November 1-től Lőrinczy György a Budapesti Operettszínház igazgatója. Az új direktort ünnepélyes Társulati Ülésen iktatták be új hivatalába.
Az eseményen az Operettszínház művészei, dolgozói és a sajtó képviselői is jelen voltak. A fenntartó állami intézmény nevében, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter –helyettese Dr. Rétvári Bence köszöntötte Lőrinczy Györgyöt, a „stafétabotot” pedig a leköszönő igazgató, Kerényi Miklós Gábor adta át kollégájának és barátjának, akivel 30 éves közös szakmai múltra tekinthetnek vissza.
KERO® beszédében igyekezett kiemelni azt a néhány momentumot is, amit meghatározónak tart abból a több mint 13 és fél évből, amíg a Budapesti Operettszínház az ő irányítása alatt működött. Mint mondta, ha valaki azt várná tőle, hogy részletesen összegezze az elmúlt közel 14 év munkáját akkor az legalább három és fél napig tartana. „Az ország legsikeresebb színháza lettünk, nézőszámban, előadásszámban, fejlődésben, tehetségek felkutatásában. Mindenki, aki jelen van büszke lehet arra, amit közösen tettünk az elmúlt időszakban, nagyon köszönöm, hogy ilyen sikereket értünk el” – fogalmazott az Operettszínház új művészeti vezetője, aki hangsúlyozta, az intézmény mára Európa vezető zenés színháza lett, külföldön is számos helyen láthatja az előadásaikat a közönség. Az teátrum éves előadásszáma jelenleg háromszorosa annak, mint amikor átvette a színház irányítását, ami közel 600 előadást jelent, ezzel együtt pedig a nézők száma is megháromszorozódott.
Kerényi Miklós Gábor mérföldkőként tekint színház életében arra, hogy a teátrum állami fenntartásba került, illetve hogy az operett hivatalosan is Hungarikum lett. „Ezt mi úgy értelmezzük, hogy azok a szerzők, az a játékstílus, amit a színházunk képvisel szintén Hungarikum lett. Ebbe a színházi látásmódba pedig egyre inkább beletartoznak a mai zeneszerzők és műveik” – véli KERO.
Azt is hozzátette, hogy a folyamatos fejlődés, a néző-és előadásszámok megsokszorozása, illetve az, hogy a színház állami fenntartásba került, az operett Hungarikum besorolást kapott, újabb és újabb feladatok és kihívások elé állította, ami főigazgatóként hatalmas terhet rótt rá. „Be kellett látnom, hogy az elmúlt két évben ugyan eredményesen megoldottam a rám váró feladatokat, de egyszemélyben ellátni a színház igazgatását és művészeti vezetését már nehezemre esett. Világossá vált számomra, hogy az elért eredmények azt is jelzik, hogy egy új korszakba lépünk, amelyben olyan módon kell folytatnunk a munkát, hogy megtartjuk azt a művészi koncepciót, ami vezető színházzá tett bennünket. Szervezetileg viszont új szemlélet kell érvényesítsünk, hogy a munkát frissítsük, még izgalmasabbá tegyük” – mondta Kero, valamint hangsúlyozta, hogy amikor elérkezett az igazgatóváltás ideje, nem volt kérdéses számára, ki a legalkalmasabb arra, hogy továbbvigye az Operettszínházat azon az úton, ami az eddigi sikerekhez vezetett és új lendületet adjon.
„Az elmúlt tizenhárom és fél év alatt, amíg a Budapesti Operettszínházat vezettem nem született olyan döntés, amit Lőrinczy Györggyel ne beszéltem volna meg és művészi szempontból vele álltam a legszorosabb a munkakapcsolatban. Ő az a személy, aki engem elfogad és akit én is elfogadok, akivel együtt tudunk dolgozni, közösen létre tudjuk hozni azt a baráti és mégis szakmai együttműködést, amivel a Budapesti Operettszínház tovább fejlődhet” – emelte ki Kerényi Miklós Gábor, aki ezután művészeti vezetőként folytatja munkáját a színházban, és akinek eddigi direktori munkáját a társulat állva, vastapssal köszönte meg.
Balogh Zoltán miniszter, terveivel ellentétben, hivatalos elfoglaltsága miatt személyesen nem tudott jelen lenni a Társulati Ülésen, amely mint a jelenlévőkhöz írt levelében fogalmazott, „fontos őrségváltás a színház életében”. „Csak mi tudjuk lendületes muzsikával, szívből fakadó hévvel és tűzzel, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki és érzelmi viharokkal élővé tenni az operettet – a receptet csak mi ismerjük. A zene olyan nemzeti kincs, amelynek segítségével történelmi korszakokon és országhatárokon át is összekapcsolódhatunk más nemzetekkel. Lőrinczy György kinevezésével pedig új lendülettel és új célokkal folytatódhat az a rendkívül magas színvonalú munka, amely eddig is sok örömet szerzett a közönségnek mind hazánkban, mind külföldön” – írta levelében a miniszter.
Balogh Zoltán távollétében a fenntartó intézményt az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter –helyettese Dr. Rétvári Bence képviselte.
