12. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten.
"Ma a tisztelet és a megértés hiányozik abból a világból, ami minket körülvesz. Már 42 éve szolgálom a Közönséget (így, nagy kezdőbetűvel). S nekünk színészeknek nem az a dolgunk, hogy megosszuk a nézőket, hanem hogy – legalább azon az estén – valamennyien ugyanazt érezzék". (Csomós Mari)
Csomós Marié lett a díj
A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Sárosi Bálint népzenekutatónak, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima díjas. A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert László fizikus, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata), a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést.
A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta.
Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva, a gála házigazdái a közönség soraiban köszöntötték Áder János köztársasági elnököt és feleségét, Herczegh Anitát, Lévai Anikót, a miniszterelnök feleségét, Pintér Sándor belügyminisztert, Matolcsy Györgyöt, a Nemzeti Bank elnökét és Tarlós István főpolgármestert.
Mint emlékeztettek, a közönség által kiválasztott közönségdíjas továbbra is az alapító Demján Sándor felajánlásából részesül jutalomban. Demján Sándortól az elmúlt évtől Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vette át a kuratórium elnökségét, magas láza miatt azonban idén nem tudott s
személyesen részt venni a díjátadón.
Helyette Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta: "ünnepről" jött, és "egy nagy ünnepre" érkezett. Beszámolója szerint az 1989 februárjában megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója ugyanis Barcelonában a 25 évvel ezelőtti eseményekre emlékező rendezvényen képviselhette Magyarországot, és idézhette meg a magyar nemzet akkori vezetőinek lépéseit, akik 25 évvel ezelőtt "bátor, előremutató, életet jelentő" döntéseket hoztak - közölte.
Mint hozzátette, 1989-ben a magyarok odaadó módon vettek részt a keletnémet menekültek támogatásában. "Vezetőink döntése és Magyarország szeretete elvezetett a berlini fal leomlásához" - fogalmazott.
Kozma Imre atya a díjátadóra utalva hangsúlyozta: "a mai este nagy lehetőség, hiszen csillagok gyűlnek, és fényt árasztanak nekünk mindannyiunk örömére", így sikerülhet legyőzni a pesszimizmus, a gyűlölködés, az igazságtalanság jelentette sötétséget.
A Prima díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.
Kővári Orsolya Csomós Mariról:
Csomós Mari Vajdácska szülötte. Büszkék is erre a vajdácskaiak, de még a szomszédos falvak is. Feltételezhető, hogy a közeli Kisbányácskán (később: Széphalom) letelepedő Kazinczy Ferenc nyelvújító tevékenysége folytán kapta a XIX. században Voyda települése ma használt nevét. A napjainkban lenézett és elhanyagolt észak-keleti régió nagy múltra visszatekintő falucskája kivette részét a magyar történelemből - legyen szó törökökről, betelepülésről, betelepítésről, iskolaalapítási hullámról, kolerajárványról, árvízről, tűzvészről, éhínségről, újjáépítésről, üldöztetésekről. Már a középkorban, 1308-ban említi a települést egy oklevél.
Miért érdekes mindez?
A jó színész az elraktározottakból, a leülepedettekből építkezik, olyan élményekből, benyomásokból, szagokból, ízekből, melyek talán már csak tudatalattijában léteznek. Ezeket importálja szerepeibe. És az nem véletlen, hogy Csomós Mari olyan egyszerűen, szerényen, hallgatagon létezik, hogy az önmagában lefegyverző. Olyan, akár egy hatalmas gesztenyefa a nagymama udvarán. Csak úgy van. Magától értetődően. Mintha mindig is ott lett volna. Rendíthetetlenségében, természetességében lenyűgöző.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.