Majdnem 30 évvel a Leányvásár után ismét operettben játszik Szerednyey Béla, aki Kubaneket, a sváb hentest alakítja a Csókos Asszonyban, Kecskeméten.
"A Csókos asszony az operett műfajának korokon átívelő gyöngyszeme" - mondja Szerednyey Béla, akit a jólelkű sváb hentesként láthtat a közönség a Zerkovitz operettben, amelyet nemrég mutatattak be a Kecskeméti Katona József Színházban.
- Kubanek bőrébe mindig a kor legjelesebb művészei bújtak, többek között Kabos Gyula, Bilicsi Tivadar, Kern András. Miért ilyen nehéz a sváb mester megformálása?
- Tipikus határszerep. Nem szabad aluljátszani, mert akkor észrevétlen marad a figura. De túljátszani sem lehet, mert akkor meg zavaróan sok lesz belőle. Olyan színész kell hozzá, aki nem esik át a ló túloldalára, de nem is ragad ezen az oldalon, hanem éppen megüli a lovat.
- A sváb akcentus megmaradt?
- Anélkül nem is működhetne! Ebben az időszakban, tehát a '20-as, '30-as években rettenetesen jellegzetes volt, ahogy a svábok törték a magyart. Ma már elvétve sem hallani ilyet, de ennek a jólelkű hentesmesternek a figurájához muszáj hozzátenni. Egyébként egy nagyon szimpatikus fickóról van szó, aki meglehetősen jómódú, ennek ellenére nem játssza az uraságot, hanem megmaradt a kétkezi munkánál. Csak éppen van egy egész bérháza. Legutóbbi Kubanek-emlékem Faragó András - Topi - volt, akivel együtt katonáskodtunk az Angyalbőrben című sorozatban. A Thália Színházban láttam, nagyon tekintélyes, ugyanakkor szerethető figurát hozott.
- Szívesen játszik operettben?
- Nincs nagy tapasztalatom. Annak idején a Magyar Televízió azzal a Leányvásárral ért el videóeladási rekordot, amelyben Fritzet, a táncoskomikust alakítottam, Győrben pedig Miska pincért a Csárdáskirálynőben. Ezzel ki is merült az operett szerepeim listája. Eddig messziről néztem a műfajt, eltekintve A víg özvegytől, amelyet 2011-ben rendeztem Kecskeméten, illetve egy operett-musical esttől, amit szintén itt rendeztem. Ami a Csókos asszonyt illeti, kétség kívül a műfaj korokon átívelő gyöngyszeme. Remek az alapötlet és sok jó karaktert van benne. A Csárdáskirálynő és a Csókos asszony - szerintem ez a kettő a magyar operett két legnagyobb ékköve.
Forrás: Kecskeméti Katona József Színház, Fotó: facebook.com/kecskemetikatona
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.