Márta István: "Semmilyen politikai nyomás nem nehezedik a ZSÖK-re"

„Semmilyen politikai nyomás nem nehezedik az általam vezetett intézményre” – mondja Márta István, az Új Színház (és az Újszínház) volt igazgatója, aki két és fél éve irányítja a pécsi Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft-t. Lapszemle.

A kérdésre, mi az, amit meg kellett tanulnia az elmúlt időszakban, a Zsolnay Negyed vezetőjeként, Márta István így felelt: „Elő kellett vennem azt a „képességemet”, ami különféle feladatok integrálását és koordinálását szolgálja, mégpedig folyamatosan és nagy formákban, egy még nem kipróbált szervezeti modell keretein belül. Itt nem néhány rendezvény lebonyolításáról van szó, nem egy művelődési ház vezetéséről, hanem egy nagyon új és állandó mozgásban lévő, lokális és regionális jelentőségű koncepciót kell folyamatosan megvalósítani. (...) 120 kollégával dolgozom együtt, hat „igazgatóság” tartozik hozzám. A vezetők maximálisan „szabad kézzel” rendelkeznek, csak a különböző területek összehangolásánál, a szinergia adta lehetőségek kiaknázásában nem ismerek tréfát” – árulta el az igazgató.

A Zsolnay Negyed hosszú távú művészeti koncepciójáról is szólt: „Nyilvánvalóvá vált, hogy a 2010-es elképzeléseken módosítani kell. Egyrészt változott a gazdasági környezet, másrészt arról a koncepcióról, amely az íróasztal mellett még működőképesnek látszott, a gyakorlatban kiderült, hogy néhány esetben korrigálásra szorul. Az inkubátorházat tekintve hamar kiderült, hogy az abban a formában és úgy nem tud működni. A helyi kreatív ipar – a tervezettnél kisebb mértékben, de - jelen van. Szó volt egy szinkronstúdió létrehozásáról is, de erre sem igény, sem lehetőség sincs. Viszont az elmúlt két esztendőben erőteljesen ráálltunk a múzeum- és művészetpedagógiai foglalkozásokra, nemzetközi kerámia szimpóziumunk is van már, workshopoknak, konferenciáknak adunk helyet”.

Annak kapcsán, hogy a Zsolnay Örökségkezelő NKft. is egyfajta megaszervezetté nőtte ki magát, Márta István elmondta, a szervezeti összevonás hasznos lépésnek bizonyult, mert például több gazdasági hivatal helyett egy kezeli a pénzügyi adminisztrációt és a marketing-kommunikáció esetében is jól ki tudják használni a programjaik többszínűségét.

Arról is kérdezték, befogadták-e Pécsett: „Úgy érzem befogadtak. Pécshez egyébként is szorosa szálak fűztek már korábban is. Rendeztem a színházban, zenéket komponáltam különböző előadásokhoz, a Pécsi Országos Színházi Találkozóval kapcsolatban is voltak korábban itt feladataim. De ha egy kicsit visszamegyünk az időben, még az autóstoppos, csavargós koromban a barátaimmal sportot űztünk abból, hogy ki ér előbb Miskolcról Sopronba. Képzelje el, végül valahogy mindig Pécsre érkeztünk meg! Egyszer nagyon későre járt és nem volt hol laknunk. Valahogy bejutottunk a Lővey Gimnáziumba, ahol a szertárban aludtunk. Ezek az élmények kitörölhetetlenek”.

Márta István arról számolt be, döntéseiben tudja érvényesíteni a szakmaiságot. „Szerencsére semmilyen politikai nyomás nem nehezedik az általam vezetett intézményre. Nyilvánvaló, hogy nem lehet célom a parttalan és öncélú konfrontálódás a tulajdonos önkormányzattal. Sok kérdés van, amelyben vitatkozni kényszerülünk egymással, de ezek főleg olyan gyakorlati kérdések, amelyek a működést érintik” - fejtette ki az igazgató.

A teljes interjút itt olvashatják.