nincs mit kezdenünk, mindannyian sokkal nagyobb felelősséggel végezzük munkánkat, mintsem ennyivel beértük volna. „Érthető előadásokat kell színre vinni. A világirodalom és a magyar drámairodalom nagyjait kell színre vinni. Olyan színházat kell létrehozni, mely színészközpontú.”
Ebből a nem túl árnyalt fogalmazásból az következik, hogy az elmúlt években érthetetlen előadások születtek, a műsorból hiányoztak a világirodalom és a magyar drámairodalom nagyjai, a színészek helyett pedig valami más került a középpontba. Nem elegáns itt saját előadásainkra*, (illetve közvetlenül érintett, tehát kiszolgáltatottabb kollégáink produkcióira) hivatkozni. Egy bizonyos, és ezt a POSZT, a Kisvárdai Fesztivál, a Stúdiószínházi Fesztivál, számtalan budapesti és vidéki vendégjáték visszaigazolta: érhető történeteket meséltünk, melyeket a közönség által szeretett, számos díjjal jutalmazott, kiváló színészek vittek színre. És elég az elmúlt évek műsorterveit fellapozni, hogy lássuk: Csehovtól a görögökig, Shakespeare-től a kortárs magyarokig, tragédiától az operettig sok-sok jelentős szerző és műfaj megjelent, mégpedig a szakma és a közönség által értékelt, magas színvonalú előadásokban. Az új társulatvezetőnek óvatosabban illene tehát fogalmaznia, hiszen megalapozatlan kijelentéseivel nem csupán a társulatot, az ott dolgozó alkotókat, hanem a színházat eddig figyelmével kitüntető közönséget is minősíti.
Felelősséggel állítjuk: az elmúlt években a Szabadkai Népszínházban érthető, színészközpontú, bátor, őszinte, minőségi előadások születtek, melyek erősítették mind a társulatot, mind a közönséget, s ezzel hozzájárultak a vajdasági magyar közösség felemeléséhez.
Büszkék vagyunk arra, hogy ennek részesei lehettünk.
Bérczes László, Dömötör András, Máté Gábor, Tasnádi István
(*A Gézagyerek, Egy elmebeteg nő naplója, Cseresznyéskert, A csúnya, Tapasztalt asszony, Übü király, Vörös, Kupidó)