Hoppál Péter: "A kultúrának nagyon komoly társadalmi missziós szerepe van"

Társadalmi missziós szerepet szán a kultúrának Hoppál Péter, az újonnan kinevezett kultúráért felelős államtitkár, aki az MTI-nek adott interjújában többek között arról beszélt, hogy szoros együttműködést tervez az egyéb kormányzati területekkel és az MMA-val is.

Hoppál Péter az MTI-nek úgy fogalmazott: a kultúra egységesnek tűnő terület, de sok részegységből áll össze, és más minisztériumok is felvállalnak kulturális feladatokat. Rokon területként az oktatást, a felzárkóztatást és a rendkívül szerteágazó fejlesztési tevékenységeket nevezte meg. Mint mondta, a kultúra az önkormányzatok és az egyházak mindennapjaiban is jelen van, így a feladatok ellátása során több ezer partner együttműködésére számít.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Hoppál Péter szerint a kulturális kormányzat a hagyományosan kialakult feladatok mellett most "a társadalom egészét foglalkoztató kérdések megválaszolásában" is fontosabb szerepet vállal. Mint mondta, a kormányprogram meghirdetésekor a miniszterelnök az Emberi Erőforrások Minisztériuma legfontosabb küldetéséül a társadalmon belül a család szerepének megerősítését szánta. "A magasabb életminőség elérésének lehetőségét mindenki, de különösen a családok számára biztosítani akarjuk – és ebben komoly szerepe van a kultúrának. Vannak olyan családok, olyan országrészek, ahová a valódi értéket közvetítő kulturális szolgáltatások, javak nem jutnak el, ha pedig egy gyerek az iskolában nem tanul meg kultúrát  »fogyasztani«, akkor ezt később nehéz pótolni, és félő, hogy életminőségi deficitben fog élni" - fogalmazott Hoppál Péter.

Hozzátette: az államtitkárságnak azon kell dolgoznia, hogy a kulturális értékekhez való hozzáférés legyen benne a családi modellről szóló és a területfejlesztési, vidékfejlesztési gondolkodásban, a szociális felzárkózás ügyének alapvető eszközrendszerében.

"A kultúrának nagyon komoly társadalmi missziós szerepe van, amit eddig nem használtunk ki eléggé, és arra törekeszem, hogy a jövőben ezt ne lehessen figyelmen kívül hagyni" - mondta az államtitkár.

Hoppál Péter értékelése szerint az előző kormány közelebb vitte a kulturális fogyasztás lehetőségét az emberekhez azáltal, hogy a korábbi megyei fenntartásból önkormányzati fenntartásba adta a közgyűjtemények, könyvtárak többségét.

"A négy éve elkezdett tendenciákat folytatni kell, miközben hatékonyabbá kell tenni az emberek elérését, másfelől tovább javítani a kultúra kimagasló értékeinek külföldi megjelenítését. Ez a Balassi Intézet hálózatán keresztül is lehetséges, és persze vannak emblematikus intézményeink, amelyek segítségével alakíthatjuk az országunkról alkotott képet. Ha a kulturális értékeinkkel jól élünk, akkor az ország megítélését is befolyásolhatjuk" - jegyezte meg.

Hoppál Péter elmondta: kulturális kiadások nem csak az államtitkárság költségvetésében szerepelnek, az elmúlt időszakban például sok intézmény újult meg, mások mellett az Erkel Színház, a Zeneakadémia, a fertődi Esterházy-kastély vagy a Várkert Bazár.

Hoppál Péter arról is beszélt, hogy a városligeti múzeumi negyednek az előző ciklusban született koncepcióját ez a kormány fogja megvalósítani. Intenzív feladatok vannak tehát a kulturális infrastruktúra-fejlesztésben is. Az államtitkár szerint a kulturális ipar erősítése munkahelyeket is teremthet; elég a kulturális turizmusról beszélni.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Hoppál Péter elmondta: a kulturális államtitkárságot "origónak" képzeli el, amely a kulturális területeken dolgozó kormánybiztosokkal és "a kulturális terület egyéb szereplőivel" folyamatosan egyeztet. Véleménye szerint sokat segíthet az is, hogy egyik elődje, L. Simon László a Miniszterelnökség államtitkára lett.

A kulturális vidékfejlesztési európai uniós projektekről szólva elmondta, hogy azok pályázati része lezárult, zajlanak a beruházások. Most indulnak majd az új uniós költségvetési ciklus kiírásai másfajta programokkal, fejlesztési célokkal. Mint fogalmazott, el akarja érni, hogy ezek között is megjelenjenek olyan támogatási célok, amelyek révén a kultúra minél szélesebb rétegekhez eljuthat.

Hoppál Péter szerint nem kell azon aggódni, hogy a fővárosi fejlesztések a vidékiek kárára valósulhatnak meg. "Magam is budapesti születésű, de pécsi politikus vagyok, így főváros és vidék egyensúlyának megteremtését a feladatomnak tekintem. Tudom, hogy milyen lehetőségek vannak a vidéki kulturális szférában, ismerem a helyzet provincializmusát és a kitörési esélyeket is" - fogalmazott.

A kultúráért felelős államtitkár szerint a Magyar Művészeti Akadémia alkotmányos alapjának és működési feltételeinek biztosításával "régi adósságot törlesztett a kormány", mert "a tudomány és a művészet professzionális és autonóm intézményi képviselete nem új gondolat".

"Ha van egy ilyen köztestület, el is kell látni azokkal a jogokkal és erőforrásokkal, hogy a politikától immár teljes mértékben eltávolodva önálló döntéshozó grémium lehessen. Tudom, hogy van egyfajta politikai fanyalgás az MMA körül, de ahogy megyünk előre az időben és ahogy látható lesz, hogy a választott elnökség milyen stratégiai irányt követ, egyre inkább el fognak fogyni ezek a hangok" - vélekedett.

"Ahogy a köztársasági elnök mondta: az alkotmányról szóló viták lezárultak azzal, hogy a magyar emberek áprilisban újabb kétharmadról döntöttek; ugyanezt érzem az MMA-ról szóló vitákkal kapcsolatban is. Az MMA-t választási eszközként használták a kampányban az ellenfeleink, de az emberek arról döntöttek, hogy legyen MMA és erősödjön" - vélte az államtitkár, hozzátéve: stratégiai partnereként fog fordulni az akadémiához.

 A kultúrafinanszírozás rendszerének esetleges átalakításáról szólva az államtitkár elmondta: erről számos szakértői anyag készül, amelyeket várhatóan a nyáron tekintenek át. "Bármelyik irány lehetséges ma még" - fogalmazott.

Hoppál Péter szerint a médiában gyakran felmerül a kérdés: mi lesz a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) jövője, hogyan fog működni, beolvad-e az MMA-ba. "Ezt a kérdést komolyan végig kell gondolni. Az NKA szerintem jól működő struktúra a döntéshozatalban, számos kiváló szakember közreműködésével, és nagyon fontos, hogy a kultúra finanszírozása stabil legyen, mert egyes vidéki kulturális szereplők a feladataik finanszírozását gyakorlatilag innen biztosítják. Az NKA tehát nem alakulhat át úgy, hogy ezek nem jutnak forrásokhoz. Ezért fogjuk bölcsen végiggondolni, hogy amennyiben lesz átszervezés, az milyen mértékű legyen. Ez a munka még előttünk áll" - mondta az államtitkár.

Forrás: MTI