Artus: Újra látható az Ulysses nappalija

Szeptember 25-én, 26-án és 27-én ismét látható az Artus Ulysses nappalija című előadása, Goda Gábor rendezésében.

Az alkotók ajánlója:

Az örök visszatérés mítosza az emberiség egyik legalapvetőbb kérdését veti fel. Hová tart az ember, aki egész életében úton van? Mindannyian Odüsszeuszok vagyunk. Legbelül mindig utazunk, s a világunk akkor válik teljessé, mikor végre hazaérünk.

„Az Artus-gyárépület hatalmas csarnokának dohányzóasztalokkal és ülőgarnitúrákkal berendezett alkalmi nappalijában foglalnak helyet a nézők. A közönség és az előadók közötti választóvonal teljes felszámolása itt funkcióval bír: a nézők az előadók közvetlen közelségében átélhetik, hogy egy kialakuló mítosz szereplői.” /Kutszegi Csaba/

Az előadás létrejöttét inspirálták:

1. Odüsszeusz, Ulysses – és az örök visszatérés mítosza

Homérosz Odüsszeusza húsz évig hajózott a tengeren - Joyce Ulyssese egy napon át bolyongott Dublin városában. A végeérhetetlennek tűnő utazás az Ulysses nappalijában egy előadás idejébe sűrűsödik. Ahogyan Joyce ír, úgy alkot az Artus: a belső utazás látomásszerű képek szövetét tárja fel, az ember tudatában villanásszerűen, egyszerre jelennek meg a tér és az idő legkülönbözőbb pontjai és az ott zajló történésekről szerzett impressziók.

2. Kérész Művek
A 2010-ben megkezdett rendhagyó performanszkocsma-sorozat minden epizódja egyszeri előadás, premier, melyet a résztvevők egyetlen intenzív nap alatt hoznak létre. A spontaneitás és a pontos kidolgozottság paradox módon egyszerre érvényesül: a Kérész-performanszok végleges formájukat csak a nézők jelenlétében nyerik el.

3. Földhajó

4. Egy-Nap-Fordulat

„Fent álltam a hegyen, és lassan megfordultam egyszer a saját tengelyem körül. Egyszerűen körbefordultam, de egy nap, azaz 24 óra alatt. Annyi idő alatt, mint ahogy a Föld fordul meg a tengelye körül. Egy napot álltam egy helyben, lassan mozdulva, fordulva, összehangolódva, eggyé válva a Földdel.

Forgás közben újrafogalmazódott a világ:
Itt állok hiánytalanul üresen.
Ürességgel telítetten.
Minden megéled, de semmi nem történik.
Nem gondolkodom, és mégis értem.
A közvetlen valóság és a látomások együtt léteznek.
Csend van, mindent betöltő Csend.
A Zaj a Csend része.
A Föld nem a lábam alatt van, hanem körülvesz.
Nem itt állok, hanem mindenhol.
A világosság nem sötétség ellentéte.”

/Goda Gábor/

5. Antinómia
Az ellentmondásokban rejlő teljesség.

Goda Gábor: Gondolatok az előadás kapcsán

ANTINÓMIA vagy

Herakleitosz nappalija vagy

Egy kérész nappalija vagy

Ulysses nappalija

A helyzetek és szövegek megírása, a képek megalkotása az Artusban mindig minden előadónak feladata. Ez a munkamódszer minden esetben kihívás a társulatnak, mert nem csak végrehajtóként, hanem társalkotó, gondolkodó partnerként vehetnek részt az előadás létrehozásában.

Bármilyen távolról is indulunk el alkotó folyamataink során, mindig eljutunk azon közös nyelvhez és történeteink alakjainak mozgató erőihez, melyek az egész emberiség kultúrájának építőkövei. A világirodalmat és a meséket elemezve előbb-utóbb mindig a rítus és a mítosz mélységeihez érkezünk.

A bibliai Káin, Noé, az óceániai maurik, a közép-amerikai maják, az egyiptomi Ozírisz, a kínai Rókatündérek, a Grál és a Kerekasztal lovagjai, a japán Hokusai mítoszai után most valami személyes indította el a közös gondolkodást. Az Egy-Nap-fordulat rítusa, mely elvezetett az Antinomia megtapasztalásáig.

Mindig meg voltam győződve, hogy az igazság az ellentmondásokban van elrejtve, hogy az ellentétek egymást kiegészítve alkotnak teljes egészet. Herakleitosz azt mondja: ami önmagával ellenkezik, az önmagával egybehangzik.

Mindig is vonzottak a mítoszok. De nem csak az ősi kultúrák, hanem a jelenkori ember személyes mítoszai is. Azok a személyes történetek, melyek túlmutatnak az egyénen és minden ember mítoszává válnak. Látomások, álmok, a képzelet gazdag világa, melyek átszövik és teljessé teszik a látható valóságot.

2010 márciusa óta egyre élesebben és erősebben jelent meg számomra egy visszatérő látomás, jobban mondva egy feladat, amit el kell végeznem:
Tisztán láttam magam, ahogy állok egy hegyen, és lassan megfordulok a saját tengelyem körül. Egyszerűen körbefordulok. Megfordulok, de egy nap, azaz 24 óra alatt. Annyi idő alatt, mint ahogy a Föld fordul meg a tengelye körül. Egy napot állok egy helyben, lassan mozdulva, fordulva, összehangolódva, eggyé válva a Földdel.

A kép, a hívás olyan erős volt, hogy nem volt kétséges, meg kell tennem, végre kell hajtanom a feladatot.

Az első 24 órás egy-nap-fordulásom 2010 május 22-én, Pünkösd vasárnapján napfelkeltekor 4 óra 59-kor kezdődött a pilisi Látóhegyen, és másnap reggel napfelkeltéig tartott.

Az Egy-Nap-Fordulat rítus és meditáció, tele fájdalmas és egyben felemelő ellentmondásokkal, ami után semmi sem ugyanaz, mint azelőtt volt.

Forgás közben újrafogalmazódott a világ:

Itt állok hiánytalanul üresen.
Ürességgel telítetten.
Minden megéled, de semmi nem történik.
Csend van, mindent betöltő Csend.
A Föld nem a lábam alatt van, hanem körülvesz.
Nem itt állok, hanem mindenhol.
Nem gondolkodom, és mégis mindent értek.
A közvetlen valóság és a látomások együtt léteznek.
A világosság nem sötétség ellentéte.
Az út nem előttem, nem mögöttem,
az út éppen a talpam alatt van.

Az éppen készülő előadásunknak ezek után már nem lehetett más középpontja, mint az Antinómia: a belső ellentmondásokban rejlő teljesség. Az előadás maga pedig Folyamatos Jelenlétek Párhuzama és az ellentmondásokkal teli képek és helyzetek bábeli építménye lett.

Artus: Ulysses nappalija

Alkotók és előadók:

Bodóczky Antal, Boross Martin, Debreczeni Márton, Dombi Kati, Ferencz Krisztina, Fischer Balázs,

Goda Gábor, Gold Bea, Kocsis Gábor, Mózes Zoltán, Nagy Ágoston, Nagy Csilla, Téri Gáspár,

Tucker András, Virág Melinda

Rendező: Goda Gábor

Előadások időpontjai: Szeptember 25-26-27., 20:00

Helyszín: Artus Stúdió

(1116 Budapest, Sztregova utca 7., a Fonó Budai Zeneház melletti gyárépületben)

Jegyfoglalás

(csak így tudják biztosítani a helyed a kanapén):

info@artus.hu

További információk az Artus honlapján.