November 27-én mutatják be a budaörsi színházban Harold Pinter Hazatérés című drámáját, Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezésében. A főbb szerepekben Lukáts Andor, Ilyés Róbert és Szalay Marianna láthatók.
Ajánló a darab elé:
Van egy család; illetve kettő; illetve egy sem. Az első család: a pátriárka és a három fia, meg a pártában maradt nagybácsi. Anya sehol. Volt, de eltűnt, és csak remélni merhetjük, hogy a kegyes végelgyengülés vitte el. A másik család: a három fiú közül a legidősebb, akinek sikerült kitörnie a szülői ház, a kelet-londoni proli-lét sivárságából, Amerikába ment, ahol tudományos karriert csinált, meg három gyereket (fiú mind) és most fiatal feleségével váratlanul hazatér, hogy körülnézzen a múltjában. A gyerekeket otthon hagyták. A családi találkozó természetesen nem úgy sül el, ahogy várták – soha semmi sem sül el úgy – sőt, minden tökéletes zűrzavarba torkollik. Hacsak nem (kacsint ki Pinter a sorai közül) ez a tökéletes zűrzavar volt az, amire egész idő alatt vártak, reménytől dobogó szívvel és rettegéstől izzó aggyal: vagy épp fordítva…
Berzsenyi Bellaagh Ádám és Kovács Kristóf az olvasópróbán (fotó: Borovi Dániel)
Villáminterjú Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezővel:
- Második saját bemutatójára készül az ön művészeti vezetése alatt működő Budaörsi Latinovits Színházban. Hogyan esett a választása Pinterre?
- Angliában jártam egyetemre rendező szakra, és Harold Pinter ott az abszolút csúcs a XX. századi szerzők között. A brit színház nagy nemzeti büszkesége ő, nem véletlenül. Amikor a svéd akadémia Harold Pinternek adta a Nobel-díjat 2008-ban, akkor az indoklás a következő volt: „feltárja a hétköznapi csevegések alatt tátongó szakadékot és behatolást enged az elnyomás zárt szobáiba”. Pinternek fontos sajátossága az is, hogy az abszurdot a realizmussal, sőt a hiperrealizmussal nagyon érdekesen vegyíti. Ez nem az a közép-kelet európai típusú abszurd, amit mondjuk Mrožeknél megszokhattunk. Ez egy szövegből, illetve a szövegből kiinduló helyzetekből adódó burkolt abszurd. Nagyon valóságosak a figurák és a történet; az abszurditás valahol az egyes jelenetek, szituációk egy-egy megmagyarázhatatlan, kifürkészhetetlen eleméből ered. És a kimondott szavaknál, a leírt dialógusnál mindig lényegesebb az, ami nincs kimondva. Nagy szerepe van az előadásban a szüneteknek, amik nem csak tempót diktálnak, hanem elképesztő mélységeket tárnak föl. Rendkívül izgalmas, drámai helyzeteket, első blikkre nagyon egyszerű, triviális, de valójában összetett és nagyon jól játszható drámai szituációkat ír meg Pinter.
Lukáts Andor az olvasópróbán (fotó: Borovi Dániel)
- Miről szól a darab?
- A Hazatérés egy nagyon furcsa családról szól, akik egy teljesen hétköznapi miliőben élnek. Tulajdonképpen észak-londoni prolikról van szó. Max, a főszereplő jelenleg hetven éves és egész életében hentes volt, amire igen büszke. Van egy öccse, Sam, a hatvanhárom éves limuzinsofőr, aki szintén otthon lakik még az anyai-apai házban. Max-nek három fia van, ebből kettő, Lenny és Joey otthon élnek, tehát négy férfi él egy háztartásban, hiszen az anyuka már hosszú évek óta halott. A két felnőtt fiú közül az egyiknek van egy nem túl magas státuszú munkája, egyébként bokszoló szeretne lenni, a másik viszont egy léhűtő. Egy éjszaka váratlanul betoppan Teddy, a legidősebb fiú. Amerikából tér haza a feleségével. Mint megtudjuk, a család eddig nem ismerte a feleséget, azt se tudta, hogy Teddy megházasodott. Teddy látszólag szó nélkül lépett le itthonról, de közben sikerült szert tennie nem csak egy diplomára, hanem egy professzori állásra is egy amerikai egyetemen, ahol filozófiát tanít. Ruth, a felesége egy gyönyörű nő, izgalmas és titokzatos, nagyon keveset szól, keveset tudunk a kapcsolatukról, annyi azonban kiderül, hogy otthon Amerikában elég nagy a jólét - szemben az itthoni körülményekkel -, ráadásul Ruth három fiúgyerek kiváló anyja. Hazatérve nem az a meleg otthon várja őket, amire számítanak. A darab végére tulajdonképpen minden viszony megkérdőjeleződik.
Berzsenyi Bellaagh Ádám és Zöldy Z Gergely az olvasópróbán (fotó: Borovi Dániel)
- Úgy tudom, a nézők is a színpadon foglalnak majd helyet. Miért?
