Csomós Mari: „Hittem, hogy drámai szerepekre is képes vagyok"

A Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész a Prima Primissima jelöléséről is mesélt a kultura.hu interjújában.

A kultura.hu cikkéből:

Csomós Mari elárulta, hogyan kezdődött kapcsolata az előadóművészettel. „Gyermekkorom óta, ha verset találtam, mind megtanultam. Például ha este hallottam a rádióban, hogy Bessenyei Ferenc mondja a Vén cigányt, biztos, hogy valahonnan előkerítettem a verset és megtanultam” – mondta a színésznő, majd főiskolás éveiről mesélt.

Csomós Mari fiatalkori képe

 „A főiskola ideje csodálatos négy év volt, sok barátot szereztem ott. Filmesek és képzőművészek voltak, akikkel egy kollégiumban laktunk. (…) A felsőbb évesek nagyon odafigyeltek ránk. (…) Mindenbe belekóstolhattunk. Ha kellett, balettoztunk, szalontáncot, népitáncot tanultunk, de volt jelmeztanóra is. Királynői ruhákat kaptunk, hogy tanuljuk, hogyan kell benne menni, megfogni, meghajolni. Mindenfélét tanultunk, és ez nagyon izgalmas volt. Volt sminkóra is, amit Keleti László tanított nekünk. Ha valaki sokat késett, akkor annak az volt a büntetése, hogy feketére festhette magát. Nagyon sokat nevettünk, fiatalok voltunk” – emlékezett vissza Csomós Mari, aki azt is elárulta, ki volt a kedvenc tanára a főiskolán.

„Nagyon-nagyon jó tanárunk volt és a mai napig mindegyikünk áldja Gáti József nevét, aki beszédet tanított nekünk. Elég szigorú volt, hihetetlenül féltünk és reszkettünk is tőle, nála nem volt szabad egy „s” helyett „és”-t mondani a versben, nem lehettek átköltések. Ha a tanár úr felemelte a szemüvegét, akkor már tudtuk, hogy borzasztó a helyzet, de nagyon szerettem” – nyilatkozta a színésznő egykori tanáráról.

Nem félünk a farkastól (fotó: Keleti Éva)

Csomós Mari első munkahelyéről, a Veszprémi Petőfi Színházról is szót ejtett. „1965-ben szerződtem hozzájuk. Akkoriban jóformán csak magyar darabokat játszottunk. Ott mutatták be először például Madách Mózes című művét. (…) Minden jó volt, nem is tudok rosszat mondani. Egy gyönyörű nagy parkban volt a színészház. Éppen hogy csak átszaladtunk a színházba. Sokat jártunk tájra, nyáron Balaton-környéki turnékra” – számolt be.

A színésznő pályafutása legkedvesebb időszakáról és társulatáról is megemlékezett. „A szolnoki időszakot szerettem a legjobban. Amikor odamentem, akkor már ott volt Székely Gábor is, és elkezdődött valami más minőségű akarat, mint amihez addig hozzászoktam. Azelőtt nagyon sok zenés vígjátékot játszottam, de azt hittem, hogy drámai szerepeket is képes vagyok eljátszani” – fejtette ki, majd kedvenc szerepeiről beszélt.

Csomós Mari (forrás: fidelio.hu)

„Füst Milán Boldogtalanok című darabjának mindig nagyon örültem. Szolnokon Piróth Gyulával és Koós Olgával, a Katonában Gobbi Hildával és Sinkó Lászlóval együtt szerepeltem. A Radnótiban a Mamát alakítottam, a fiam Csányi Sándor volt. Az én egykori szerepemet pedig Petrik Andrea játszotta. Na, az egy tudathasadásos állapot volt, mivel mind a két szerepet tudtam, és végig az volt az érzésem, hogy magamnak válaszolgatok. Szerettem a Csirkefejet, a Gertrúdot (Hamlet), a Nem félünk a farkastól Márta szerepét is” – sorolta Csomós Mari, aki végül azt is elárulta, milyen érzésekkel töltötte el a Prima Primissima Díj jelölés.

”Épp a színpadon próbáltunk, amikor Bálint András, az igazgató boldogan odaszaladt hozzám, hogy megmondja a nagy újságot. Meglepett, boldoggá tett és ezt fokozta, hogy a kollégáim is örültek” – mondta.

A teljes interjúból kiderül az is, hogyan felvételizett a  színművészetire, hogyan viselkedik civil nézőként, mit csinál legszívesebben a szabadidejében, és mit próbál éppen a Radnótiban.

A Prima Primissima díjat Csomós Mari személyesen vette át a Művészetek Palotájában, ott értesült róla. A Radnóti Színházban a dec. 7. 17:00-i Hedda Gabler előadás tapsrendjében köszöntötték őt, Hirtling István virágcsokrot nyújtott át neki a színház nevében a és gratulált a művésznőnek a díjhoz. A közönség vastapssal jutalmazta a színésznőt.  

A teljes cikk ide kattintva érhető el.

Forrás: kultura.hu