Harcban állni Istennel - Burák Ádám a III. Richárdról

Július 26-án mutatja be a Manna Produkció Shakespeare III. Richárd című darabját a zsámbéki Romtemplomban, Burák Ádám rendezésében. A Marosvásárhelyen végzett, jelenleg Londonban tanuló fiatal rendező mesélt az előadásról.

 

Az előadásról röviden:

 

Shakespeare születésének 450. évfordulóját ünnepelik a III. Richárd előadással, mely a Manna és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciójaként jön létre. Burák Ádám egy különleges helyszínen, a zsámbéki Romtemplomban rendezi a királydrámát, egy új, négy színészre komponált verzióban.

 

Burák Ádám a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen tanult rendező szakon, közben nemzetközi drámaíró ösztöndíjat nyert Nagyváradon, rendezőasszisztensként dolgozott Ascher Tamás (Woyzeck) és Bocsárdi László (Két lengyel darab) mellett a budapesti Katona József színházban, rock-musical ősbemutatót rendezett Végállomás címmel, Gyál várossá avatásának évfordulójára. Az egyetem befejezése után tavaly színházrendező mesterképzésre jelentkezett Londonba, ahol jelenleg él és dolgozik.

 

Július 26-án és 27-én marosvásárhelyi vizsgarendezése, a III. Richárd lesz látható a Romtemplomnál, újragondolva, és az eredetitől némiképp eltérő szereposztással. A vizsgában is játszó két marosvásárhelyi színész mellett két budapesti művész, Vass György és Szabó Erika lép fel az előadásban.

 

A frissen végzett színházi szakemberek magyarországi bemutatkozásának segítése, egyben egy fiatal, tudatos rendező elképzelésének megvalósítása egyenes folytatása a Manna Kulturális Egyesület két éve kezdett Tehetséggondozó Programjának.

 

Villáminterjú Burák Ádámmal:

 

Hányszor játszottátok az előadást? Kikkel dolgozol benne?

 

Tavaly júliusban ez volt az évzáró rendezővizsgám. Csináltunk három nyilvános főpróbát, aztán megvolt a vizsga. Ezenkívül tartottunk még egy előadást, a nagy érdeklődésre való tekintettel. Az akkori előadásban két egyetemistával és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két színészével dolgoztam együtt.

 

A mostani felállásban a címszerepet játszó Dávid Áron és Benedek Botond-Farkas színészek az eredeti produkcióban is benne voltak, hozzájuk csatlakozott Vass Gyuri - Hastings, Catesby és a Lord Major szerepében - valamint Szabó Erika, aki Lady Annát, annak a szellemét és I. Erzsébetet játssza. Ebben a szereposztásban tehát ez egy bemutató lesz. Ráadásul egy év telt el, amióta utoljára játszottuk, úgyhogy majdnem mindenen változtattunk.

 

burakadam

Burák Ádám. Fotó: adamburak.com

 

Mi az, ami változatlan?

 

A koncepció magva. Ezért is kerestem meg a zsámbéki romtemplomot - egy olyan szakrális teret szerettem volna találni, amiben meg tudjuk mutatni az előadás központi gondolatát: hogy Richárd valójában Istennel áll harcban. Az eredeti előadást is emiatt csináltuk a baptista templomban Marosvásárhelyen.

 

Richárd, látva, hogy ebben a világban semmi sincs a helyén és káosz van, úgy dönt, hogy "rendet vág" a maga módján, és felkéri a közönséget, hogy kövesse, ahogy ezt a nagy tervet végigviszi. Megkérdőjelezi Isten létét, mert sosem érkezik válasz arra, amit tesz. Az eget fürkészi, hogy lesújt-e rá Isten haragja, és mivel ez nem történik meg, sőt, királyi trónusra emelkedik anélkül, hogy bármi jele lenne annak, hogy a sors vissza fog vágni, arra jut, hogy a katolikus hit, amivel az őt megelőző uralkodók kormányoztak, csak kitaláció. Végül persze a sors visszacsap: megérkezik Richmond, és levágja őt, mint egy malacot. Annyira könnyedén és szükségszerűen bukik el, hogy maga sem tudja felfogni.

