Budapest, Szentpétervár, Jekatyerinburg és Bécs után a debreceni Csokonai Színházban is láthatja a közönség a Marica Grófnőt, Kerényi Miklós Gábor rendezésében. A Budapesti Operettszínház szólistái a debreceni teátrum prózai tagozatával és énekkarával közösen mutatják be Kálmán Imre operettjét október 10-én.
A Csokonai Színház ajánlója:
Kálmán Imre zenéje és a Marica grófnő romantikus, ám nehézségektől és csavaroktól sem mentes története tagadhatatlanul a klasszikusok közé tartozik, ennek ellenére örök érvényű, hiszen a „saját maguk gyártotta hazugságok hálójában vergődő szerelmes emberekről” szól.
Ennek szellemében állította színpadra a művet Kerényi Miklós Gábor, aki mindig törekszik arra, hogy korszerű történet elevenedjen meg a nézők előtt akkor is, ha nem kortárs darabról van szó.
A Marica grófnő debreceni premierje október 10-én, 19 órától tekinthető meg a Csokonai Színház Nagyszínpadán.
A Marica grófnőről:
Szép példája a darab, hogy lehet egyre inkább belegabalyodni a saját magunk által szőtt hálóba. Marica és a "gazdatiszt" sok-sok konfliktuson, szenvedésen kell, hogy átessenek, míg legyőzik önmagukat, mert végül így győzedelmeskedhet minden operett központi témája, a szerelem. A Marica grófnő éppen ezért szép bizonyítéka annak, hogy a szerelmünkért, a vágyainkért akkor is küzdeni kell, ha előtte szinte helyrehozhatatlan hibákat követtünk el!
Lenyűgöző segítség ebben Kálmán Imre hihetetlen dallamgazdagsága, mely ezúttal is a legkülönbözőbb stílusokba kalauzolja a nézőt: az amerikai foxtrottól a shimmy-ig, a bécsi keringőtől a magyar csárdásig, no és a cigányzenéig - utóbbiakat maga a komponista tette széles körben elfogadottá, színpad- és szalonképessé.
Csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás; Szép város Kolozsvár, Hej, cigány, Szent Habakuk, Ringó vállú csengeri violám... s közben mindannyiunknak megadatik a remény: a legnehezebb helyzetekből is ki lehet mászni, ha az embernek végül van gerince, szíve, bátorsága!
"Kicsit romantikus, de viharos történet"
A saját családi vagyonának nyakára hágó, gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló szégyenében Erdélyben, a Decsényiek ősi birtokán vállal gazdatiszti állást, Török Béla álnéven. Minderről mit sem tudva, egy szerelmi csalódástól feldúltan érkezik haza Bécsből a birtok úrnője, Marica, hogy eltemetkezzen a vidéki magány csendjében. S mivel minden kérőjében hozományvadászt lát, elhíreszteli, hogy jegyese lett egy Zsupán Kálmán nevű bárónak.
A két lelkileg sérült fiatal olthatatlan szenvedéllyel szeret egymásba... Közben persze felbukkan a Marica által csak kitaláltnak vélt Zsupán, aki ugyan Tasziló jó barátja, és kedvéért vállalja az álruhát, de e "jelmezben" beleszeret barátja húgába, aki persze mit sem ért az egészből. A sztorit egy útjáról eltérített levél, a "segítőkész" barátok és rokonok ténykedése bonyolítja, és természetesen elmaradhatatlan a lélekből szóló gyönyörű hegedűszó...
A Marica grófnő minden idők egyik legtöbbet játszott operettje, amelyben Debrecenben a Budapesti Operettszínház szólistái, mellett a Csokonai Színház társulatából a régi kedvencek Oláh Zsuzsa, Csikos Sándor és Dánielfy Zsolt is színpadra lépnek. A produkció rendezője a Kossuth-díjas Kerényi Miklós Gábor.
Kálmán Imre: Marica grófnő
Szöveg:
Julius Brammer és Alfred Grünwald
Fordította:
Harsányi Zsolt
Átdolgozta:
Kardos G. György, Kállai István, Kerényi Miklós Gábor
Vezényel:
Somogyi-Tóth Dániel
Marica grófnő - Fischl Mónika/ Geszthy Veronika/ Lévai Enikő Éva
Taszilo gróf - Boncsér Gergely/ Vadász Zsolt/ Barkóczi Sándor
Liza, a húga - Dancs Annamari/ Szendy Szilvi/ Vörös Edit
Liebenberg István - Kerényi Miklós Máté/ Peller Károly/ Laki Péter
Bozsena grófnő - Oláh Zsuzsa
Dragomir Populescu Moritz herceg - Dánielfy Zsolt
Kudelka, Bozsena grófnő inas - Garay Nagy Tamás
Tschekko, öregszolga Maricánál - Csikos Sándor
Manja, cigánylány - Ujvárosi Andrea
Cigányprímás - Tordai Zoltán
Csendőr - Udvarhelyi Péter
Közreműködnek a Kodály Filharmónia Debrecen és a Csokonai Színház Énekara (karigazgató: Gyülvészi Péter)
és a Szent Efrém Görögkatolikus Iskola diákjai
Szólót táncol:
Homonna Nóra, Kovács Nikolett, Nagy Olivér, Steuer Tibor
Táncosok:
Balogh Martin, Bora Fanni, Gáll Kitti, Pozsonyi Ágnes,Tóth Andrea, Molnár Endre, Sárga Szabolcs, Szilágyi Dániel
Díszlet-jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Játékmester: Bori Tamás
Koreográfus-asszisztens: Laczó Zsuzsa
Rendezőasszisztens: Niklai Judit, Bakai Barbara
Ügyelő: Szabó Krisztián
Súgó: Menich Éva
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Rendező: Kero®
Forrás: Csokonai Színház,
Fotó: Csokonai Színhéz, Budapesti Operettszínház/Éder Vera
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.