Az alkotók jelenlétében mutatták be kedden A szarvassá változott fiú című Juhász Ferenc-költeményből, Vidnyánszky Attila rendezésében készült filmet Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
A szarvassá változott fiú - Kiáltozás a titkok kapujából című film vetítése előtti sajtótájékoztatón Vidnyánszky Attila Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, a Nemzeti Színház főigazgatója elmondta: 16 éves korában ismerte meg Juhász Ferenc versét, amellyel azóta is "szoros szerelemben él". Felidézte, hogy a költeményhez - amelyet 20 évesen tanult meg kívülről - még az egyetemen írt forgatókönyvet, de a filmet akkor nem tudták leforgatni. Később színházi előadást készített belőle, ennek első változatát 2003-ban mutatták be a Gyulai Várszínházban.
"A film minden egyes képkockáját a vers ihlette" - hangsúlyozta Vidnyánszky Attila, hozzátéve: megpróbáltak méltók lenni a költeményhez. A filmben szereplő Törőcsik Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze és a nemzet művésze úgy vélte: Vidnyánszky Attila "költészetet csinált a költészetből filmen, ami a legritkább dolog".
Törőcsik Mari, Juhász Ferenc és Vidnyánszky Attila (fotó: Kallos Bea, MTI)
Juhász Ferenc kétszeres Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze felidézte, hogy a verset az 1950-es években írta. Mint mondta, ma sem tudná megírni másképpen, bár akkor a tapasztalatlanság és a fiatalság beszélt belőle. Juhász Ferenc szerint a költő, amikor megírja a verset, nem tudja még annak utóéletét, és nem akar mást, csak elmondani azt, ami fáj. "Minden fáj: az is, ami megtörtént, és az is, amire számítana az ember, de nem történik meg" - fogalmazott, hozzátéve: a vers egyrészt kijelentés, másrészt kívánságok halmaza, harmadrészt bezártság és elvágyódás, negyedrészt pedig szeretetből épülő katedrális, amelynek nem lehet látni a tornyát, tetejét.
Halász János országgyűlési képviselő, korábbi kulturális államtitkár, a Magyar Művészeti Akadémia felügyelő testületének elnöke kiemelte: a film "hétköznapjai nehezek voltak", mert ez volt az egyik olyan utolsó mozgókép, amely az új támogatási rendszer kialakulása előtt még a minisztériumtól, Szőcs Gézától kapott támogatást. "Ennek az átalakuló filmes támogatási rendszernek és helyzetnek minden nyomát magán viselte a film" - fogalmazott, hozzáfűzve: néhány forgatási napon részt vett Debrecenben és az utómunkálatokba is betekintést nyerhetett.
A Törőcsik Mari és Trill Zsolt főszerepelésével készült filmet 2011 szeptemberében, 21 forgatási napon vették fel Debrecenben és környékén: a Csokonai és a Latinovits Színházban, egy debreceni lakásban és a város környéki tanyavilágban is zajlottak felvételek. A filmhez 2011-ben 100 millió forintos támogatást nyújtott a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, 2014-ben pedig 20 millió forintos támogatást adott az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Magyar Nemzeti Filmalap nem támogatta a film elkészültét.
A film producere Ozorai András, az utómunkálatokat, befejezését Jantyik Csaba producer végezte. A tájékoztatás szerint a filmet az elkövetkező hetekben sajtóvetítéseken mutatják be szerte az országban, a producerek pedig rendelkeznek a Tv2 szándéknyilatkozatával a majdani televíziós bemutatásról.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.