 

Miért ezt a darabot választottad a vizsgára?

 

Mindannyian egy Shakespeare darabbal záróvizsgáztunk, tehét a szerző adott volt, ezenkívül nagyon szeretem ennek a darabnak az egyszerű és lényegre törő, a hatalom mechanizmusát bemutató struktúráját. Szerintem ebben a Shakespeare-műben mutatkozik meg a legtisztábban az, hogy hogyan fordul a történelem kereke, hogyan nyomja maga alá azokat, akik az útjában vannak, és hogyan emel fel másokat, akik a következő pillanatban ugyanúgy el fognak tűnni. Erre az alapgondolatra koncentrálódik az egész előadás. Megdöbbentően kevés ironikus jelenet van benne.

 

harmadikrichard

 

A játékotok mégis tele van iróniával. Miért?

 

Úgy gondolom, egyfajta félmosollyal érdemes megközelíteni ezt a darabot, mert amit sugall, az irreális. Olyan dolgok történnek benne, amiket nem lehet feldolgozni.

 

A kényszerpálya feloldódik-e valamiféleképpen az előadásotokban?

 

A daraban szerintem nem csak kényszerpályák vannak. Richárd választhatná azt is, hogy nem tesz semmit, ehelyett viszont egy hatalmas elhatározást tesz rögtön az elején: kijelenti, hogy ő fogja megváltoztatni a világot. Ez persze később kényszerpályára sodorja őt, de előtte mindent a saját szabad akaratából tesz. Vannak társai, akik segítik, és vannak, akik szembe mennek vele, de ő küzd. Amikor már királyként kellene megállnia a helyét – hiszen ez volt a fő motivációja: a királlyá válás - olyan szerepben találja magát, amire nem készült fel.

 

Mesélj erről az alkalmi társulatról!

 

A társulat érdekessége az, hogy ketten vannak benne Magyarországról, egy színész Erdélyből jött, Dávid Áron pedig magyarországi színész, de román színházi képzést kapott Marosvásárhelyen. Ez tehát egy multikulturális társulat, és mindegyik színházi kultúrának és képzésnek megmutatkoznak majd a darab során az előnyei.

 

Jelen pillanatban a színészek jól hatnak egymásra: érződik, hogy más indíttatásból és más eszközkészlettel játszanak. Az a szép ebben, hogy a karaktereket mindez árnyalja is, és segít őket konfrontációs helyzetbe hozni. Sokat ad például hozzá a Lady Anna-jelenethez az, hogy teljesen más Áron és Erika színészi megközelítése.

 

A szakrális téren kívül a díszletért és a jelmezért ki a felelős?

 

Erdélyi Kinga tervezte a díszletet és a jelmezeket. A Marosvásárhelyi Egyetemen végzett ő is, és már több ízben dolgoztunk együtt. Az utolsó évben az összes vizsgámat vele csináltam. Boros Csaba pedig - szintén a marosvásárhelyi egyetemről -, szerzett egy dalt az előadáshoz. De ez legyen meglepetés...

 

Milyen produkciókban dolgozol még?

 

Utoljára a Hamletet rendeztem a Shakespeare emlékév alkalmából a londoni Landor Theater-ben, amelynek június 3-án volt a bemutatója. Izgalmas, hogy hol angolul, hol magyarul rendezek, ráadásul ott különböző nemzetiségű színészekkel vittem színre a darabot: Hamletet egy angol színész játssza, Claudiust, Poliniust és Laertest amerikaiak, Ofélia, Gertrudis és az egyik sírásó pedig japán. A Hamlet most Angliában és külföldön is turnézik. Vannak terveink a Richárd továbbjátszásával is.

 

Az interjút készítette: Artner Szilvia

U.sz.: Színház.hu