A Csókos asszony premierje november 14-én lesz a Kecskeméti Katona József Színházban, a főbb szerepekben színpadra lép Dunai Tamás, Dobó Enikő, Orth Péter, Kiss Zoltán, Csombor Teréz, Hajdú Melinda, Szerednyey Béla és Pál Attila. Zerkovitz Béla operettjét Nagy Viktor állítja színpadra.
A rendező látványos előadást ígér: "Nem hiszem, hogy attól lesz korszerű az operett műfaja, ha a feje tetejére állítják. Számomra akkor korszerű egy operett előadás, ha professzionálisan adják elő. A Csókos asszony esetében is ezt a célt tűztük ki magunk elé. Látványos előadásra számíthat a közönség, Zerkovitz Béla megunhatatlan zenéjével." - árulta el Nagy Viktor.
Gyenes Ildikó koreográfus harmadszor dolgozik a kecskeméti Katona József Színházban: a Víg özvegy volt az első itteni munkája, amelyet tavaly a Marica grófnő, majd idén a Csókos asszony követett. A koreográfussal a kecskeméti Katona József Színház szerzője beszélgetett a készülő produkcióról. Gyenes Ildikó elmondta, hogy nagyon pozitívak az első benyomások.
"Büszke vagyok a szereplőkre, nagyszerűen dolgoznak. A koreográfiák általában úgy készülnek, hogy a koreográfus elképzeli, mit szeretne látni a színpadon, majd megpróbálja némileg leegyszerűsíteni, hogy a színészek számára ne jelentsen túl nagy terhet a megvalósítás. Most semmit sem kell leegyszerűsítenem, mert a társulat tökéletesen megvalósítja a koreográfiát. Hadd említsem példaként az énekkart, amelynek tagjai remekül együtt tudnak mozogni a táncosokkal. Pedig gyakran gondolják a kórusról, hogy nem mozgatható. Nagy Viktor rendező, akivel 18 éve dolgozunk együtt, szerencsére éppen ellenkező véleményen van." - árulta el Gyenes Ildikó, aki szerint "az igazi nagy slágerek ritmusa a szívverés ritmusához hasonló. Az operettekben különösen sok olyan dal van, amelyekre ez igaz, a Csókos asszony esetében meg pláne."
Dobó Enikő számára az első színházi évad meghozta a primadonna szerepet. A színésznő imádja Pünkösdi Kató szerepét és már nyáron elkezdte a szerepre való felkészülést. "Énektanárhoz járok: Sáfár Mónika tanácsára Kaposy Margittól kértem segítséget- meséli. - A Csókos asszonyban sok olyan dal van, amely komoly énektudást igényel. Szerencsére színházunk zenei vezetője, Károly Kati is mindennap ellát egy-egy jó tanáccsal. És persze a tánc! Ismét Gyenes Ildikó készíti a koreográfiát, aminek nagyon örülök, már tavaly is jól együtt tudtunk dolgozni." - mesélte.
Amikor a kedvenc dalról kérdezték, Dobó Enikő magától értetődő természetességgel mondta, hogy az összes dal ebbe a kategóriába tartozik. "Ha mégis választanom kellene, akkor a duettek közül a "Most amikor minden virág nyílik"-re esne a választásom." - tette hozzá rövid gondolkodás után.
Pál Attila Kubaneket alakítja a Csókos asszonyban, szerinte operett-szerepet játszani fél-sikert jelent."Ha a nagyszerű zenéhez, a látványos díszletekhez és jelmezekhez jó alakítások társulnak, akkor az óriási siker. Operett-musical szakon végeztem a színművészeti főiskolán, így kezdettől fogva sok zenés produkcióban vehettem részt. Fantasztikus iskola volt! A zenés műfaj sok mindenre megtanít. Olyan dolgokra is, amelyeket remekül lehet kamatoztatni prózai szerepeknél. A könnyű műfaj az egyik legnehezebb: magas színvonalon énekelni, táncolni, színészi alakítást nyújtani külön-külön is nagy teljesítmény. A zenés szerepeknél viszont mindezt egyszerre kell tudni. Hiszem, hogy nem a szerep "minősége" az elsődleges szempont, hanem a mód, ahogy az adott feladatot megoldjuk. Az operett-hősöknek is megvan a maguk sorsa: szeretnek, szenvednek, elbuknak, felemelkednek..." - mondta a színész.
Ajánló a darab elé:
Az operett műfajában elengedhetetlen hajcihő a józsefvárosi primadonna-növendék, Pünkösti Kató körül gyűrűzik... illetve nem, sajnos a gyűrű eltűnt, mert a kisasszony reménybeli kérője, Dorozsmai Pista zálogházba volt kénytelen adni. Ennyit a sírig tartó szerelemről... Ám a „szabálykönyv" szerint ilyenkor érkezik a nemes úr, és valóban, egy bizonyos Báró Tarpataky, híres milliomos és mecénás lép a szegényes udvarba. Sejthető, hogy innentől kő kövön nem marad, sírás, nevetés, tánc és dal, jelmezek és szerepek, párbaj és búcsú elegye itatja át a levegőt. A levegőt, mely végül mintha csak egyszerre nyitottuk volna szemeinket, füleinket, szívünket és összes ablakainkat, kitisztul, mert rájövünk, hogy mi és ki az igazán fontos életünkben.
Mert, aki látta már Budapestet éjjel, az tudja, hogy van a Bajza ucca sarkán egy kis palota, de mi muzsikus lelkek hisszük, hogy minden virág nyílik és még az is lehet, hogy az omnibusz tetején...
Forrás: Kecskeméti Katona József Színház
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.