Kedden búcsúztatják Margitai Ágit

Margitai Ági színművésztől november 18-án, kedden 15 órakor vesznek végső búcsút a Farkasréti temetőben. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas kiváló és érdemes művész november 4-én, 77 éves korában hunyt el.

Margitai Ági 1937. július 12-én született Budapesten. Gyerekkorától vonzotta a színház és a tánc is, a Színház- és Filmművészeti Főiskolára elsőre felvették, méghozzá érettségi nélkül. Az ő korosztálya volt az utolsó, amely megkapta ezt a lehetőséget: papír nem kellett, elég volt a tehetség. Tanára volt Gellért Endre, Básti Lajos, Várkonyi Zoltán, már másodéves főiskolás korában játszott a Nemzeti Színházban.

A főiskola elvégzése után, 1958-ban pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte, ahol 1962-ig játszott, majd egy-egy évadot a kecskeméti Katona József Színházban és a veszprémi Petőfi Színházban töltött. 1965-től a Miskolci Nemzeti Színházban játszott. 1968-tól a Mikroszkóp Színpad, 1970-től a Szegedi Nemzeti Színház, 1972-től a József Attila Színház, 1978 és 1982 között a szolnoki Szigligeti Színház tagja volt, ahol Paál István rendezővel dolgozott, jelentős szerepeket játszott, például a Tangó, a Nem félünk a farkastól és a Koldusopera című darabban.

Fotó: Stekovics Gáspár, nyugat.hu

1982-ben a Magyar Filmgyártó Vállalathoz (Mafilm) került, 1990-ben pedig újra a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1999-től a Győri Nemzeti Színház foglalkoztatta, majd szabadúszóként dolgozott. 2001-től tíz éven át a Harsányi Sulyom László igazgatása alatt működő Tatabányai Jászai Mari Színház vezető színésze volt. 1992 és 1996 között a Magyar Színészkamara ügyvivőjeként is tevékenykedett. 2001-ben rendezőként is bemutatkozott Neil LaBute Szentek fecsegése című művével.

Pályája során több mint 140 bemutatóban játszott. Energikus, színes egyénisége, jellegzetes hangja drámai és vígjátéki szerepekben is kitűnően érvényesült. Óriási életművében megtalálható a Pygmalion Elizája, Anna Frank, a Ványa bácsi Szonyája és Stuart Mária, a Koldusoperának minden női főszerepét eljátszotta.

Az Egy szerelem három éjszakája című darabban ő volt az első Júlia, eljátszotta Füst Milán Máli nénijének címszerepét. A Kamondi Zoltán rendezte miskolci Saloméra megkapta a legjobb női alakítás díját 1995-ben az Országos Színházi Találkozón. Sokat dolgozott Paál István, Fehér György, Sándor Pál és Novák Eszter rendezővel.

Számos filmben kapott szerepet. Legnagyobb filmszerepét a Radványi Géza rendezte Circus Maximusban (1980) játszotta. Filmjei között van a Sándor Pál rendezte Herkulesfürdői emlék (1977), a Szabadíts meg a gonosztól (1979), a Ripacsok (1981), a Szerencsés Dániel (1983) és a Gazdag Gyula rendezte Elveszett illúziók (1983).

Az utóbbi évek nagynevű fiatal rendezői is szívesen dolgoztak vele. Alföldi Róbert Nyugalom (2008) és Kocsis Ágnes Pál Adrienn (2010) című filmjében is szerepelt, utolsó filmszerepét Török Ferenc nemrégiben bemutatott, Senki szigete című alkotásában játszotta.

Margitai Ági szerette az alternatív, kísérletező színházcsinálást, de bárhol otthon tudott lenni, akár nagy múltú kőszínházról, akár alkalmilag összeverbuvált csapatról van szó. Mindig nyitott tudott maradni, azt vallotta: "Ez egy olyan pálya, ahol mindig figyelni kell, mert minden változik. És ha nem figyelsz, lemaradsz".

"Mindig megújulásra képes tehetsége, szakmai alázata, varázslatos nőiessége és kifogyhatatlan energiái csaknem hatvan éven át szolgálták a magyar színház- és filmművészetet" - írta a család.

Margitai Ágit 1962-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. 1981-ben lett érdemes művész, 1989-ben kiváló művész, 1995-ben pedig Déryné-díjat kapott. 2006-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2010-ben több mint negyvenéves, sokoldalú művészi pályája elismeréseként Kossuth-díjjal tüntették ki.

A művésznőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.

Forrás: MTI