Elkezdődtek az Isten Pénze című musical próbái a Budapesti Operettszínházban. A teátrum igazi karácsonyi ajándéknak szánja a darabot, amelyet 20 év után láthat ismét a budapesti közönség. Az olvasópróba után az alkotók beszéltek a darabról.
Tolcsvay László, a darab zeneszerzője szerint Somogyi Szilárd rendező még arra is képes, hogy „elintézze”, a bemutató napján havazzon – legalábbis tavaly az Isten Pénze csíkszeredai premierjén ez sikerült neki. A zeneszerző és a rendező neve lassan egybeforr, ha sikeres, mai magyar zenés darab bemutatójáról van szó.
Legutóbbi közös munkájuk a Budapesti Operettszínházban a múlt évadban bemutatott Tamási Áron műve alapján készült Ördögölő Józsiás. Az Isten Pénzét peidg tavaly a Csiki Játékszínben már rendezte Somogyi Szilárd.
„A csíki előadás bemutatója szép emlék maradt az emberek lelkében, és biztos vagyok benne, hogy az Operettszínház közönségének is hasonló élményben lesz része” – mondta Tolcsvay László. A zeneszerző kiemelte, bár egy húsz éves musicalről van szó, amit külföldön, többek közt Németországban és Olaszországban is nagy sikerrel játszanak, a mostani budapesti előadás mégis „ősbemutató” lesz abból a szempontból, hogy először csendül fel a mű zenéje élő zenekari előadásban.
Tolcsvay László szeret tevékenyen részt venni a próbafolyamatban, és tanácsaival segíti a mű útját a színpadig, ám most mégis kicsit kevesebb időt tölt majd az Operettszínházban: „Ennek két oka is van. Egyrészt éppen egy új musicalt írok, így kevesebb időm van, másrészt már az Ördögölő Józsiás előkészületei során is megbizonyosodtam arról, hogy az Operettszínházban tökéletes zenei műhely működik, így az én jelenlétemre nem nagyon van szükség. Ennek ellenére, amikor tehetem, itt leszek a próbákon” – ígérte a musical zeneszerzője.
Müller Péter, a darab írója hangsúlyozta, mindig is hitte, hogy létezik evilág és túlvilág, hogy van kapcsolat az eltávozottak és az itt maradottak között, így ebben az olvasatban az Isten Pénze nem egy misztikus darab. „Számomra ez a történet soha nem volt egy mese – az evilági és túlvilági kapcsolatáról már Dickens is hasonlóan vélekedett. Ennek ellenére a darab mondanivalója nagyon is mai: a pénz tönkreteszi az emberek életét, megöli a lelket- ez a történet most aktuálisabb, mint húsz éve, a darab keletkezésekor vagy Dickens korában volt” – véli Müller Péter.
Müller Péter Sziámi, a darab dalszövegírója hangsúlyozta, számára fontos, hogy együtt dolgozhat édesapjával. „ Sok mindenben rokon lelkek vagyunk – ő a mesterem, a barátom, nem csak az édesapám. És bár valamiért elzárkózik, tőle, de a Mária Evangéliuma és az Isten Pénze után jó volna rávenni, hogy újra együtt írjunk egy darabot. Remélem, hogy a mostani közös munka az Operettszínházban segít ebben.
Az Isten Pénze koreográfusa Balogh-Barta Viktória szerint az ő személye, vagyis a munkája lesz az „ újítás a darabban”. „Amit a táncokkal tervezek teljesen rendhagyó, ám az Operettszínház művészeként látom hogyan születnek itt egy-egy előadás koreográfiái, így igyekszem a klasszikusabb elemeket is ötvözni az újításokkal” – fogalmazott.
Somogyi Szilárd rendező kiemelte, hogy bár az Isten Pénze egy sokszereplős, sokrétű darab, jól rendezhető, illetve nagy könnyebbséget jelent, hogy nem kell fejleszteni, átírni, modernizálni, mint ahogyan ezt néhány más mű megkívánja.
"Az Isten Pénze nagyon jól rendezhető darab, sok prózai résszel, ami különleges kihívást jelent, hiszen rajtuk keresztül kell megfogalmazni azt a transzcendens erőt, amit a mű sugároz"
A rendező elárulta, sokat merített abból, hogy tavaly a Csíki Játekszínben már színpadra állította az Isten Pénzét - ott többek közt bebizonyosodott, hogy a mű minimál-díszlettel is nagyon hatásos és mondanivalója megállja a helyét. „Sok lélektani ábrázolást, megfejtést magamévá tettem a csíkszeredai rendezés során, amik most segítségemre lesznek. Ennek ellenére itt, az Operettszínházban új emberekkel, új impulzusokkal és gyönyörű díszletekkel egy teljesen új darab születik” – tette hozzá.
Az Isten pénze november 28-án kerül színre, kettős szereposztásban, a főbb szerepekben Földes Tamással, Szomor Györggyel, Szabó P. Szilveszterrel, Németh Attilával, Serbán Attilával, Peller Károllyal, Szabó Dáviddal, Gömöri András Mátéval, Vágó Bernadettel, Kékkovács Marával, Lehoczky Zsuzsával, Kolti Helgával, Kerényi Miklós Mátéval és Veréb Tamással.
A díszleteket Szlávik István, a jelmezeket Gyarmathy Ágnes tervezte, a koreográfus Balogh-Barta Viktória.
Színház.hu, Fotó: Budapesti Operettszínház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.