Következő bemutatója, a Bánffy Miklós drámájából születő Isten ostora című előadáshoz kapcsolódva a Nemzeti Színház szombaton azonos címmel szakmai konferenciát rendez, amelyet a legendás hun király, Attila emlékezetének szentelnek.
A teátrum Vidnyánszky Attila rendezésében december 19-én mutatja be Isten ostora című előadását, amely Bánffy Miklós A nagyúr című drámája alapján készül. Ehhez a bemutatóhoz kapcsolódik az egész napos szakmai konferencia, amelyet a Kaszás Attila Teremben rendeznek meg.
Szász Zsolt bábművész, az esemény szervezője, a színház művészeti folyóirata, a Szcenárium felelős szerkesztője az MTI-nek elmondta: a Nemzeti Színház az idei évadban rendszeresen szervez konferenciákat, amelyek részben az éppen bemutatandó darabokhoz, illetve egy-egy nagyobb témához kapcsolódnak. Elmondta: szeptemberben a Gombrowicz-bemutatóhoz kapcsolódva a groteszkről tartottak konferenciát, ebben a sorban a második az Isten ostora című tanácskozás, amelyet az azonos című bemutatóhoz kapcsoltak tartalmilag.
Elmondta: míg a groteszkről szóló konferencia közvetlenebbül kapcsolódott a szerzőhöz, Gombrowiczhoz, addig ez a tanácskozás a magyar mitikus és történeti emlékezetben élő Attila-képet igyekszik tágabb értelemben körüljárni és nem is csak magyar, hanem eurázsiai kontextusban, különböző aspektusokból.
Isten ostora - olvasópróba (eoszfotó, nemzetiszinhaz.hu)
A szervező tájékoztatása szerint négy szekcióban 11 előadója lesz a konferenciának. Az első két előadó a lovas-nomád magaskultúrákkal foglalkozik. Csáji László Koppány költő, néprajzkutató, kulturális antropológus - aki a konferencia szakmai konzulense is - Olvasatok az eurázsiai lovasnomád világról az újkorban (eszme- és tudománytörténeti áttekintés) címmel tart előadást. Bárdi László orientalista, a PTE Ázsia Központjának alapító igazgatója A Hun Birodalom magaskultúrája címmel ad elő.
Az Attila király emlékezete című szekcióban Sudár Balázs turkológus Attila-hagyományok című előadása és Szörényi László irodalomtörténész Attila alakja a magyarországi humanista és barokk latin nyelvű irodalomban című előadása hallható.
A délutáni, Az animizmus drámai reprezentációja a keleti kultúrákban címmel meghirdetett szekcióban elsőként Birtalan Ágnes mongolista, az ELTE BTK Belső-Ázsiai Tanszék vezetője A mongol sámánrituálé mint előadás címmel osztja meg gondolatait a közönséggel. Ezt követően Somfai Kara Dávid nyelvész, hősénekes (MTA Néprajzi Kutatóintézet) Teátrális elemek a közép-ázsiai muszlim "sámánok" szertartásaiban című előadását hallgathatják meg az érdeklődők.
Isten ostora - olvasópróba (eoszfotó, nemzetiszinhaz.hu)
Teleki Krisztina mongolista, tibetológus, az ELTE BTK tudományos munkatársa Az urgai Cam: a mongol kolostorfőváros maszkos tánca címmel szólal fel, Szász Zsolt pedig A medveünneptől a Nó-színházig - Továbbélő ősszínházi elemek Keleten és Nyugaton címmel tart előadás.
A Színpadi művek Attiláról című szekcióban Tömöry Márta bábos, színháztörténész tart előadást a századfordulón megszaporodó Attila-drámákról, köztük Bánffy Miklós 1912-ben írt A nagyúr című művéről. Utolsó felszólalóként Lezsák Sándor költő, író, az Országgyűlés alelnöke, aki Szörényi Levente Atilla - Isten kardja című rockoperájához a verseket írta, számol be erről a munkáról.
Szász Zsolt elmondta: a rendezvény végén Csáji László Koppány vetít le egy filmet, amellyel össze is foglalja a konferencián felvetődött gondolatokat.
A szervező kiemelte: a konferencia célja, hogy háttér-információkat adjon a két hét múlva bemutatandó előadáshoz az alkotók számára is. Kiemelte: a tanácskozás hátteret adhat például annak, hogy Attila korát és a rituális jeleneteket miként jeleníti meg a színpadon a rendező. Az ingyenesen látogatható rendezvényre diákokat és minden színházszerető, a téma iránt nyitott érdeklődőt várnak.
Isten ostora - olvasópróba (eoszfotó, nemzetiszinhaz.hu)
Szász Zsolt kiemelte: a konferenciasorozat anyaga a Szcenárium című művészeti folyóirat Műhely című rovatában jelenik meg válogatva, több hónapon keresztül. A következő tanácskozásokat a teátrum nemzetközi fesztiválja, a MITEM keretében rendezik meg április közepétől.
Csáji László Koppány az MTI-nek elmondta: a konferencia fő koncepciója összehozni az irodalomtörténet, a történeti folklorisztika, a társadalomtörténet és más társadalomtudományok, például a szociálantropológia olyan neves kutatóit, akik egyetemi tanszékeken vagy a Magyar Tudományos Akadémián foglalkoznak Attila és a hunok témakörével.
Elmondta: a Bánffy Miklós drámájából készülő bemutató apropóján a témakörhöz kapcsolódva a szakemberek többek között azt vitatják majd meg, hogy hogyan alakult az eszmetörténeti folyamat, hogyan szaporodtak el az Attila drámák a 19. és 20. század fordulóján, miért foglalkozik a magyar közvélemény ilyen intenzitással az Attila-kultusszal és a hunokkal. Választ keresnek arra is, hogy milyen társadalomtörténeti, kultúrtörténeti folyamatok vezettek oda, hogy a magyar társadalom egy bizonyos részében megerősödött a hun eredettudat.
Csáji László Koppány elmondta: előadása felvezető eszmetörténeti áttekintés lesz konkrét példákkal. Az újkori megközelítésekről beszél majd, egyebek mellett a nomád szóhoz és társadalomhoz való különböző viszonyulásokat, ezek eszmetörténeti okait mutatja be, illetve a tudományos gondolkodás mikéntjéről fog szólni.
Forrás: MTI
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.