Tamási Áron Csalóka szivárvány című színművét mutatja be a József Attila Színház november 15-én, szombaton Csiszár Imre rendezésében, Rékasi Károllyal a főszerepben.
A színház ajánlójából:
"Czintos Bálint özvegyember, aki minden vágya ellenére, nem tanulhatott tovább. Műveli a birtokot, de álmai nyugtalanítják, miként törhetne ki sorsából? A véletlen lódítja meg képzeletét és bátorítja cselekvésre. Egykori barátja, Kund Ottó, bolyongó filozófus toppan a házba, akit Czintos hiába marasztal, elmúlik az életből is, mert a gazda ruhájában az örvénybe veti magát. Ebből szökken Bálint gondolata: megholt barátjának öltözetében eltűnik a házból és a faluból, hogy új életet kezdjen. Másik ember lehessen" - így ajánlja a darabot a színház.
Rékasi Károly a Csalóka szívárvány című darabban (forrás: jozsefattilaszinhaz.hu)
A rendező a darabról:
"A Csalóka szivárvány Tamási Áronnak egy kevésbé ismert drámája, játszották ugyan már Magyarországon, de ritkán tűzik műsorra. Ez nem véletlen, mert a Tamási-képünk szerint valamiféle székely góbéság, vidám báj uralja műveit, néha a varázslatok, csodák világába visznek, ebben a darabjában azonban nem ez dominál. Ez a műve nagyon komoly darab, amely minket is érint. Egy lelki krízisben lévő embernek a megváltáskeresése, annak keresése, hogy hogyan tud boldog lenni" - fogalmazott Csiszár Imre, a darab rendezője.
A darab főhőse Czintos Bálint, aki minden vágya ellenére, nem tanulhatott tovább. Műveli a birtokot, de álmai nyugtalanítják. A rendező elmondta: a főhős szeretne kitörni a paraszti világból, úr, bölcselő, tanult ember akar lenni, ezáltal egzisztenciálisan jobban járni. Szeretné, hogy szava legyen a faluban, és meg szeretné kapni egy olyan nőnek a kezét, aki az úri osztályhoz tartozik. Ehhez a reménytelen vállalkozáshoz kapóra jön neki egy barátja, egy tudós ember öngyilkossága, akinek átveszi személyiségét, szerepkörét. Megpróbál felnőni a feladathoz, elkezd tanulni - igaz, csak a "b" betűig jut el a lexikonban, ezért mindent "b"-vel mond - de megpróbálja a lehetetlent.
Csalóka szivárvány (forrás: joszefattilaszinhaz.hu)
A rendező szerint önmagunk keresése, a vágy, hogy kitörjünk helyzetünkből, korunk emberét is jellemzi. Rámutatott: ezek a kilépési próbálkozások ritkán sikerülnek, "úgy kell leéljük az életünket, ahogy minket valaki odateremtett". "Ez egy modern magyar tragédia is" - mondta a darabról. Csiszár Imre arról is beszélt, hogy a dráma a benne lévő szerepjátékkal, hasonlít Luigi Pirandello műveire, amelyekben a látszat és a valóság állandó keveredéséről van szó.A rendező elmondta: a címben szereplő szivárvány a bibliai Noé-történetből való. A darabban szimbolikus jelentése van: aki átmegy a szivárvány alatt, az megkísérti az Istent, átveszi a szerepét, és önmaga kezdi intézni sorsát. "És ha ez megtörtént, akkor onnan már nagyon nehéz visszajönni, akkor ott vagy meghasonlás, vagy öngyilkosság következik. Kiderül, hogy a sorsunk adott, nem tudjuk megváltoztatni - jegyezte meg a rendező. - Amikor pedig a főhős szeretne mindent visszaállítani az eredeti állapotba, ugyanolyannak lenni mint volt, az már többet nem megy, ez pedig tragédiát szül."
Csiszár Imre az Onibaba című japán filmdrámát idézte fel, amelyben az egyik szereplő - hogy ráijesszen valakire - felvesz egy démon-maszkot, azonban kiderül, hogy a maszkot előzőleg egy pestises szamuráj viselte, így az arcán sebek képződnek, és a maszk ráég, nem lehet többet levenni, rémmé válik. A darabban is valami hasonló történik.
Csalóka szivárvány (forrás: joszefattilaszinhaz.hu)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.