- Vizuálisan erős előadást tervezünk, egy nagyon speciális, absztrakt térben, mégis jelezve a naturális elemeit a darabnak. Hogy konkrétabb legyek, egy igen zsúfolt teret képzeltünk el, ezért játszódik a darab a színpad egyik oldaltakarásában. Zeg-zugos, fullasztó térben dolgozunk, és így a vizualitás részét képező világítás a történetmesélésfontos elemévé válik azáltal, hogy megeleveníti ezt a patkányjárat-szerűséget a nagyszínpadon. Pinter egyébként egy nagy nyitott teret, egy nagyszobát képzelt el a darab helyszínéül, ahol ráadásul kivertek egy falat, hogy még tágasabb legyen a tér. Mi ezt a szerzői instrukciót – miszerint azért verték ki a hátsó falat, hogy tágasabb legyen -, hazugságnak értelmeztük, és inkább egy szűk teret vázoltunk fel.
Ilyés Róbert és Szalay Marianna az olvasópróbán (fotó: Borovi Dániel)
- A Budaörsi Latinovits Színház a társulatépítés keretében eddig két színészt szerződtethetett, Szalay Mariannát és Ilyés Róbertet. Rajtuk kívül kik vesznek részt az előadásban?
- Tavaly kialakult egy munkakapcsolat Lukáts Andor és a színházunk között, így már tudtunk őbenne is gondolkozni ebben az évadban, és egyértelmű volt, hogy ha megrendezem a Hazatérést, akkor azt Andor főszereplésével teszem. Személyesen is fontos volt ez nekem, mert ugyan láttam számos színpadi alakításában és a rendezői munkásságát is nyomon követtem, de nem ismertük egymást korábban és kíváncsi voltam rá. Már az is csodálatos élmény volt, hogy igent mondott a felkérésre, a munkafolyamat alatt pedig csak fokozódott az örömöm: ő egy hihetetlenül nagy tudású, tehetségű, színházi motor - talán így lehet a legjobban jellemezni. Több mint színész, több mint rendező, több mint színházi vezető, ő egymaga egy komplex színházi gépezet. A másik két fontos szereplő a házaspár, akit Szalay Marianna és Ilyés Róbert alakít. Dióssi Gábor - Dió - alakítja Sam-et, Max öccsét, aki egy rendkívül félszeg, megalázott és szerencsétlen figura látszólag, persze egy nagy titkot hordoz ő is, mint mindenki ebben a darabban. Géczi Zoltánt a Vígszínházból kértük kölcsön erre a produkcióra, Nagy Dániel Viktor pedig már tavaly is szerepelt itt Budaörsön: az R&L, avagy a mágusok birodalma című produkciónkban ő volt Ruszlán.
- Ki hozta a darabötletet? Kik vesznek részt a darab létrehozásában a színészeken túl?
- Kovács Kristóf a színházunk dramaturgja ettől az évadtól, tulajdonképpen ő dobta be ezt a darabot. Lelkesedéssel beszélt róla és azt mondta, hogy ez egyszerre horror és egyszerre térdcsapkodós komédia – akkor újraolvastam ilyen szemmel és igaza volt. Remélem ez az előadásból is ki fog derülni, félreértés az, hogy finomkodni kell vele, tényleg elképesztő dolgok vannak benne. Az elemző munka itt elég hangsúlyos és fontos. A stábom többi tagja a szokásos csapatom: a díszlet és a jelmez Zöldy Z. Gergely munkája, akivel most már negyedik éve talán, hogy együtt dolgozunk, így félszavakból is megértjük egymást. Sokorai Attila tervezi a világítást; ő a színlapon világítástervezőként van feltüntetve, ami ebben az előadásban ez különösen indokolt, hiszen a vizualitásnak, és az egész előadásnak meghatározó eleme a fény. A zeneszerző Monori András; neki is érdekes dolga van ebben a produkcióban, mert a nem-zene a lényeg, és hogy zeneileg hogy lehet a „nem-zenét” megfogalmazni. Tehát egy olyan közeg megteremtését vártam tőle, ahol nincs zene, maximum zaj és irritáló hangok vannak, amelyek utalnak a darab borzalmaira. Ezeknek az embereknek az életében nincs zene.
Harold Pinter:
HAZATÉRÉS
(The Homecoming)
Fordította: Hamvai Kornél
Max - Lukáts Andor
Teddy - Ilyés Róbert
Ruth - Szalay Marianna
Lenny - Géczi Zoltán
Sam - Dióssi Gábor
Joey - Nagy Dániel Viktor
Rendező: Berzsenyi Bellaagh Ádám
Dramaturg: Kovács Kristóf
Díszlet-jelmeztervező: Zöldy Z Gergely
Világítástervező: Sokorai Attila
Zeneszerző: Monori András
A rendező munkatársa: Juhász Gabriella
bemutató: 2014. november 27. csütörtök, 19.00 órakor
Forrás: Budaörsi Latinovits Színház