Szeptemberben negyedik alkalommal rendezi meg a Hagyományok Háza a nyílt hetét, ahol a látogatók megismerkedhetnek az intézmény sokoldalú tevékenységével. A táncszínházi programok közül a Magyar Állami Népi Együttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes előadásai lesznek láthatók a hónapban.
Nyílt hét a Hagyományok Házában
A Hagyományok Háza szeptember 16. és 21. között immár negyedik alkalommal hirdeti meg bemutatkozó hetét, ahol egy hétbe sűrítve adnak ízelítőt munkájukból. Az országos nagyrendezvényeken - például a Táncvásáron vagy a pedagógusoknak szóló nyílt napon - olyanok is megismerkedhetnek a Hagyományok Háza programjaival, akik év közben nehezebben jutnak el az intézménybe. A Budapesten és a környéken lakóknak akár a hét minden napján érdemes ellátogatnia az eseményre, hiszen minden nap más tevékenységet helyeznek fókuszba.
A szokásos programok mellett - mint például a jelmezraktár-bejárás, a Magyar Állami Népi Együttes nyílt próbája, tárlatvezetések a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum kiállításain, raktárbejárás, Aprók tánca és a Hagyományok Háza baráti körének klubestje -, most is készülnek egyedi programokkal, érdekességekkel, újdonságokkal.
A Magyar Állami Népi Együttes például igazi különlegességgel készül: a nyílt héten egy kicsit mindenki „államissá” válhat, hiszen az együttes egy-egy jelmezébe, viseletébe öltözve készülhet róla kép a világot jelentő deszkákon.
A Folklórdokumentációs Központ nyílt napján a szakszerűen feldolgozott archív folklórgyűjtések hang- és videoanyagáról, valamint az ezekhez való hozzáféréshez nyújtanak előadásaikkal segítséget. Ezen a napon a szakma és az érdeklődő nagyközönség az idén 82 évesen elhunyt népzenekutató, Olsvai Imre népzenekutatói munkásságával, vokális és hangszeres gyűjtéseivel, valamint a Magyar Népzene Tára Olsvai által szerkesztett köteteinek anyagával ismerkedhet meg dr. Richter Pál, a Zenetudományi Intézet igazgatója előadásában. A Népismei Tudománytár-sorozat keretében Almási István erdélyi népzenekutató a szilágysági és a Kis-Küküllő-vidéki népzenei hagyományról, az ott végzett gyűjtéseiről számol be.
A Múzeumi nap ezúttal a népi bőrművesség köré épül, lesz bőrműves-bemutató, kézműves-foglalkozás, előadás a bőrművesség egykori és mai helyzetéről, és kiadványbemutató is.
A nyílt hét hagyományosan a Kulturális Örökség Napjai hétvégéjével zárul. Az intézmény programjaival ez alkalommal nem csak "házon belül" lehet találkozni, hanem a hagyományosan ezen a hétvégén megrendezett Színházi Évadnyitó Fesztiválon és a Nemzeti Vágtán is, ahol a Hagyományok Háza kézművesprogramokkal, rövid népzenei, táncos produkciókkal, táncházzal vesz részt.
A hét során az érdeklődők ingyen nézhetik meg a Hagyományok Háza kiállításait, a jegyek pedig 25% kedvezménnyel vásárolhatók meg.
A programsorozat során felvonultatott rendezvények nem titkolt célja, hogy a szervezők felhívják a széles közönség figyelmét a néphagyomány mai hasznosításának, megélésének módjaira és az ezt az igényt kiszolgáló szakmai munkára, amely az intézményben folyik.
Szeptemberi táncelőadások a Hagyományok Házában:
MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES:
AZ ÖRÖK KALOTASZEG
In memorian Varga Ferenc „Csipás”
Az örök Kalotaszeg című előadás egy bánffyhunyadi zenész család, a Vargák ("Csipások") zenéje kapcsán foglalja össze Kalotaszeg tipikus román, magyar, cigány népzenéjét, táncait.
