Operett - Andrzej Bubień rendezésével nyitott a Nemzeti

A Nemzeti Színház Gombrowicz zenés drámája, az Operett premierjével kezdte az évadot.                                 

A Nemzeti Színház így ajánlja az előadást:

Egy igaz operett – zenével, tánccal, ahogyan az dukál. Pontosabban – hogy félreértés ne essék – az operett paródiája. Egy igazi közép-kelet-európai abszurd. Himaláj hercegék kastélyukba várják Fior mestert, a divatdiktátort, hogy alkossa újjá a női és a férfi sziluetteket. Charme gróf és Firulet báró a hódításaik számával versenyeznek. Hufnagel, az elcsapott szolgáló forradalmat szít a lakájok segítségével az üresfejű arisztokraták estélyén…

„Az operett monumentális idiotizmusa, mely a történelem monumentális pátoszával párosul, az operettmaszk, mely mögött az emberiség nevetséges, fájdalomtól eltorzult arca vérzik – ez lenne talán az Operett legjobb megvalósulása színpadon” – írta utolsó drámai alkotásáról, az Operettről a szerző. Witold Gombrowicz (1904–1969) a lengyel irodalom fenegyereke volt már a két világháború között. A második világégés előtt Argentínába utazott, a hatvanas évektől Franciaországban élt, hazájába nem tért vissza. agyarországon is ismertek legjelentősebb színdarabjai, az Esküvő és az Yvonne, burgundi hercegnő.

„Az Operettben összedőlnek a formák, mert már a saját súlyukat sem bírják el. A helyüket törve-zúzva elfoglaló modern, agresszív divatok – a nácizmus és a sztálinizmus – mindent elpusztítanak, olyannyira, hogy végül már csak egyetlen olyan forma marad – a meztelen, fiatal női testé –, melyhez, minthogy nem divat szülte, még fűződhet valamiféle új fejlődés reménye. Gombrowicz a divat és a konvenció beteges tüneteit egyértelműen a férfivilág számlájára írja. A lány vetkőzni szeretne, de udvarlói egyre csak öltöztetnék...” – írta a darabról a verseket fordító Eörsi István.

„Senki se hinné, mennyi erőfeszítést emésztett fel e badarság drámai felépítése. Elrejteni bizonyos szenvedélyt, bizonyos drámát, bizonyos pátoszt az operettben, nem bolygatva meg annak ostobaságát...” – fogalmazott a munkáról Gombrowicz. A történelem „operettjének” színjátékában az erőszak fölfalja önmagát, s az erőszak haláli játékába belefáradt emberi lélek mélyén megszületik az erőszakmentesség utáni vágy…Gombrowicz és az ő világhírű operett-abszurdja – úgy tűnik máig aktuális.

Az Operett című produkcióban mások mellett Trill Zsolt, Incze József, Bánsági Ildikó, Szatory Dávid, Farkas Dénes, Reviczky Gábor, Mátyássy Bence, Varga József, Bakos-Kiss Gábor, Szűcs Nelli, Mészáros Tibor, Schnell Ádám, Fehér Tibor és Horváth Lajos Ottó szerepel. Az előadásban egyetemi hallgatók is játszanak, és az Óbudai Danubia Zenekar is közreműködik. A díszlet- és jelmeztervező Anita Magda Bojarska, a koreográfus Katona Gábor, a zene Piotr Salaber munkája.

Kiállítás kapcsolódik a darabhoz:

Az Operett bemutatója előtt a darabhoz kapcsolódóan megnyitották a Witold Gombrowicz színháza című fotókiállítást Agnieszka Koecher-Hensel, a Lengyel Tudományos Akadémia Művészettörténeti Intézetének munkatársának közreműködésével. A kiállítás Gombrowicz műveinek legfontosabb és legérdekesebb világpremierjeit mutatja be 1957-től napjainkig, diákszínházi előadásoktól professzionális bemutatókig, köztük számos olyan előadással, amelyek akkor születtek, amikor Gombrowicz Lengyelországban még be volt tiltva. A fotókat a nézőtéri büfé szintje fölött, a II. emeleti körfolyosó falán láthatják. (További információk a kiállításról)

A kiállítás megnyitója után került sor két új páholy avatására. A két színészóriás hangjának megidézése után Bessenyei Ferenc özvegye dr. Élthes Eszter és Sinkovits Imre fia, Sinkovits-Vitay András nyitották ki a páholyokat.

Konferenciát tartottak:

Az Operett bemutató másnapján beszélgetésre várták a Nemzeti Színház Kaszás Attila termében mindazokat, akiket érdekel Gombrowicz személye, munkássága és a színházi groteszk. 

A Királyok a cselédlépcsőn / Gombrowicz - groteszk a színházban címmel meghirdetett konferencián hallható volt Pawel Dobrzycki látványtervezőnek, a Varsói Képzőművészeti Akadémia dékánjának vetítéssel egybekötött előadása a groteszkről, Nagyezsda Alekszandrovna Tarsisz, a Szentpétervári Színművészeti Akadémia professzora pedig Groteszk parton belül és kívül - Mejerhold és a mai színpad címmel tartott előadást.

Milan Madjarev belgrádi kritikus Felfedezett színház: Gombrowicz-tól Nagy Józsefig a BITEF-en címmel szólalt fel az eseményen, Pálfalvi Lajos, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának lengyel szakos tanára Gombrowicz, posztkolonialista megközelítésben címmel tartott előadást. Emellett Sebastian-Vlad Popa szerkesztő, színikritikus, a Bukaresti Tudományegyetem Bölcsészkarának tanára A modernitást követő egyik legnagyobb vállalkozás: a groteszk című előadását is meghallgathatták az érdeklődők.

Három premierrel indul az évad:

A Nemzeti Színház szeptemberben három premierrel kezdi az évadot. Gombrowicz Operett című műve után szeptember 19-én Shakespeare Szentivánéji álom című darabját mutatják be, a David Doiashvili rendezte produkciót a nyáron a gyulai Shakespeare Fesztiválon már láthatta a közönség. Harmadik bemutatóként egy előadásban két egyfelvonásost játszanak, az első rész címe: Fekete ég - háborús előhang, a második pedig Molnár Ferenc műve, A fehér felhő - mirákulum egy részben. Az előadást Vidnyánszky Attila rendezi.