Szeptember utolsó hétvégéjén mutatták be a Budapesti Operettszínházban a Mozart! című musicalt. A darab Grammy-díjas zeneszerzőjével, Lévay Szilveszterrel beszélgettünk kezdetekeről, amerikai karrierről, Mozartról és Elisabethről.
-Már gyermekkorában is szenvedélyesen szerette a zenét?
Lévay Szilveszter: - Igen és azt hiszem ez a legfontosabb, hogy minél fiatalabb korban foglalkozzunk zenével és lehetőleg ne kényszer hatására. Hat évesen kezdtem el zongorázni, dalokat szerezni, de arra csak később jöttem rá, hogy amit gyerekként megtanulunk, az határoz meg minket később is. Ez igaz olyan tevékenységekre, melyeket talán feleslegesnek találtunk évekkel ezelőtt. Felnőttként nem egyszer nyúltam vissza a kezdetekhez és használtam fel különböző műveimhez gyermekkoromban már megírt dallamokat.
- 15 évesen megnyert egy zeneszerző versenyt, ekkor már zenekarban is játszott. Sorsfordító pillanat volt amikor évekkel később talákozott szerzőtársával, Michael Kunze-val?
Lévay Szilveszter: - Még az általános iskolában kiderült, hogy a zene az életem, 14 éves koromban zenekarom volt. Álomdoztam, sokat dolgoztam ezekben az években és mindig tudtam, hogy zeneszerző leszek. Ez a sorsom, szeretem és nincs más utam. Mikor 1972-ben találkoztam Michaellel még nem sejtettem, hogy milyen karrier vár ránk.
Kunze akkoriban egy stúdióban dolgozott, ott fedezett fel, két évvel később pedig Grammy-díjat nyertünk slágerünkkel, a Fly, Robin fly-jal, melyet a Silver Convention-nek írtunk.
Érdekes, csak mostanában, 40 év elteltével derült ki, hogy a közös életművünk tényleg egy sorsszerű találkozásból jöhetett létre.
- A 70-es években indult be igazán a karrierje, a Fly, Robin fly, mely klasszikus Studio 54 zene volt, meghozta az áttörést. Gondolom a megtisztelő elismerés után még több felkérés érkezett?
Lévay Szilveszter: - Rengeteget dolgoztunk, filmekhez írtunk dalokat, de csapdába kerültünk, 6-7 év után úgy éreztük Michaellel, hogy futószalagon gyártjuk a slágereket. Eljött az a pillanat, amikor változásra volt szükségünk, ő történelmi könyvet írt, én pedig szintén gyermekkori vágyamat valósítottam meg, elindultam Los Angelesbe és ott is éltem 20 évig. Olyan sztárokkal dolgozhattam együtt, mint Sylvester Stallone vagy Michael Douglas. Ám soha nem szakítottunk, ezekben az években is találkoztunk, tartottuk a kapcsolatot. Sőt, amikor különböző kontinensen éltünk, Kunze folyamatosan próbált meggyőzni, hogy írjunk musicalt.
- Végül mikor döntött úgy, hogy a zenés színház lesz a következő lépés?
Lévay Szilveszter: - 1988-ban kezdtem el az Elisabeth-en dolgozni, de ez egyúttal nagy változást is hozott, hiszen fel kellett adnom a hollywood-i karrieremet. A kettő együtt nem működött. Tengerentúli sikereim voltak, így mielőtt belevágtam az Elisabeth-be, sok hullámvögyön keresztül mentem, nem akartam a családommal két kontinens között ingázni, és akkor még azt sem tudtam, hogy az amerikai szuperprodukciók után, hogy és miből fogunk megélni.
- Michael Kunze választott témát az első darabjukhoz?
Lévay Szilveszter: -Eredetileg Rudolfról kezdett írni, de a háttérirodalomnak köszönhetően rájött, hogy Sissi érdekesebb. Később a feleségem volt az igazi hajtőerő, ő győzött meg arról, hogy vállaljam el. Monika évekig foglalkozott Sissi személyével, így általa eleve sokat tudtam a császárnéról.
- Az első egész estés darabja az Elisabeth nemcsak Ausztriában de Magyarországon és Japánban is minden idők egyik legsikeresebb musicalje. Nálunk 96-ban volt a premier, azóta is számtalanszor visszatér az Operettszínház színpadára. Miben rejlik a sikere? A Halál szerepe kétség kívűl meghozta a drámai hatást.