Ha a Magyarország felől utazó átkel a Királyhágón, hamarosan Kalotaszegen találja magát. Jellegzetes, dombos erdélyi táj, a Nyugati-Kárpátok árnyékában. Az első jelentősebb városka Bánffyhunyad, ahol fellelhetők még a falusi lét romjai, a megcsúnyult, modern építmények mögött. A város elején csillogó pléhfedelű, Mercedes jelvényű cigánypaloták, a legújabb idők szomorúan hivalkodó építményei. A Főtéren tatárjárás után épült magyar református templom. A vasúton túl, Váralmás felé, cigánykolónia, düledező, széteső házakkal. Ezen a fertályon élnek ma is a "magyar", református cigány "Csipások". A család első híresebb tagja Varga Ferenc "Csipás", a "balkezes" volt. Fiai is zenészek lettek, s mivel hagyományosan a cigányok szolgáltatták ezen a tájon mindenkinek a zenét, apjuk örökébe léptek. Egész Kalotaszegen közmegelégedésre játszottak, magyaroknak, románoknak, cigányoknak egyaránt. A fejben és szívben összegyűlt hatalmas tudás ifjabb Varga Ferenc "Csipás" művészetében tetőzött. Nem ismerünk máshonnan Kalotaszegről ennyire klasszikusan kiegyensúlyozott, az előadásmódra, hegedűtónusra, arányokra ilyen magas szinten figyelő hangszeres népzenét, amely az egyéni, virtuóz hangzás és a közösségi tudás ennyire örökérvényű, művészi szintézise. A "Csipás" név a magyar népzenészek között összefonódott Kalotaszeggel, legendává vált. Munkánkat segítette, hogy viszonylag nagy terjedelmű gyűjtések is rendelkezésünkre álltak.
Az a világ, amelynek zenéjét, táncait ebben a produkcióban összefoglaljuk, végérvényesen elmúlt, ám a drasztikus, kijózanító változások, a durva pléh-realitás ellenére, fejünkben és szívünkben örökre megmarad. Együtt élünk őseink Kalotaszegével. A vidék nemzeteinek jellemző táncai összefonódnak ezzel a zenével, amely egységes, örökérvényű és magyar.
Fotó: Dusa Gábor
Zene: Kelemen László
Viselet: Tóth Ildikó
Díszlet: Ménes Ágnes
Fény: Kovács Gerzson Péter (Harangozó Gyula-díjas, Lábán Rudolf-díjas)
Néprajzi tanácsadó: Borbély Jolán
Rendező--koreográfus: Farkas Zoltán (Harangozó Gyula-díjas)
Külön köszönet Tötszegi Andrásnak és Teklának (Kalotaszeg) a műsorhoz nyújtott segítségért.
Zenekarvezető-prímás: Pál István
Közreműködnek: A Magyar Állami Népi Együttes zenekara és tánckara
Tánckarvezető: Kökény Richárd (Harangozó Gyula-díjas)
Asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
Időpont: 2014.szeptember 23., 15:00 Uzsonna bérlet
Időpont: 2014. szeptember 26., 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
HARGITA NEMZETI SZÉKELY NÉPI EGYÜTTES:
VÁNDORÚTON – OTTHONRÓL HAZA
Elődeinkkel és utódainkkal mind egyek vagyunk, részei az Életnek, e nagy körforgásnak, amiben születés és enyészet természetes rendben követik egymást. A természet érzéktelen, mi töltjük meg érzelmekkel: örömmel és bánattal, kacajjal, könnyekkel, és az élet megy tovább. Közben járjuk az utakat, keressük helyünket a világban. Mindannyian elgondolkodunk néha az életen, az élet értelmén, örök téma ez a művészet minden ágában. Ezt tapogatja le, járja körül Szűcs Gábor rendező-koreográfus is a Hargita Együttes Vándorúton című műsorában, megállva egy táncra életünk egy-egy kulcspontjánál a születéstől a halálig. Vagy inkább az újraszületésig. Velünk, bennünk él kultúránk. Örököljük, gyarapítjuk és átörökítjük utódainknak. A műsor folyamán különböző tájegységeink táncai elevenednek meg a színpadon. Felcsík, Jászság, Nyírség, Szilágyság, Kalotaszeg, Bonchida, Mezőkölpény, Vajdaszentivány sorakoznak egymás után. Különbözünk, mégis oly hasonlóak vagyunk. Hasonlóak érzéseink és gondolataink, és bár szokásaink, táncaink részleteikben néha nagyon is különböznek, mégis felismerjük őket mieinknek, egyformán részei közös örökségünknek.
Fotó: Lochom Zsolt
Művészeti vezető: András Mihály
Rendező-koreográfus: Szűcs Gábor
Alkotótárs: Szűcsné Urbán Mária
Időpont: szeptember 28. 15:00 és 19:00
Helyszín: Hagyományok Háza, Színházterem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.