Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színművészre emlékeznek születése 100. évfordulóján, július 17-én a RaM Colosseumban a centenáriumi emlékév keretében rendezett gálaesten.
A Román Sándor rendezte összművészeti gálán színművészek, opera- és könnyűzenei énekesek, táncosok tisztelegnek Tolnay Klári előtt: fellép mások mellett Bencze Ilona, Piros Ildikó, Bodrogi Gyula, Tóth Enikő, Kautzky Armand, Rúzsa Magdi, a Hot Jazz Band, az Alföld Néptáncegyüttes és az Experidance. A gálaműsort a közmédia decemberben tűzi műsorára.
A gálaest szellemisége Tolnay Klári sokszínű, sokoldalú művészetére kíván reflektálni - mondta el az emlékév szervezésére létrejött Klárika 100 Alapítvány elnöke, Góg Laura a gáláról tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Arról is szólt, hogy július 16-án, Tolnay Klári születésnapjának előestéjén mutatják be a Márai nyomdokán - A Színésznő című kötetet, amelyben az év elején meghirdetett irodalmi pályázatra érkezett alkotások olvashatók. "Ez a könyv irodalmi tisztelgés Tolnay Klári előtt, aki már 1945-ben is megihlette az alkotókat, hiszen Márai Sándor versciklust írt hozzá" - fogalmazott.
Sirató Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Színháztörténeti Tárának vezetője az emlékév programjai közül megemlítette az Urániában zajló filmvetítéseket, a Madách Színházban és a Vígszínházban ősszel nyíló kiállításokat, emellett felhívta a figyelmet arra a színháztörténeti konferenciára is, amelyet október végén tartanak.
Tolnay Klári 1914. július 17-én Tolnay Rózsiként született a Nógrád megyei Mohorán. Az első sikert az 1934-es Meseautó hozta meg számára, ekkor szerződött a Vígszínházba és vette fel a Klári nevet. Mintegy száz filmben és tévéjátékban játszott, amelyek közül emlékezetes egyebek mellett a Déryné, a Rokonok és a Pacsirta.
Tolnay Klárit romantikus barátság fűzte Márai Sándorhoz, az író 1945-ben hozzá írt Tíz vers (alcíme szerint Ismeretlen kínai költő Kr. u. a XX. századból) című szerelmes versgyűjteményét a színésznő csak Márai halála után hozta nyilvánosságra.
1950-től haláláig a Madách Színházban játszott, itt kapta meg a világirodalom legnagyobb szerepeit, itt aratta legnagyobb sikereit. Kiemelkedő alakítást nyújtott a Rómeó és Júliában, Ibsen Nórájának címszerepében, a Három nővér Irinájaként és a Sirály Arkagyinájaként, a Macskajáték Gizájaként és Blanche-ként A vágy villamosában.
Élete utolsó évtizedében színészi pályájának újabb csúcsát élte: 1990 és 1998 között volt olyan esztendő, amikor öt színmű főszerepében láthatta a közönség. Igazi jutalomjátékként 1993-ban Mensáros Lászlóval eljátszották Arbuzov Kései találkozásának öreg szerelmespárját. 1998 őszén a Nemzeti Színházban Szabó Magda Régimódi történetében egy kedves apácafőnök megformálására készült, amikor október 27-én álmában érte a halál.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.