Fritz Attila bábszínész végzettségével a 2014-2015-ös évadtól a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház társulatát erősíti. Lapszemle.
A Dunaújváros Online cikkéből:
A kérdésre, miért szerződött Dunaújvárosba Miskolcról, így felelt Fritz Attila: „Olvastam az itteni előadásokról. Azt láttam, hogy itt most valami születik. Többek közt ezt volt nagyon csábító számomra. Jó ott lenni valaminek a születésénél. (…) Korábban csak annyit tudtam, hogy egy művelődési ház volt, és most azt látom, hogy egy teljes értékű színház, ami megy előre azon az úton, amit Dobák Lívia elkezdett kikövezni. Szerintem ez egy nagyon jó dolog. Tetszik az épület, és mögötte ez a gyönyörű park is” – fejtette ki Fritz Attila.
Fritz Attila (forrás: jegy.hu)
Arra is válaszolt, hogy az általa játszott műfajok közül mi áll hozzá a legközelebb: „Mindenre próbálok ugyanolyan hangsúlyt fektetni, mert azt gondolom, hogy muszáj az embernek több lábon állnia. Ezért kezdtem el most kaszkadőrképzésre is járni. Egy nyári filmforgatás kapcsán merült fel, így most azt az irányt is fölvállalom. A bábozást nagyon megszerettem a főiskola alatt. Meglehetősen faramuci helyzetben kerültem be az osztályba. Zenés szakra jelentkeztem, de az eredményhirdetés előtt Ascher Tamás felvitt Meczner Jánoshoz, a bábszínész és bábrendező osztály tanárához, hogy ez a srác nem került be a zenés szakra, de szeretnénk, ha ide járna. Így aztán felvettek báb szakra. Az osztály nyolcvan százaléka korábban már foglalkozott bábozással, én meg nem. Emiatt nagyon nehéz volt a kezdet, be is görcsöltem tőle, nehezen ment a ráhangolódás. Aztán negyedikben egy szólóbáb etűdöt kellett csinálnunk, amivel később utazhattunk volna. Olyan anyagot sikerült összeraknunk, amit nagyon szerettem csinálni. Iszonyatosan jó volt az élőszínházból egyszer csak belemerülni a bábba, aztán vissza az élőbe. Nagyon jó volt ott létezni. Tervben van, hogy abból az alapanyagból, ami ott megszületett, ténylegesen egy előadás születhessen” – mondta Fritz Attila, aki azt is elárulta, mi az oka, hogy végül nem bábszínházhoz szerződött.
„Nem azért nem foglalkoztam korábban a bábbal, mert nem érdekelt, hanem mert egyszerűen az élőszínház irányába sodort az élet. Négy évig voltam Zalaegerszegen stúdiós élő színháznál. 21 éves koromban jött a felismerés, hogy meg kellene nézni, milyen az, amikor mindennap ezzel foglalkozom. Korábban csak hétvégi iskolába jártam Pestre, a Főnixbe. Azt azért szerettem nagyon, mert ott festettem, cipeltem a díszletet, hangosítottam, kellékeztem. Játszottam is persze, de egy csomó olyan dologgal megismerkedtem, ami ugyanúgy a színház része, mint a játék. (…)” – fejtette ki a színész.
Végül arról beszélt, mi vonzotta leginkább a dunaújvárosi felkérésben: „Nagyon hívogató volt, hogy ez egy családias színház. Jó dolog, hogy egy ilyen pici közösség mindig együtt van. Miskolcon dolgoznak vagy négyszázan, az egy gyár. Meg aztán mindig nagy vágyam volt élő zenekarral énekelni egyszer, és az Anconai szerelmesekben ez megvalósul. Nagyon várom. Mint ahogy a többi munkát is Tóth Jocóval, Király Attilával és a többiekkel".
A teljes interjú ide kattintva érhető el.
Forrás: duol.hu