December 13-án mutatja be a Magyar Színház Shakespeare: Macbeth című tragédiáját. Az előadás erős aktualitásáról beszélgettünk a rendezővel, Horgas Ádámmal.
- Egyszer azt nyilatkozta, hogy az álom és a valóság határmezsgyéje mindig is foglalkoztatta. Macbeth története álom, vagy valóság?
- Rendkívül érdekelnek a mitologikus történetek. Azok a darabok, amelyekben az ember nem tudja egyértelműen eldönteni, hogy amit lát, az valóság, vagy álom. A Macbeth is ilyen, hiszen a boszorkányokkal, szellemekkel teli világa rendkívül álomszerű. Mindemellett pedig nagyon erősen szól a mának, tehát a reális vonatkozásai is hangsúlyosak, a mitológia pedig mindig a valóságban megbúvó szorongásokat, félelmeket tudja erősíteni.
Horgas Ádám (forrás: Magyar Színház)
- Mi adja a darab aktualitását?
- A Macbeth többek között a diktatúra örökzöld témáját járja körbe. Úgy hiszem, egy olyan politikai helyzetben élünk, ahol egyre erősebb a függés. Nagyon aktuális tud lenni ez a darab, amikor az ember a saját bőrén ilyen erősen érzi, hogy egy politikai játszma játékszerévé válik. A Macbeth elsősorban azt mutatja be, hogy egy alapvetően pozitív, nagy formátumú embert miként gyűr maga alá a hatalmi vágy, majd ez az olthatatlan vágy hogyan teszi tönkre a kapcsolatait, önmagát. Törvényszerűen emészti el az elhatalmasodó sötétség és gonoszság. Fontos nekem, hogy az előadás a máról szóljon. Ugyanakkor nem kizárólag a belpolitikai helyzetre reagálnék a darabbal, hiszen a bizonytalanság most univerzálisabb. Sosem éreztem ennyire erősen a bőrömön, hogy közel vagyunk egy háborúhoz. Az ukrajnai helyzet, vagy akár az Iszlám Állam miatt is, az emberek egy globális félelemben élnek, ami kihat az életre itt, Magyarországon is.
- Ha kellene egy újságcímet adni az előadásnak, mi lenne az?
- A Macbeth alapfelvetése egy polgárháborús helyzet, amit egy külső hatalom kihasznál. Úgy hiszem, ugyanez történik most Ukrajnában, s igen sok elemet szeretnék a színpadon rímeltetni erre a helyzetre. Hogy mitől más most egy háború, mint volt Shakespeare idejében? A médiától. Akkoriban nem volt meg a lehetőség, hogy az ember az otthonából kísérje figyelemmel az élő eseményeket, és abban, hogy így látjuk szenvedni, meghalni az embereket, van egyfajta borzongató hidegség. Csak előveszem a számítógépet, s máris láthatom a youtube-on az ukrán forradalom részleteit. Ez a hidegség benne van Macbeth útjában is, és ezért szeretném az előadásban megjeleníteni a média érzéketlenségét is.
A részvétlenség az utcán is megtalálható.
Ebből a részvétlenségből fakad a sötétség is. A Macbeth azzal indul, hogy jönnek a vészbanyák -az én rendezésemben egy boszorkány- és elkezd áradni a gonoszság. Ami valójában a mitológiához kapcsolódik, az nem több mint az emberben egy pici gát odébb mozdítása. Ugyanis nem arról van szó, hogy a boszorkány megteremt valami nem létező rossz dolgot. Macbethnek csak annyit jósol: te leszel a király! De azt nem mondja meg, hogyan.
- Nem fél attól, hogy az előadás erős aktualitása miatt három év múlva nem lesz érdekes?
- Sajnos nem félek attól, hogy elveszti aktualitását. Talán, ha majd egyszer kitör a világbéke…
- Shakespeare az életét végig kíséri. Játszott, rendezett, koreografált Shakespeare műveket. Mit gondol róla?
- Rendkívül közel áll hozzám Shakespeare, hiszen ő is előszeretettel bolyong az álom és a valóság határmezsgyéjén. A Szentivánéji álomban, amelyet most rendeztem Pécsett, egy teljes tündérvilágot kanyarít a valóság mögé. Nagyon hasonló a Macbethez a Szentivánéji álom működése. Ott sem történik más a szerelmesek között, mint ennek a bizonyos gátnak az elmozdítása. Korábban társulatomnak, az Altantis Színháznak rendeztem meg a Romeo és Júliát. A darab úgy kezdődött, hogy Júlia kiissza a mérget, elalszik, tehát minden, ami előtte történik, az álomként jelenik meg. Ebben az előadásban, amelynek központi eleme a Mab királynő-monológ, szintén előjön az álommal való kacérkodás.
- A Macbethet nem a klasszikus Szabó Lőrinc fordításban rendezi. Kállay Géza fordította újra a szöveget. Mit ad ez az új fordítás?
- Ez egy irodalomtörténeti jelentőségű esemény az új fordítás miatt. Szabó Lőrinc szövege nagyon költői, igazán remek, de most nekem egy sokkal maibb, beszélhetőbb fordításra volt szükségem.
- Rendkívül erős látványelemekkel dolgozik. Milyen érzéseket szeretne a nézőkben felkelteni?
- A Macbeth műfaját tekintve tragédia, ugyanakkor kérdés, hogy hogyan szomorkodhatunk egy velejéig gonosz gyilkos halálán. Nagy kihívás ezt az ambivalenciát megjeleníteni. Macbeth katona, sok embert ölt meg, de a királynő megölése egy karriergyilkosság. Eljut egészen odáig, hogy gyermeket is megölet. Az izgat, hogy hogyan tudunk tragikus hőst csinálni ebből az emberből, akinek indítékait, szenvedélyeit végig tudjuk követni. Attól tragikus Macbeth története, hogy ő minden percben őrlődik, és úgy viszi végig tetteit, hogy közben tisztában van azzal, hogy bűnös.
William Shakespeare
MACBETH
Szereplők:
MACBETH Glamis thánja, később Cawdor thánja, később Skócia királya PAVLETITS BÉLA
LADY MACBETH Macbeth felesége BALSAI MÓNI
BOSZORKÁNY ÁGOSTON KATALIN m.v.
LADY DUNCAN Skót királynő SZALAY KRISZTA
MALCOLM Duncan idősebbik fia,
később Cumberland Hercege, később Skócia királya HORVÁTH ILLÉS
BANQUO skót thán Macbeth parancsnoktársa
a skót hadseregben JEGERCSIK CSABA
MACDUFF Fife thánja GULA PÉTER
LADY MACDUFF Macduff felesége HOLECSKÓ ORSOLYA
ROSS skót thán SZATMÁRI ATTILA
LENNOX skót thán SZŰCS SÁNDOR
ELSŐ GYILKOS Macbeth szolgálatában SIPOS IMRE
MÁSODIK GYILKOS Macbeth szolgálatában KOVÁCS OLIVÉR a.n.
FLEANCE Banquo fia KÁROLYI KRISZTIÁN a.n.
CAWDOR áruló thán KISARI ZALÁN a.n.
HARCI TUDÓSÍTÓ CSERNA LILI a.n.
és a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei
Díszlet: HORGAS PÉTER
Jelmez: BUJDOSÓ NÓRA
Vetítés, zene, koreográfia: HORGAS ÁDÁM
Rendezőasszisztens: HŰBÉR TÜNDE
Rendező: HORGAS ÁDÁM
Fotók forrása: facebook.com/MagyarSzinhazMacbeth