Pénteken a Házi Színpadon az Asszony a fronton, szombaton a nagyszínpadon a Julius Caesar, vasárnap a Pesti Színházban a Két úr szolgája című darab premierje látható.
Az Asszony a fronton Polcz Alaine azonos címmel, 1991-ben megjelent visszaemlékezései nyomán készült, Székely Kriszta rendezésében. A főszerepben Halász Judit látható, partnereként Péter Kata, Tornyi Ildikó, Borbiczki Ferenc és Jerger Balázs lép színpadra.
Fotó: Szkárossy Zsuzsa, vigszinhaz.hu
A történet szerint egy fiatal nő alig lép ki az életbe, azonnal elsöpri a háború, és az ország huszadik századi történelmének legsötétebb időszaka kitörölhetetlen nyomokat hagy benne. Az önéletrajzi írás egy olyan nő emlékezése, aki mindent túlélt: boldogtalan házasságát, a megszálló szovjet csapatok brutalitását, az ismerős világ széthullását. Az előadás erről a rendkívüli személyiségről, a háborúról és a túlélésről szól, a személyes történelem felidézésén keresztül adva esélyt a közös múlt feldolgozására - olvasható a színház ajánlójában.
William Shakespeare Julius Caesar című művét új fordításban láthatja a közönség Alföldi Róbert rendezésében. Mint a színház közleménye felidézi, Shakespeare remekműve először 1623-ban, a szerző halála után látott napvilágot. A mű 1596-1600 között, Shakespeare talán legtermékenyebb időszakában született, olyan művek mellett, mint a Hamlet vagy az Othello.
Fotó: Szkárossy Zsuzsa, vigszinhaz.hu
A történet szerint a nép körében népszerű Julius Caesar ellen politikai ellenfelei, a szenátorok összeesküvést szőnek, és ennek vezéralakja Cassius és Brutus lesz. Caesar - nem tartván a nagyon is reális veszélytől - megjelenik a Szenátusban 44. március idusán, de az összeesküvők ledöfik. A Római Birodalom a polgárháború szélére sodródik, és a közvélemény két táborra szakad: Caesar-pártiakra, illetve köztársaságiakra. Előbbieket Antonius és Octavius, utóbbiakat pedig az egykori merénylők, Cassius és Brutus vezetik. A személyes indulatok, politikai érdekek és hatalmi játszmák felkorbácsolódnak, és így, a világtörténelem egyik legkritikusabb időszakában érkezünk el a philippi síkra, a két párt végső csatájának színhelyére - áll az előadás ismertetőjében.
A darabot Fekete Ádám és Forgách András fordításában játsszák. A címszerepben Hegedűs D. Géza látható, partnere Stohl András, László Zsolt, Hevér Gábor, Varju Kálmán és Fesztbaum Béla.
Goldoni komédiáját, a Két úr szolgáját - szintén új szöveggel - Gothár Péter állítja színpadra a Pesti Színházban. A rendező a nagy szakmai és közönségsikert aratott Makrancos Kata után dolgozik ismét a Vígszínház társulatával.
Goldoni darabját a színháztörténet az első polgári vígjátéknak tartja, az 1746-ban, Milánóban bemutatott komédia hozta meg az igazi sikert szerzőjének is. A helyzet- és jellemkomikumokra épülő mű meglepően gyorsan, még a 18. században eljutott hazánkba, és azóta is a magyar színpadok egyik legsikeresebb klasszikus vígjátéka. A darabot többen lefordították, a Vígszínház most Varró Dániel bravúros átiratában mutatja be.
A két úr szolgája éhenkórász főhőse egy szép napon azon kapja magát, hogy egyszerre két munkaadója is akad, ráadásul egyik főnök sem tud a másikról. Később pedig még az is kiderül, hogy az egyik "úr" álruhába öltözött nő, aki szerelmes a másik főnökbe, ami már önmagában elég lenne egy kiadós komédiához, de a szolga két úr közötti pendlizése még több humoros helyzetet és félreértést okoz.
A Két úr szolgája főszerepét Mészáros Máté alakítja, mellette többek között Lukács Sándor, Lengyel Tamás, Bata Éva, Réti Adrienn és a Maladype Színház vezető színésze, Orosz Ákos is játszik a darabban.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.