Lévay Szilveszter: - A Halál és Lucheni karaktere nélkül nem hiszem, hogy ekkora siker lett volna, hogy egyáltalán működött volna a musicalünk. A két személy tökéletesen összeköti az idősíkokat. A Halál figurája kreatív szabadságot adott, hatására írtam a zenét, ha nincs ez a szerep, talán nem is vágunk bele. Az előadás évről évre sikerdarab és ez a tény visszaigazolja a döntésünket, hogy a szülőhazámban a Budapesti Operettszínháznál tettem le a voksomat.
- Miért pont Elisabeth, Mozart, Rebecca a Manderley házból?
Lévay Szilveszter: -Nem is az a fontos, hogy Mozart, Rebecca vagy Elisabeth, mi azokról az emberekről írunk, akik bennünk élnek. Jó ha felfedezzük magunkat a karakterekben. A császárné és Mozart is esendő volt, hibáztak számtalanszor, rengeteg megpróbáltatáson mentek keresztül. Mindig úgy választunk témát, hogy a darabnak drámai mélysége legyen.
- Jó érzés volt újranézni a magyar Mozart! előadást?
Lévay Szilveszter: -Mindig megható, amikor az anyanyelvemen szólal meg egy művem, amit nem magyarul írtam. A színészek nem csak eljátsszák a darabjainkat, hanem élik! Kerényi Miklós Gábor olyan dimenziókra is rávilágít, amelyekre mi az íráskor nem is gondoltunk, rendezései mindig hozzátesznek a mi munkánkhoz és ennyi év után is feldezek újat a saját darabomban. A színészeknek köszönhetően pedig hatalmas energiákkal teli estéknek voltam a részese. Nem beszélve a közönségről.
- Szabadkáról indult és bejárta az egész világot. Hol a legkellemesebb a környezet az alkotói folyamathoz?
Lévay Szilveszter: - Los Angelesben nagyon szerettem alkotni, de a németországi házamban is gyönyörű stúdiót építettem, most már ott szeretek komponálni. 35 éve, az otthonomban minden feltétel adott a művészi munkához. A Mozart!-ot például még Los Angelesben fejeztük be és közben mutatta meg Michael Kunze a Rebecca-t, melyet szöveg nélkül kezdtem el írni és tulajdonképpen a dalok nagy része egy hét alatt megszületett. Az Elisabeth esetében voltak döccenőim, Erzsébet főszámát - Az már nem én lennék! ( a szerk.) - nehezen komponáltam meg.
- Lesz e újra Lévay Szilveszter Nemzetközi Énekverseny?
Lévay Szilveszter: - A Mozart! premierjén ismét kiderült, hogy milyen fontos a fiatalok támogatása, felfedezése. Az új beállók, többek között Kocsis Dénes, Veréb Tamás, Gubik Petra, Simon Panna és a többiek 2003-ban, a musical magyarországi első bemutatóján még gyerekek voltak. Az énekeversenyen kiderült, hogy ezek a fiatalok méltó patnerei és talán utódai Janza Katának, Polyák Lillának, Szabó P. Szilveszternek, Mészáros Árpád Zsoltnak, Földes Tamásnak vagy éppen Szomor Györgynek.
Rónai András - aki kis-Mozartként lépett színpadra 11 évvel ezelőtt - jelenleg a Boston Ballet szólistája és világhírű táncművész. A Magyar Mozart! ebben is eltér a többitől, hiszen itt a kis Mozartokat mindig különleges képességű gyerekek, kiváló tornászok és akrobaták alakítják. Az énekverseny jó alkalom arra, hogy ifjú tehetségekkel találkozzunk ám sajnos Idén már nem tudjuk megrendezni, ráadásul kizárólag az Operettszínházzal szeretnék együttműködni. Kerényi Miklós Gáborral arról beszéltünk, hogy erre a megmérettetésre mindig lesz időnk, reméljük 2015-ben ismét mehirdetjük a versenyt.
- Dolgozik új darabon?
Lévay Szilveszter: Nemrég volt Japánban a Lady Bess bemutatója. A következő hetekben a Marie Antoinette musicalünk koreai premierjére készülünk. Szöulban új hangszereléssel mutatjuk be, most ez a munka köti le minden időmet.
Színház.hu