Árnyország címmel tart közös, kaposvári bemutatót a Csiky Gergely Színház és a Nemzeti Színház december 10-én.
"Az ember nem tudja, mennyire hisz igazából, amíg az igazság vagy hamisság élet-halál kérdéssé nem válik számára. Könnyű mondani, hogy "hiszek" - a zsinór elég erős és ép, amikor csak egy dobozt kell átkötni vele. De képzeljük el, hogy egy szakadék fölött kell ugyanezen a zsinóron függeszkedni! Nem ellenőrizné az ember először nagyon alaposan, hogy valóban rábízhatja-e magát?"
(C.S.Lewis)
Próbafotók: Memlaur Imre
A kaposvári Csiky Gergely Színház és a budapesti Nemzeti Színház közös produkcióként mutatja be C. S. Lewis és Joy Grasham azaz egy ötvenes éveibe lépő, anglikán, Cambridge-i egyetemi tanár és egy fiatal, elvált New York - i zsidó költőnő, egy megrögzött agglegény és egy szabadelvű asszony egymásra találásának történetét.
Dér András, rendező a darabról:
A Toelkin baráti köréhez tartozó professzor élete főművén dolgozik, "Az öröm vonzásában" / Surprised by Joy /, amikor megismerkedik azzal a nővel, akit Joy - nak hívnak. Gyerekkorában elveszített édesanyja után az első nő, aki érzelmeket tud benne kelteni.
Konzervatív és merev, miközben maró gúnyja tárgya a hipokrita, konzervatív és merev tanári kar, baráti társasága és ezeken keresztül a társadalom.
Gondosan felépített védelmi rendszerét, melyet életfilozófiának nevez, szétdúlja a konvenciókra és etikettre fittyet hányó asszony őszinte kíváncsisága és kíméletlen szókimondása.
Lewis gyerekmeséket ír, de közelről még nem látott gyereket. Viszont ő nem felejtette el, hogy gyerek is volt.
Joy magával hozza kisfiát, Duncant. A gyerek azt a padláson porosodó szekrényt keresi, ahonnan a gyermekkor csodálatos mesefigurái előbukkannak és életre kelnek Lewis könyveiben.
Édesanyja azt a férfit keresi, aki választ tud adni a szenvedésre.
Mindketten csalódnak. A boldogságot máshogy értelmezi a valóság, mint ahogy az álmainkban él.
A professzor úr előadásokat tart a fájdalomról, azt kutatva, vajon Isten kegyetlenségből mér- e annyi szenvedést az emberre.
Jól megszervezett védelmi rendszerén nem hatol át érzelem, míg nem találkozik brutális exférje elől menekülő Joy - val.
Megváltozhat - e az ember az ötödik X után? Feladja az elveit, vagy most talál rájuk igazán? Megértő otthont rejt a szekrény sötétje? Vagy valami szörnyűséges bukkan elő?
E kései szerelem tragikus fordulatot vesz. Nem az irigyen gúnyolódó külvilág szakítja szét, hanem a nő halálos betegsége tesz pontot a történet végére.
De vége van - e valóban? Vagy ez a fájdalom záloga egy valamikori boldogságnak?
Joy iróniájára jellemző, hogy halála előtt két héttel, Lewis bátyjának születésnapjára két tucat zsebkendőt vett.
William Nicholson Árnyország című drámájának szereplői valóságos személyek.
Érzelmeiket, gondolataikat, tépelődéseiket, kétségeiket színészek keltik életre egy absztrakt térben. A motivációk érdekelnek konkrét és elvont formában egyaránt. A szabadság megtalálásának titka, amikor a legkilátástalanabb helyzetben is megtalálható Isten tekintete.
Árnyország
író: William Nicholson
díszlettervező, jelmeztervező: Kiss Borbála
segédrendező: Váradi Szabolcs
világításterv: Memlaur Imre
RENDEZŐ: DÉR ANDRÁS
Lewis: Rátóti Zoltán
Joy: Tóth Auguszta
Warnie: Hunyadkürti György
Riley: Nyári Oszkár
Harrington: Zalányi Gyula
Douglas, Joy fia: Lindner Márton
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.