Béres Attila a nyár elején a Liliomot állította színpadra, Csányi Sándorral és Schell Judittal a főszerepben, a közelmúltban pedig Gérard Depardieu rendezőjeként került reflektorfénybe. A marosvásárhelyi származású rendező aktuális és jövő évadbeli munkáiról mesélt.
Bár Gérard Depardieu mindössze 3 nappal a bemutató előtt érkezett Szegedre, mégis komoly próbák előzték meg a Háry János múlt heti bemutatóját. Két napon át szinte megállás nélkül folytak a próbák verőfényben és zuhogó esőben.
- Az első másfél órányi próba pillanatok alatt elröppent, és azt, hogy milyen keményen dolgoztunk, abból vettem észre, hogy Gérard-ról annyira ömlött a víz, hogy pólót kellett cserélnie. Nem hozott magával csereruhát, így végül én adtam rá egy színházi pólót – avatott be a kulisszatitkokba Béres Attila, rendező.
Gérard Depardieu és Béres Attila
A magyar alkotók büszkék lehetnek teljesítményükre, mert a világsztár a szerdai főpróba megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy a magyar színészek magasra tették a mércét. A premier után a szállodájába invitálta a szereplőgárdát, ahol a séfek Depardieu személyes iránymutatása szerint készítették a sült húsokat. Az exkluzív vacsora végén egy komolyabb beszélgetésre is mód adódott, ahol a világsztár elmondta, hogy számára meghatározó élményt jelentett 4000 néző előtt egy ilyen színvonalas előadásban szerepelni.
- A legnagyobb meglepetést számomra az okozta, hogy Gérard Depardieu viselkedésében semmiféle sztárallűrnek nem volt nyoma. Nem kért külön autót vagy testőrt, előadás előtt a színházi büfében üldögélt, akárcsak a többi kolléga, játszott a fellépő gyerekekkel, beszélgetett Bodrogival…- engedett bepillantást a kulisszák mögé Béres Attila.
Depardieu Napóleon szerepében franciául beszélt, mondatai megformálásában nagy szerep jutott Béres Attila feleségének, Ari-Nagy Barbara dramaturgnak. A produkcióba olyan mondatok kerültek, melyeket mind Napóleon mondott egykor, mint pl. „A legjobb védekezés a támadás” vagy „Ha híres akarsz maradni a világban, ígérj meg mindent, és ne teljesíts semmit!”
- A darabjaim dramaturgiai feladatait ezúttal is Barbara látta el. A feleségem rengeteget segít a szövegek megalkotásában, nélküle félkarú lennék A közös munkák miatt egész nap együtt vagyunk, talán ennek köszönhető az is, hogy már 23 éve kitartunk egymás mellett. Bevallom, nem túl szerencsés, hogy mi mindig hazavisszük a munkát. Nálunk éjjel-nappal másról sincs szó, csak színházról, bár a gyerek előtt néha megpróbálunk úgy tenni, mintha ez nem így lenne - mondta el Béres Attila.
A rendező, akit a Háry János kapcsán ismét „merészségéért” dicsértek a kritikák, nem hisz a kategorizálásban, általánosításban.
- Egy 1907-es Erdélyben megjelent antológiában azt írták Csehovról, hogy „orvos, drámaírással próbálkozott”. Aztán kiderült, hogy Csehov a legjobb drámaírók egyike – hozza példaként. - Ezúttal sem tettem mást, mint hogy megpróbáltam egy történetet mai szemszögből elmesélni. Ha a nézők úgy látják, hogy a metró szerepeltetése, vagy a mára való reflektálás merészség, ugyanakkor szerves részei az előadásnak, annak én örülök - fűzte hozzá a rendező.
Béres Attila számára a nyár a Liliommal indult, melyet a Thália Színházban állított színpadra. Csányi Sándor, Schell Judit, Udvaros Dorottya, Molnár Piroska, Pindroch Csaba is szerepelnek a szeptembertől újra látható produkcióban. A következő nagy dobásának pedig Örkény István Tóték című darabja ígérkezik, melyet Miskolcon állít színpadra.
- Nagyon várom ezt a munkát! Görög Laci játssza majd az Őrnagyot. Különleges szakmai barátság fűz össze minket, sok darabomat vele képzelem el, sok mindent kötök az ő gondolkodásához, személyiségéhez. Az általam rendezett Woyzeck és My Fair Lady után úgy éreztem, ideje eljátszania ezt a szerepet – mondta el a rendező.
A jövő évadban egy ősbemutatóra is készül Béres Attila: elsőként rendezi meg Székely Csaba Mihály Vitéz című darabját, melynek bemutatóját Szombathelyen tartják. A Thália Színházban a cseh Peter Zelenka Hétköznapi őrületek című parádés vígjátékának színpadra állítására is vállalkozott.
Nem múlik el úgy év, hogy Béres Attilát ne kérjék fel egy jelentősebb zenés mű megrendezésére - a West Side Story bemutatóját a jövő évadban Miskolcon készíti majd. S bár a legtöbben zenés rendezéseiről ismerik őt, a rendező erről is másként gondolkodik:
- Nem hiszek a zenés és prózai műfajok megkülönböztetésében. Szerintem két fajta színház létezik - Peter Brook „élő” és „holt” színházát követe –, a jó és a rossz színház. A megközelítés alapvető módját mindig maga a történet adja, a műfajtól függetlenül.
Forrás: PResston PR
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.