Magyarország a fesztiválokban is erős - hangsúlyozta a Magyar Fesztivál Szövetség szerdai budapesti konferenciáján elmondott köszöntőjében az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter később a kulturális alapellátás feladatairól is beszélt.
Hoppál Péter emlékeztetett: a 12 éves múltra visszatekintő Fesztiválszövetség 98 tagszervezetet tömörít, és több mint 200 rendezvényt képvisel; "egy olyan impozáns civil erő", amellyel közös érdek az együttműködés.
Magyarország a fesztiválokban is erős, a fesztiválozó kedv "szinte már túl is burjánzik" - jegyezte meg az államtitkár, utalva a fesztiválnak nevezett rendezvények számának növekedésére. Mint hozzátette, az MFSZ segítségével újra lehet gondolni, hogy mit érdemes fesztiválnak nevezni, azt azonban elmondása szerint nem szabad elvitatni, hogy a kisebb események is képesek helyben értéket teremteni.
A fesztiválkínálat jellemzően a fővárosra koncentrálódik, a Budapesti Tavaszi Fesztiváltól a Café Budapestig egész sor rendezvény van, amelyeket magas szinten támogat a kulturális kormányzat, de magánerőből is olyan rendezvények váltak önálló branddé, mint a Sziget - közölte az államtitkár, hozzátéve: a vidéki centrumok nagy rendezvényeinek támogatásában is van szerepe az államnak.
Hoppál Péter közölte: a költségvetésben idén 2,3 milliárd forint szerepel a fesztiválok támogatására, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) fesztivál kollégiumában ezen felül több mint 1 milliárd forint áll rendelkezésre. Erejükhöz mérten a helyi önkormányzatok is részt vesznek a finanszírozásban: ez is adófizetői pénz, amely - bár nincs összesítve, de - valószínűleg meg is haladja a 3,5 milliárdot - fűzte hozzá.
A kulturális kormányzat egyik alapvető célja a kulturális alapellátás megszervezése, a minőségi kultúra eljuttatása új társadalmi szegmensekhez, és ebben a fesztiválok fontos szerepet visznek. A másik fő cél a cselekvő közösségek fejlesztése, a kulturális közösségfejlesztés; ebben is kiemelt szerepe van a fesztiváloknak - összegzett az államtitkár.
Márta István, az MFSZ elnöke szerint a konferenciának fontos témája a finanszírozás kérdése, de a lényeg igazából a közös gondolkodási pontok megtalálása. A kormányzattal, az NKA-val és a Magyar Művészeti Akadémiával közös feladat többek között egy új minősítési rendszer kidolgozása, a fesztiválok jogi hátterének megteremtése, egy közép- és egy hosszabb távú terv kidolgozása, valamint a nagyobb odafigyelés a kezdő és a határon túli magyar fesztiválokra - összegzett a Fesztiválszövetség vezetője.
Hoppál Péter a kulturális alapellátásról szóló, délutáni expozéjában hangsúlyozta, hogy minden állampolgárnak alanyi jogon hozzáférést kell biztosítani a kulturális értékekhez, és lehetőleg részvételi lehetőséget a kulturális érték- és közösségteremtésben azok számára is, akik eddig nem tudtak részt venni a kulturális javak fogyasztásában.
Mindebben kulcsszerepe van a közösségi tereknek, ezért az államtitkárság felkérte a Belügyminisztériumot egy olyan regiszter összeállítására, amely összegzi, hogy melyik magyar településen milyen kulturális alapellátásra alkalmas infrastruktúra áll rendelkezésre. Bizonyos területekről természetesen az államtitkárságnak is van naprakész kimutatása - hangsúlyozta Hoppál Péter, kiemelve a könyvtári hálózatot. Mint emlékeztetett, mára megvalósult a teljes könyvtári lefedettség, a legkisebb településekre könyvtárbuszok szállítják az olvasnivalót.
Hoppál Péter fontos eredményként értékelte a szakmával folytatott párbeszéd intézményesítését, szeptemberben ugyanis húsz országos hatáskörű művészeti szervezettel elindult a Kulturális Alapellátás Kerekasztala. A résztvevők köre várhatóan még bővül, és a következő ülést is a tervezettnél korábban, már januárban megtartják - árulta el.
A feladatok mellé forrást is kell rendelni - ismerte el az államtitkár: beszámolója szerint szerdán kezdődött meg az Országgyűlésben a költségvetés vitája, és ha sikerül megtartani a pozíciókat, 1790 magyar önkormányzatban nőni fog a kulturális normatíva. Az államtitkárság javaslata szerint ugyanis a kulturális normatívára jövő évtől meghatároznak egy településenkénti 1,2 millió forintos minimumösszeget; ez egy 500 fős falunál a jelenlegi forrás megduplázását jelenti - közölte, hozzátéve: a szakma segítsége is kell ahhoz, hogy ezt a többletforrást minőségi kultúrára költsék az önkormányzatok.
Hoppál Péter a kulturális alapellátás sikeres példái között említette, hogy a Filharmónia Magyarország Kft. 240 ezer gyereket vitt be koncertjeire, az OperaKaland programban pedig 2013 óta 77 ezer gyerek és diák vehetett részt operaelőadáson. Az Országos Könyvtári Napok több mint 5 ezer programján 150 ezren vettek részt idén, a Múzeumok éjszakájához országszerte 432 intézmény csatlakozott 4 ezernél több rendezvénnyel, a Kutatók éjszakája során pedig 101 intézmény 2344 programmal várta a 70 ezer érdeklődőt.
A közeljövő feladatainak az államtitkár többek között a szakmai javaslatok összegzését, majd ezek alapján konkrét program meghatározását jelölte meg; ebben segít majd a Kulturális Alapellátás Kerekasztala is - fűzte hozzá.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.