"Egyenesen minden idők legjobb zenéje" - A csárdáskirálynő Egerben

Az Agria Nyári Játékokon június 27-én mutatják be A csárdáskirálynőt. A három felvonásos operettet az Operettvilág Együttes állítja színpadra.

Az egri előadást Leo Stein és Jenbach Béla műve, és az 1916-ban megrendezett darab alapján mutatják be. A cselekmény 1914 júniusában játszódik Budapesten, a Royal Orfeumban, majd nyolc héttel később a Budai Várban és a New York Kávéházban.


A főbb szerepekben Imre Sebastian, Szolnoki Tibor, Geszthy Veronika, Rupnik Károly, Zsadon Andrea, Iván Gál Judit, Dénes Viktor, Maróti Attila, Horányi László és C. Tóth Pál látható, a művészeti vezető Zsadon Andrea és Szolnoki Tibor.

 

csardaskiralyno elo

 

A nagyoperettről:

 

1914 tavaszán Leo Stein és Béla Jenbach azzal az ötlettel kereste fel Kálmán Imrét, hogy írni kellene egy történetet egy pesti orfeumi énekesnőről, akibe beleszeret egy trónörökös. A librettisták nem a légből merítették ötletüket: a szerelmeseket végül öngyilkosságba kergető "mezaliánsz" (rangon aluli házasság), illetve császári házasságtörés a bécsi utcák kedvelt témái közé tartozott. Kálmánnak tetszett az ötlet, és azonnal neki is látott a munkának. Bár félrevonult, s előbb Marienbadba, majd Ischlbe utazott, hogy minden figyelmét a komponálásnak szentelhesse, a világtörténelmi események miatt időről időre félbehagyta a munkát. „Nem lehet zenét szerezni akkor, amikor gépfegyverek ropogásától és ágyúdörgéstől visszhangzó frontokon öli egymást a világ" – írta egy ízben Jenbachnak. Végül bő egy év elteltével mégis elkészült a partitúra.


A bécsi bemutatóra 1915. november 13-án került volna sor a Johann Strauss Színházban. Az időpont azonban eltolódott, mert Jozef König, az egyik főszereplő berekedt, így a premiert eltolták november 17-re. A november 13. egyébként péntekre esett, így a babonás Kálmán kérte az igazgatót, Millert, hogy ne aznap mutassák be darabot, de tekintettel arra, hogy addigra már minden jegy elkelt, az igazgató nem engedett.


Időközben az eredeti cím is megváltozott, az Es Lebe die Liebe-ből (Éljen a szerelem) Csárdásfürstin (Csárdáskirálynő) lett. A magyar bemutatót 1916. november 3-án tartották. A szövegkönyvet Gábor Andor fordította le, az első előadások Csárdáskirályné címen futottak.

 

Az operett elindult világhódító körútjára, 1917-ben már Szentpéterváron mutatták be, Sylvia címmel. Az angolok és az amerikaiak Gypsy Princess címmel játszották, és a főhősnőből, Szilviából cigány hercegnőt faragtak.

 

Kálmán muzsikájáról az angol szövegkönyvet készítő P. G. Wodehouse így nyilatkozott: "A Csárdáskirálynő nemcsak e tehetséges magyar ember művei közül emelkedik ki, hanem egyenesen minden idők legjobb zenéje!"

 

Forrás: Agriai Nyári Játékok, Wikipedia, Operettkalauz