Jászai Mari bőrébe bújik a Kripli Mari című monodrámában Lázár Kati. Az Orlai Produkciós Iroda legújabb előadása a Spinoza Színházban látható november 13-tól. Többek közt erről mesélt a színésznő a Magyar Narancsnak.
A Kripli Mariban először játszik monodrámát Lázár Kati, aki az interjúban elmondta: huszonhét évesen vette meg Jászai Mari naplókönyvét, de csak három évvel ezelőtt olvasta el rendesen. „Nem bírtam letenni. Éreztem, hogy stimmel rám a fájdalom, az alapszenvedés, ami nagyon sok színésznek a sajátja, amiből színészkedünk. Az is érdekelt, hogy mi van az ismertség, a híresség mögött, a hozott dolgok a családból, az ősöktől, akár hetedíziglen. Mindenkinek megvan a hozott terhe, ami motoszkál benne. Nem is kell nagyon tipródnunk a színpadon, csak késszé kell tenni a testünket, az agyunkat, a lelkünket a befogadásra” – fogalmazott a színésznő.
„Jászai harminc embernek való életet élt meg és utat járt be. Az ő pályája sokkal nagyobb ívű. Semmi nem volt elég neki. Fáradhatatlan volt, én sokkal fáradékonyabb vagyok, ha nem a színházról vagy valami gyönyörűséges természetbeli dologról, kisállatokról vagy emberkékről van szó” – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy mostanában rendszeresen dolgozik független rendezőkkel, Lázár Kati így felelt: „Sajnos csak néhányszor dolgoztam Bodóval. Nagy megtiszteltetés, hogy Schilling Árpádnál is játszhattam. Az eszemmel nem mentem volna Vajdaihoz, többször abba is akartam hagyni, mégis az egyik legnagyobb örömöm volt a vele való közös munka. Nagyon szeretem a TÁP Színház csapatát. Bodó meg egyszerűen elvarázsol, imádom, ahogy a szabadságról gondolkodik”.
Az interjúban Lázár Kati a filmes élményeiről is mesélt. „Gothárnál nagy filmszerepeket játszottam, aztán valamiért megnehezteltem rá, holott nem is volt igazam. Soha nem voltam allűrös nagyasszony, inkább csak fáradt, leamortizált. Nemrég láttam a Rózsadomb című filmet, amiben van egy monológom, amit jól mondtam. Házvezetőnőt játszottam, gyerekeknek beszéltem Jézusról. 56-ot írtunk. És amikor visszanéztem, végtelenül örültem, hogy hiteles. Két hete a könyvesboltban azt mondja nekem egy fiatalember, hogy nem tudja elfelejteni a monológomat a Nyugalomban, és azóta akar megismerni. Maár Gyula sose hagyta, hogy ne legyek jó, a Hoppában volt egy tizennégy perces monológom. Tarr Béla mit kínzott egy kis szerepért A londoni férfiban!
A műtétem után Balfon voltam rehabilitáción, a távozásom előtti harmadik napon kaptam egy hívást Tarr gyártásától, hogy menjek Beregszászra forgatni. Beraktak egy mikrobuszba, hosszú-hosszú út után megérkeztünk a putrik putrijába, a budinál térdig érő pisa meg sár. Egy dobkályhás szobában várakoztam, estétől hajnali háromig nem került rám sor. De büszke vagyok, hogy benne voltam a filmben.”
A teljes interjú a Magyar Narancsban olvasható.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.