A Hodworks Basse Danse című táncelőadása augusztus 7-én látható a Zsámbéki Színházi Bázison.
- Ritkán láthatunk Zsámbékon "tisztán" táncdarabot. Szerinted miért fontos a színház mellett kortárs táncot látnia a közönségnek?
- Lényegében ugyanazokkal az eszközökkel dolgozik mind a kettő. Sokféle irányzat van táncban és színházban is. Szerintem nem érdemes ezen gondolkodni, hogy hol a határ, mert az ember kreativitása végtelen. Új formák keletkeznek, ez a kortárs művészet. A jó "esemény" hatással van. Mindegy, hogy milyen eszközökkel éri azt el. Miközben nézzük, odavonz. Figyelnünk kell. Nem tudjuk elengedni, érdekel minket, hogy mi ez, mi történik. Kérdések merülnek fel bennünk és zavarban vagyunk a válaszokat illetően. Fizikálisan nagyon érzünk valamit, átlényegülünk, magunkban vagyunk, tisztán, intenzíven érzékelünk. A jó tánc is ilyen.
- Hogyan találtatok rá a Zsámbéki Bázisra, és miért pont a Basse danse című darabot mutatjátok be?
- Régóta járok ki minden évben a Bázisra és volt már itt régebben is előadásunk. Fontosnak tartom, hogy vidéken van egy ilyen tér, ami támogatja és segíti új munkák létrejöttét, előadásokat és performance-akciókat fogad be. Segíti a termékenységet. Nem pusztít, hanem ad. Fontos, hogy fennmaradjon és fejlődjön.
- A darab egy trilógia részének tekinthető. Mondhatjuk-e azt, hogy a Hodworks életében ez egy új korszak?
- 2010-ben holtpontra érkeztem. Nem éreztem jól magam, dühös voltam. Keveselltem, ahova jutottam alkotóként és egzisztenciálisan is. Nem tudtam tovább ebben maradni. Elengedtem a kialakult rendszerhez való kötődésemet, nem pályáztam, és ezzel elengedtem a produkciós kényszert és a hivatalos munkakörömet. A feszítő rendszer tempóját kizárva dolgoztam és ebből lett a Mindennapi rutin, ami egy éven keresztül ment. Ennek az anyagából épült fel a Basse danse 2011-ben.
Hodworks: Basse danse (fotó: Kővágó Nagy Imre)
- Mik a terveid az új évadban?
- Szeptember elején új bemutatónk lesz a a MU Színházban. Majd rögvest 3 hétre Philadelphiába megyek a DACE/ UP és a Műhely Alapítvány szervezésében. Workshopot tartok, ismerkedem a helyi táncirányultságokkal, iskolákkal és szervezőkkel. Még ősszel szeretném befejezni a Budapest Kortárstánc Főiskolára szánt szakdolgozatomat, amely saját tanítási módszerem összefoglalása. Ősztől szinte folyamatosan játszunk a Hodworks-szel. Többek között Franciaországban, Szöulban, Albániában, a Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozón, Jászberényben és a Trafóban. Sok energia és munka megy arra, hogy működni tudjunk, én is aktívan részt veszek ezekben a munkálatokban Eredics Lilla mellet. Tanítani fogok a Budapest Táncművészeti Főiskolán, ami egy folyamatos jelenlét. Fontosnak tartom a hazai táncoktatást. Többet szeretném magam alkalmazott koreográfusi helyzetekbe helyezni. Idén Nemes Jeles Lászlóval forgattunk egy filmet, ahol "hulla rendező" voltam. Még jobban kedvet kaptam a filmes és a színházi munkákhoz. Vágyam - de még ismeretlenek a paraméterek - egy opera vagy színházi előadás, ahol a mozgás nagyon fontos kiemelt, megtervezett része az előadásnak. Nagyon szívesen dolgoznék együtt ezen egy jó rendezővel. Ehhez helyzetbe kell kerülni. Ennek a helyzetbe kerülésnek a létrejöttét tervezem.
Az interjút készítette: Artner Szilvia
Forrás: Zsámbéki Színházi Bázis