Immár 50. alkalommal kerül színre a János vitéz a Kolibri Színházban.
Kinek képzeled magad szívesebben? Kukorica Jancsinak vagy Iluskának? Francia királylány lennél gondolatban, vagy huszár? Lóháton vándorolnál, griffmadáron repülnél, vagy inkább óriás tenyerébe ülve szelnéd át az Óperenciás-tengert?
Fotó: Szlovák Judit
A János vitéz című produkciót mai színházi technikával, bábbal, vetítéssel és táncokkal ötvözve mutatták be két évvel ezelőtt, az elbeszélő költemény eredetijét felhasználva. A darab azóta már több, mint negyvenszer került színre, és december 6-án ismét jubilál, hiszen ötvenedszerre szól a 9–12 évesekhez.
“Egy Petőfi Sándor-mű bemutatása nem lehet kérdés egy gyerekszínházban, amely alapvető feladatának tartja, hogy magyar klasszikusokat is megismertessen az új nemzedékekkel” – fogalmazott korábban Novák János, a Kolibri igazgatója, az előadás rendezője.
A Kolibri előadásában négy furcsa utas lép ki egy pályaudvar kapuján. Egy kirakat ablaküvege mögött csomagjaikból kipakolnak, bábokat vesznek elő. A téren kitör a zivatar. A járókelők az eresz alá futnak, és nézni kezdik a kirakatban megelevenedő mesét. A képzelet és a valóság összefolyik, a bábjáték megelevenedik, a fiú, a lány, és a járókelők átváltoznak, bekerülnek a történetbe.
A négy mesélő és a boszorka munkálkodása meghatározó az előadásban: folyamatosan alakítják a helyzeteket, helyszíneket, egyszer segítik, máskor próbák elé állítják a hőst. Ők jelenítik meg azokat a múltbéli figurákat – Iluska szüleit, a mostohát, Jancsi nevelőanyját és a többieket -, akik túlvilági és jelenbéli szereplőként befolyásolják Jancsi sorsát. Színpadi jelenlétük az ókori görög kórusokéhoz hasonló.
A történet romantikus lelkületét fejezi ki az előadás Liszt Ferenc szimfonikus költeményeiből válogatott kísérőzenéje. A meséhez Sipos Mihály, a Muzsikás együttes tagja, Kecskeméti Gábor és Bornai Szilveszter is játszott fel népdalokat, illetve Novák János is komponált zenét.
“E mögött a vers mögött olyan közös tudás van, ami nemzeti kincsünk” – mondta Novák Jánost, aki hozzáfűzte, hogy generációk tanulják meg rajta keresztül az anyanyelvet, és ismerkednek meg nemzeti múltunkkal, amire büszkék vagyunk. Hangsúlyozta: fontosnak tartja, hogy mai színházi nyelven, szöveghűen, szép és izgalmas előadással hozzák közelebb a mai gyerekekhez az olvasmányt, hogy felfedezhessék benne azokat az értékeket, amelyek miatt ma is fontos számunkra ez a költemény.
Az előadásban János vitézként Mészáros Tamás, Iluska szerepében Nagy Kata látható, a Mostohát Tisza Bea alakítja. Mellettük Gazdag László, Ruszina Szabolcs, Megyes Melinda, Farkas Éva, Megyes Melinda, Török Ágnes, Farkas Éva, Szívós Károly, Mult István és Kormos Gyula szerepel a produkcióban. A dramaturg Horváth Péter, a díszlet, a jelmez és a bábOrosz Klaudia munkája.