Segítsd a királyt! – Díszelőadást tartanak Debrecenben

Ratkó József  Segítsd a királyt! című drámájának díszelőadásával zárja a Ratkó József Emlékévet Debrecenben a Csokonai Színház. A darab rendezője Csikos Sándor.

A színház ajánlója:

A Segítsd a királyt! Imre herceg halálának pillanatával kezdődik, amikor a király hatalmának folytonossága kérdőjeleződik meg. A művet a '80-as évek Magyarországának ábrázolása mellett személyes tragédia ihlette: Ratkó 1981-ben elveszítette Attila nevű fiát. "Semmi sem maradt az írói prekoncepcióból: nem a hatalom és az ember viszonyát vizsgálja a mű. Ugyanis a szereplők nem engedelmeskedtek az írói szándéknak. Inkább a megmaradás áráról beszélnek, arról, hogy vajon nem fizettünk-e többet megmaradásunkért, itt maradásunkért, mint amennyit Európa elvárt tőlünk" - írja Ratkó József.

Csikos Sándor rendező a darabról:

„Meghalt Imre herceg, a trón várományosa. Az öregedő István királyt az egyéni tragédián túl a nemzete jövője iránti felelősség és az aggodalom is sújtja. Két korszak határán vagyunk; le kellett számolni a kalandozások korával, de még itt lüktet a múlt: „embernek ének őrzi az időt”, de fennmaradásunk érdekében, nagy áldozatok árán be kell tagozódnunk a Keresztény Európába. A kisebbik király halála azonban kérdésessé teszi a jövőt! Az istváni, történelmi dilemma: merre menjünk, hová álljunk? A visszahúzókhoz vagy a haladókhoz? Hogyan lehet megőrizni a múltat, cselekedni a jelenben, és a megmaradás esélyét mérlegre téve indulni a jövőnek? Az Óbéli öreg figyelmezteti Istvánt, és a költő minket: „egyszerre műveld a három időt, multat, jelent, jövőt egyszerre láss.”

Ratkó az 1031 utáni éveket sűríti össze drámájában. Sok egyéni érdeket ütköztető, torzsalkodásban, hatalmi harcban − magyar szokás szerint − ideológiai vitákban éleződő helyzetekben kell döntenie Istvánnak az ország, a haza érdekében. Ilyen kiélezett helyzetekre számos analógiát találunk történelmünk fordulóin: amikor sorskérdésekben kellett dönteni, hiszen nemzeti fennmaradásunk a tét.

Ratkó a szemlélődés optikáját tágra nyitja: ezer évet fog át. Történelmünk távoli és jelenünkben mutatkozó problémáit tárja fel, a múlt- és a jelenbeli események közötti összefüggéseket keresi. Úgy beszél a múltról, hogy közben hozzánk szól. Legfontosabb kérdései aktuálisak napjainkban is.

Csikos Sándor (forrás: 7ora7.hu)

A nyíregyházi bemutató hatalmas sikert hozott, országos figyelmet keltett. A kritikák, elemzések, recenziók a ratkói életmű összegzését látják benne, mindazt, amit a költő Magyarországról, a magyarokról, történelmünkről, a költészet hatalmáról, múlt- és jelenbéli problémáinkról mondani akart.

A bemutató évében, 1985-ben az Év drámájának jelölték, Szép Ernő-díjat kapott. Úgy gondoltuk akkor mindannyian, az előadás létrehozói − szerző, rendező, színészek −, hogy ott lesz a helye nemzeti drámáink sorában és a színházak műsorán. Nem így lett, szinte megmagyarázhatatlan okokból. Most igyekszünk feltámasztani tetszhalott állapotából, és bemutatni a Csokonai Színház és a Nemzeti Színház színpadán. Meghallani a költő szavát, osztozni aggodalmában, féltő és óvó szavaiban, jövőnk iránti imájában és reményeiben, az alkotó munka vívódásaiban és örömében. Hiszen Ratkó Jóska csak akkor írt, ahogy ő mondta, „ha szóltak a hangok, ha a dráma szereplői elkezdték mondani a magukét. Furcsa, szinte kegyelmi állapot volt ez.”

 Ratkó József (forrás: ratkojozsefemlekev.hu)

Ratkó József:

Segítsd a királyt!

Nemzeti dráma

A Nemzeti Színház és a Csokonai Színház közös produkciója

István - Szalma Tamás

Gizella - Kubik Anna

Csete - Bakota Árpád

Zerénd - Papp István

Vászoly - Garay Nagy Tamás

Décse - Kardos M. Róbert

Óbéli öreg - Bicskei István

Pető fia - Fehérvári Péter

Sebő - Olasz Szabó Soma

Főpap - Szélyes Imre

Őrök, katonák

Díszlet-és jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes

Zeneszerző: Kobzos Kiss Tamás

Rendező: Csikos Sándor

A díszelőadás időpontja: 2014. december 18. (csütörtök) 19 óra

Helyszíne: Csokonai Színház nagyszínpad

Forrás: Csokonai Színház