5 nap alatt 4 helyszínen 12 előadás, kiállítás, beszélgetések és workshopok várják a kortárs táncfesztivál kedvelőit szeptember 17. és 21. között. Ladjánszki Mártát, a fesztivál művészeti vezetőjét kérdezte Antal Klaudia.
Idén, a szeptember 17. és 21. között megrendezésre kerülő L1danceFest középpontjában izraeli művészek állnak. Az elmúlt évek lengyel és skandináv fellépőkre fókuszáltak...
Az L1 Kortárs Táncfesztivál kezdeti célja az L1-tagok munkáinak a bemutatása mellet egy-egy külföldi produkciónak a megismertetése volt. Az évek során azonban egyre nőtt a külföldi előadások száma, míg végül nemzetközi fesztivállá alakultunk át, amit a névváltozás, az L1danceFest is tükröz. A fókusz fogalmának megalkotásával azt kívántuk hangsúlyozni, hogy mely régióból lehet több előadást látni az öt nap során. Idén az izraelieknek dedikálunk egy teljes napot, akik közül ketten workshop formájában is részt vesznek a fesztiválon.
Ladjánszki Márta (fotó: divany.hu)
Mi jellemző az izraeli táncművészekre?
Energikusak, nagyon precízek és sokrétű testtudattal rendelkeznek a táncosok, akiknek nagy része a Batsheva Ensemble-ben tanult, dolgozott és sajátította el Ohad Naharin mozdulatnyelvét, a Gaga-t. A Gaga technikán való nevelkedésük, a militarizmussal enyhén átitatott létezésük és gondolkodásmódjuk – mely észrevehető a precíz szimultán mozdulatsorokon – formailag összekovácsolja őket. Ezen belül azonban különböző stílust képviselnek: vannak, akik a fizikális, akik a tiszta, és akik a konceptuális tánc irányába mozdulnak el.
Mit lehet tudni a fesztiválon fellépő Uri Shafir, Nadar Rosano és Hillel Kogan előadásáról?
Három nagyon különböző darabot fognak látni az érdeklődők. Uri Shafir egy nagyon játékos, humoros duettel érkezik, melyre a természetes mozgásból kialakuló táncforma a jellemző. Uri tipikusan az a táncos, akiről bár nem mondanád meg az első pillanatban, hogy az, annyira jól birtokolja és ismeri a testét, hogy bármit meg tud csinálni a színpadon. Mivel képzett Gaga tanár is, a fesztivál ideje alatt két alkalmas workshopot is tart. Nadar Rosano a klasszikus értelemben vett tiszta táncot hoz és kortárstánc órát fog tartani. Hillel Kogan pedig a We love Arabs című előadását mutatja be, melyben partnerével az izraeli és arab világot, s annak egymásra hatásait és különbségeit jelenítik meg.
Uri Shafir (fotó: Gadi Dagon)
A magyar alkotók közül idén kik kapnak lehetőséget a megmutatkozásra?
Az idei Frissek Minifesztiválon Simányi Zsuzsanna, Szamosi Judit, Horváth Ádám Márton lépnek fel, illetve Biczók Anna és Herold Eszter érkezik hazai bemutatóval. Anyagi támogatás híján azzal tudjuk őket segíteni, hogy levesszük a vállukról a hely és megjelenések keresésének, illetve a dokumentációnak a terhét.
Az idei programműsort a saját, UNTITLED – a meditation in one act című bemutatód is gazdagítja.
Ez volt az első alkalom, hogy egy táncos kért fel arra, hogy készítsek neki egy előadást. Benjamin Jarrett tavaly ősszel keresett meg, hogy szeretne Amerikába visszatérve egy olyan szólóval fellépni Amerikában, melyet nem ő koreografál. Először egy kötetlen workshop-ot szerveztem Bennek több táncost is invitálva a műhelymunkára, hogy jobban megismerjük egymást, és hogy kiderüljön megvan-e a közös munka alapfeltétele: a kölcsönös szimpátia. Az egy hónapos műhelymunka után kezdtünk el hárman, Varga Zsolttal kiegészülve, az előadás létrehozásával foglalkozni. Kíváncsi voltam, hogyan sikerül majd a kelet-európai mentalitást és az attól annyira eltérő amerikai szemléletet összeegyeztetni. A közös téma és a produkció vezérvonala végül a meditáció lett.
Évről évre megfigyelhető, hogy igyekeztek más művészeti ágaknak is teret adni a fesztiválon.
Fontosnak tartjuk, hogy egy kor-társakból álló közösséget tudjunk megmutatni. A designerek jelenléte például rendszeres a fesztiválon. Idén a mindig lelkes Németh Anikó (Manier), a roma kultúrát tükröző ruháiról híres Varga Erika (Romani), Ágoston Stefánia (TiCCi Rockabilly Clothing), a japán vonalon mozgó Fufavi Lilla (Fufavi) és Kasza Emese (Mei Kawa) ruhakölteményeiben fognak a moderátorok színpadra lépni. Emellett helyet kap a fotóművészet is: a KAPTÁR Közösségi irodában lesz látható Szabó Roland az L1-tagokról készült portrésorozata. A kiállítás egy a kőszínházi tradíciókra hajazó és egy szabadabb szellemiségű portrésorozatból áll.
A szakmai beszélgetések és közönségtalálkozók is mindig kiemelt szerepet kapnak.
Nagyon örülnék, ha a szakma végre elfogadná egymást, ha kölcsönös tisztelettel és érdeklődéssel fordulna egymás felé, ha megnézné a másik munkáját, melyről utána megvitatná a véleményét, illetve ha a közönségnek is lehetősége lenne kérdezni és jobban megismerni az alkotókat. Erre irányulnak az előadások utáni vitabeszélgetések, melyeket Bálint Orsolya fog moderálni. Emellett Sándor Zita és Bálint Orsolya fogja vezetni a Kritikai Önképző Műhelyt, ahol fiatal pályakezdő kritikusok cserélnek véleményt a látottakról és publikálnak hosszabb-rövidebb írásokat a blogunkon.
Az interjút készítette: Antal Klaudia
Forrás, fotók: L1danceFest
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.