„Majdnem kilenc éve nyomon követem milyen minőségi munka folyik estéről estére a Budapesti Operettszínházban. Kerényi Miklós Gábor és az Operettszínház társulatának köszönhetően pedig nem csak Európába, de a világ távolabbi vidékeikre is eljutott az operett, Hungarikumként, a magyar kultúra nagyköveteként” - fogalmazott a miniszter-helyettes. Dr. Rétvári Bence hozzátette, bízik benne, hogy az állami fenntartás nagymértékben biztonságot jelent a Budapesti Operettszínház számára, és kihangsúlyozta, hogy az Operettnek sikerült elérnie azt, amit kevés színháznak: nem csak az állami támogatásokra számít, hanem színvonalas előadásaival növelte saját bevétele arányát . "Ne tessék elütni a dolgokat avval, hogy itt operett szól hozzánk, édes, naiv és bolondos. Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és a legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely tartalmas, ötletes újítani vágyó lelkekben születve, többet rombolhat a korhadt világból, s jobban készítheti a jövendő jobbat - öt parlamenti felszólalásnál..." - édesanyja egyik kedvenc költőjét Ady Endrét idézte első beszédében Lőrinczy György és megköszönte mindenkinek, aki kormányzati, illetve szakmai részről támogatta a pályázatát és segítette abban, hogy elnyerhesse az Operettszínház főigazgatói posztját.
„17 éves voltam, amikor színházi, művészeti közegben kezdtem dolgozni, harminc éves folyamatos színházi munkaviszonnyal jöttem az Operettszínházba. Mondhatom, hogy az én karrierem egy valódi szocialista karrier, mert az első állásom kézbesítő volt a színházak központi jegyirodában – ha tetszik kézbesítőből lettem főigazgató” – mondta az új főigazgató, aki a kézbesítői és főigazgatói állása között még számtalan területen bizonyított: volt táncos, művészeti titkár, rendezőasszisztens, sajtótitkár, marketing tanácsadó, fesztiválszervező, produkciós menedzser, programigazgató, ezidáig a Pentaton Koncert- és Művészügynökség ügyvezetőjeként dolgozott.
„A legnagyobb kihívás számomra most az, hogy amit a színházról, a kulturális menedzser szakmáról, a színházvezetésről tudok, azt egy ekkora, és általam nagyon szeretett intézménynek az élén tudjam úgy kamatoztatni, hogy valamit hozzátegyek azokhoz az értékekhez, amelyek itt már adottak” – fogalmazott. A szakmai tapasztalat mellett ahhoz, hogy valaki alkalmasnak érezze magát arra, hogy elvállaljon egy ilyen pozíciót, kell a családi háttér és a gének is – véli az új főigazgató, akinek családja több generációra visszamenőleg kötődik a művészetekhez és a színházhoz. Anyai dédapja Jankovich Béla például, a Tisza-kormány vallás – és közoktatásügyi minisztere volt, akiről azt írják, hogy egy igazi liberális szellemű konzervatív politikus volt. „A vezetői tevékenységemet ennek az örökölt liberális konzervativista szemléletnek a jegyében szeretném folytatni” – mondta Lőrinczy György, aki fontosnak tartja, hogy a nemzeti tudat és a hagyományok tisztelete mellett nyitottak legyünk az újra, és elfogadjuk, valaki másként gondolkodik, mint mi.
Az új főigazgató megköszönte elődjének, KERO-nak, hogy egy ilyen csodálatos színházat és társulatot vehetett át. „ Ebben a vezetőváltásban ez egyik legfontosabb dolognak tartom, hogy Kerényi Miklós Gábor a továbbiakban arra a művészeti és pedagógiai munkára fordíthatja minden energiáját, amelynek a Budapesti Operettszínház eddig is nagyon sokat köszönhetett” -emelte ki Lőrinczy György.
Azt, hogy ő maga milyen vezetői koncepció szerint szeretné továbbvinni a színház irányítását, Lőrinczy György hét pontban foglalta össze, illetve hét olyan fogalmat emelt ki, amit munkája során kiemelten fontosnak tart: szervezettség, színvonal, biztonság, őszinteség, közösség, fegyelem és tisztelet. „Az őszinteség, nyitottság alatt azt értem, hogy egy mediátor-típusú, beszélgetős vezető szeretnék lenni. Bármikor, bármilyen döntés hátterét meg lehet velem beszélni, de mindenki el kell döntenie azt is, hogy szeretné-e hallani az őszinte válaszomat” – magyarázta. Lőrinczy György szerint a hét „főpillér” közül három, a közösség a fegyelem és a tisztelet szoros összefüggésben áll egymással. „Közösséget alkotunk, de nagyon fontos, hogy fegyelmezetten és szervezetten tegyük a dolgunkat ennek a közösségnek a tagjaként. A fegyelmezettség az a másiknak kijáró tisztelet, ezért tartom fontosnak, hogy figyeljünk egymásra.”
Emellett igazgatóként a társulat erkölcsi és anyagi megbecsülését is kiemelten kezeli. Egyik fő célja, hogy a közönség mellett a média, a szakma, és a politika is elismerje a Budapesti Operettszínházban zajló munkát, illetve az elért eredményeket. „Amellett, hogy tudjuk és érezzük, kötelességünk a magas színvonalú operett előadások műsoron tartása, igazából azt tartom fontosnak, hogy mai színházat csináljunk, amit sokan kedvelnek. Ezért azt szeretném, ha az Operettszínház a mai naptól szlogenként használhatná, hogy „nemzeti zenés népszínház”. Színházunk fontosnak tartja a nemzeti értékek ápolását, nemzeti minősítéssel bír, operettet és musicalt, izgalmas zenés produkciókat egyaránt játszik és széles nézői igényeket igyekszik kielégíteni" – fejezte be az új főigazgató.