Csizmadia Tibor: "A politikának nem fontos a szakma véleménye"

Tavasszal jár le a mandátuma a Magyar Színházi Társaság élén, Csizmadia Tibor nem folytatja. A POSZT átalakításáról, az előadóművészeti-törvényről, és a szakma helyzetéről, érdekérvényesítő képességéről nyilatkozott. Lapszemle.

A vanyabacsi.blog.hu interjújából: 

Elsőként az idén 15 éves POSZT-ról kérdezték. Ennek kapcsán elmondta: “3 éve komoly változást jelentett, hogy a Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonos lett a POSZT Kft.-ben, és azóta közösen szervezzük a fesztiválokat. Minden ősszel elkezdjük a következő évi POSZT előkészítését, és ilyenkor leülünk megbeszélni, hogy mi az, ami jól működik, sikeres, és mi az, amin javítani kellene. Most is volt egy ilyen megbeszélésünk a teátrumosokkal. Itt persze szó esik mindenről, az anyagiakról is.

Valóban mindig az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy későn tudjuk meg, hogy a központi költségvetés mennyivel támogatja a fesztivált. (…) A magyar jogszabályok egyébként büntetik a fedezet nélküli kötelezettségvállalást, de nem hiszem, hogy kulturális területen előfordult volna, hogy bárki efféle papírt jogi úton tudott volna érvényesíteni” – nyilatkozta Csizmadia Tibor, aki a válogatói rendszerről is beszélt.

“A kétfős rendszer legnagyobb hibája szerintem, hogy megoszlik a felelősség, és átlagolódik az ízlés.Amikor egy személy válogatott, akkor a felelősség egyértelműen az övé volt, ellenben végtelenül szubjektív volt a végeredmény. Elhangzottak olyan javaslatok is, hogy ez egy állandó kuratórium feladata legyen, mert úgy nem fordulhatna elő, hogy egy válogató rácsodálkozik olyan tendenciákra, amelyek közismerten régóta jelen voltak a magyar színházi életben. Egyelőre azonban nem tudtunk ennél jobbat kitalálni” – fogalmazott a rendező, aki úgy látja a fesztivál hibái többnyire nem az együttműködés hibáiból adódnak.

Arról is szót ejtett, hogy a szakmai beszélgetések megújításának kérdését a Teátrumi Társaság vetette fel, de véleménye szerint az újítás, miszerint maguk a színházak hívnak a beszélgetésre opponenst, nem működik, ugyanakkor nagyon sok az érzékenység, és – kiderült –, hogy ezekre jobban kell ügyelni.

A kérdésre, mekkora a Magyar Színházi Társaság érdekérvényesítő ereje, úgy felelt: “Amikor ez volt az egyetlen társaság, akkor magától értetődő volt, hogy a szakmát képviselte a fenntartó, vagy a törvényhozó felé. Amióta kettő, illetve több szervezet létezik- hiszen a függetleneknek vagy a bábművészeknek is van sajátjuk -, azóta a helyzet megváltozott. A színházi társaság megtartotta ernyőszervezet jellegét, a szakmai egyeztetésekben megkerülhetetlen, de a döntésekkor nagyon sokszor nem mi vagyunk jelen. (…) A politikának nem fontos a szakma véleménye. Ennek ellenére nekünk véleményt kell nyilvánítani már csak a saját lelkiismeretünk miatt is”.

Vidnyánszky Attila arról beszélt, hogy tavasszal már az Országgyűlés elé kerülhet az előadó-művészeti törvény konszenzusos módosítása. Csizmadia szerint ez azon múlik, hogy milyen mélységig tudják módosítani, mert egyelőre rengeteg felvetés van, de konkrétumok nincsenek. “A Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak másfél évvel ezelőtt alakult egy munkacsoportja, ami a törvény módosításával kapcsolatos javaslatokkal foglalkozott, és ebben a Színházi Társaság – más szervezetekkel együtt - tevékenyen részt vett: pontról pontra átnéztük a jogszabályt. Ez a munka a választásokra várva megtorpant. Mi készen állunk arra, hogy ezt újra elővegyük, és alaposan újratárgyaljuk, de ilyen részletes egyeztetés még nem volt” – számolt be Csizmadia, aki úgy véli a kiemelt, nemzeti kategóriába tartozó intézmények finanszírozása rendben van, de a rendelkezésükre álló keretet bővíteni kellene, de nem a függetlenek rovására. 

A teljes interjút itt olvashatják.